Tucatjával hullanak el a barna bőgőmajmok Mexikó déli részén. Május 4. és május 21. között legalább 138 egyed pusztult el, és a halálesetek olyan helyeken következtek be, ahol a hőmérséklet szokatlanul magas volt: meghaladta a 43 Celsius-fokot.
Mielőtt elpusztultak volna, az állatok a kiszáradás tüneteit mutatták: görcseik voltak, a testük túlhevült és elájultak.
A Mexikó déli államaiban honos, rövid szőrű barna bőgőmajmokat (Alouatta palliata mexicana) a Nemzetközi Természetvédelmi Unió a veszélyeztetett fajok közé sorolta, és számuk egyre csökken. Az országban évek óta küzdenek a természetvédők azért, hogy növeljék a barna bőgőmajmok számát, így a mostani esetek katasztrofálisak lehetnek a fajra nézve.
Sorra hullanak a majmok a mélybe
Május elején egy csapat természetvédő egy mentési és áttelepítési program részeként látogatott meg egy csoport bőgőmajmot a Tabasco állambeli Cunduacánban, mivel ez a táj majmokat veszélyeztető változásokon ment keresztül. A terepmunka során a csapat két majmot látott lezuhanni 15 méter magas fákról. Annak ellenére, hogy ellátást kaptak, egyik állat sem maradt életben.
Másnap a helyi lakosok itatókat és trópusi gyümölcsöket hagytak a főemlősöknek.
Napokkal később a természetvédők a Saraguatos Bioparkban is öt halott és nyolc beteg majmot találtak. A csapat úgy döntött, hogy kiterjesztik a megfigyelést, amely során további haláleseteket észleltek.
Elpusztult majmokat találtak Tabasco állam más részein, Comalcalcóban és Jalpában is.
Jelenleg még vizsgálják az állatok halálának okát, de eddig pontos választ nem kaptak. A lehetőségek között szerepel viszont a hőguta és a kiszáradás, de nem zárták ki az alultápláltságot és a füstölést, valamint a növények mérgező kémiai szerekkel történő permetezését sem.
Ez lehet a jelenség oka
A barna bőgőmajom az egyike a Mexikóban őshonos három majomfajnak. Néha gyümölcsöket és virágokat esznek, de alapvetően a táplálékuk 80 százaléka levelekből áll, amelyekből vizet nyernek. Ha tehát az általuk elfogyasztott levelek kiszáradnak, az állatok kevés vizet fogyasztanak, amely miatt bekövetkezhet a kiszáradás.
A közepesen súlyos esetekben az állatokon apátia, levertség, gyenge koordináció és lassú mozgás jeleit lehet észrevenni.
Az ilyen állatok nyálkahártyája is pang, szívverésük magas, testhőmérsékletük 40 Celsius-fok feletti, és hányás, zihálás, hasmenés és izomremegés jeleit mutatják. Súlyos esetekben a majmok görcsöket, szabálytalan szívverést és ájulást szenvednek, és leesnek a fákról. Ha a halál oka hőguta, akkor fontos lesz a hőséget elszenvedett élő állatok megfigyelése, mert a szövetek és szervek károsodhatnak.
Tabascóban az éves átlaghőmérséklet 27 Celsius-fok. A május a legmelegebb hónap, az átlagos maximum 36 fokos hőmérséklettel. Ebben az évben azonban különösen meleg volt.
A kakaótermesztés sodorja veszélybe az állatokat
A magas hőmérséklet mellett azonban a tájátalakítás is bűnösnek tekinthető. A Chontalpa régióban, ahol a legtöbb él a fajból, ma már csak 3 százaléka van meg az eredeti erdőterületeknek, miután azokból sokat alakítottak át mezőgazdasági művelésre.
Különösen fontos kakaótermesztő területnek számít több mint 3000 termelővel.
Míg más országokban a kakaót monokultúrákban ültetik, itt a termelők agroerdészeti rendszereket alkalmaznak, és a fás növényzet árnyékolja azt. Az erdő majmok otthonául szolgáló lombkoronája alacsonyabb, az alsó, aljnövényzeti szintjét pedig felszámolják a termesztés miatt. Átalakítás ide vagy oda, ezek a helyek az állatok számára – ha nem is a legideálisabbak – a túlélést jelentették.
A 2000-es évek óta a növénybetegségek és a csökkenő kereslet miatt azonban a kakaótermelés visszaesett, emiatt pedig sokan legelővé alakították a kakaóültetvényeiket, de van, hogy két ültetvény között más mezőgazdasági területek vagy épp emberi települések vannak. A majmok élőhelyének felaprózódásával a hőmérséklet-szabályozás sem egységes. Minél kisebb egy erdőterület, annál magasabb a hőmérséklet a fák között. Ebből tehát az is következik, hogy a földhasználat változása súlyosbítja a globális felmelegedés hatásait.
Ha érdekel, hogyan halt ki a valaha élt legnagyobb főemlős, a Gigantopithecus blacki, kattints a következő cikkünkre.
DOGZ Fesztivál a Városligetben!
Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.
Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!
hirdetés
