Biztosan sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a Commodore 64 számítógép volt a csúcstechnológia, és kazettáról kellett indítani a programokat. Akkoriban otthon főként játékra használtuk az eszközt, a kedvencek között ott volt a Pac-Man, és más, kezdetleges grafikával rendelkező, egyszerű videójátékok.
Vasárnapra erős hidegfront érkezik hazánkba, jelentősen csökken a nappali hőmérséklet, erős szélre, zivatarokra és helyenként hózáporra kell számítani.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint nem változott az adóhatóságtól érkező elektronikus levelek eléréséhez szükséges tárhely, ahogy a hivatal online portáljainak elérhetősége sem.
Ha valaki olyan szerencsés, hogy láthatta már élőben Rodin világhírú szobrát, A csókot, az tudja, milyen elképesztő hatással van az emberre: földbe gyökerezik a lábunk, és azon gondolkodunk, hogyan jöhet létre ilyen csoda, miképp lehetséges emberi érzelmeket kőből szoborrá faragni.
Olyan hatalmas szúnyograjzás várható idén, amilyenre az elmúlt harminc évben nem nagyon volt példa. Noha a csípésre képtelen árvaszúnyogról van szó, a nagyméretű ízeltlábú tömeges jelenléte roppant kellemetlen lehet.
Ahogy arról már januári híradások is beszámoltak, a téli időszaknak megfelelően, idén is terjed a bárányhimlő. Mostanra minden hazai vármegye érintett, de kettő különösen élen jár a betegek számát tekintve.
Már most sem ritka a negyven centis patkányok megjelenése egyes városokban: a megváltozó táplálkozási szokások hordozta veszélyek kapcsán aggódnak a brit és ausztrál szakemberek.
Az evolúcióelméletéről ismert Charles Darwin írta le először az apró, némely ember fülében is megtalálható dudort Az ember származása című munkájában. A főemlősök mind rendelkeznek vele, de te is könnyen végigtapogathatod a fülkagylódat, hogy van-e rajta.
Ez nem programajánló, nem javaslatok családi kirándulásokra, és főleg nem vicc. Már csak az áldozatok számából kiindulva is, halálosan komoly, hogy ezek a világ legveszélyesebb kirándulóhelyei. Inkább csak videón nézd meg ezeket!
A szocializmus évtizedeiben nem kerülhetett akármilyen film a mozikba: a túlzottan erőszakos, naturális vagy ideológiailag problémás filmeket nem engedték bemutatni. A hatvanas évek közepétől péntek délutánonként Kádár Jánosnak és a legfelsőbb pártvezetésnek is levetítették az átvételre érkezett filmek bemutatókópiáit. Vajon milyen filmek akadtak fenn a szűrőn, és melyek voltak azok, amelyeket Kádár akár többször is megtekintett? Többek között erről beszélgettünk Gál Mihály filmtörténésszel.
