hold felfedezés

A kínai űrprogram áttörését jelentette, amikor 2020 decemberében a Csang'o-5 leszállt a Holdra, ahol kőzeteket szedett össze, majd azokkal együtt tért vissza a Földre. Ezek voltak az első földönkívüli minták, amelyeket kínai tudósoknak sikerült begyűjteniük. De nem ez benne a világszenzáció, hanem az, hogy a kőzetek elemzése során most váratlan anyagra bukkantak: többrétegű, természetes grafénra, amelynek holdi jelenléte ellentmond a mai tudományos elméleteknek, miszerint égi kísérőnk úgy jött létre, hogy több milliárd évvel ezelőtt egy kisbolygó ütközött a Földdel.  

Még a Hold is tartogat felfedezni valókat

Június végén landolt a Földön a Csang'o-6, amely a Hold túlfeléről érkezett, ahol rajta kívül eddig senki sem járt. Ahogy a CNN fogalmazott a felfedező expedícióról: 

A kínaiak most olyasvalamivel rendelkeznek, amivel más ember még soha nem találkozott – sziklákkal és talajjal a Hold sötét oldaláról.

(Ami persze valójában nem sötét, ugyanúgy megvilágítja a Nap, csak épp mi nem láthatjuk a Földről.) Ezek tanulmányozása persze még évekbe telhet, viszont a szonda elődje, a Csang'o-5 már korábban visszatért 258 darab holdmintával, amelyeket 40 tudományos intézet 114 kutatócsoportjának juttattak el – adta hírül a South China Morning Post.

Na ki maradt ki? Hármat találhatsz. Az Egyesült Államok. És pedig nem is a kínaiak miatt, hanem azért, mert ezt saját törvényei tiltják. Frank Wolf amerikai képviselő javaslatára fogadta el a washingtoni kongresszus még 2011-ben az úgynevezett Wolf-törvényt, amely nem engedi, hogy a NASA állami forrásait kínai programokhoz köthető tevékenységre fordítsák. A törvény még a kínai–amerikai űrverseny kezdeteire nyúlik vissza, amikor kiderült, hogy Peking olyan technikai tudásra tett szert amerikai műholdas cégektől, amit aztán interkontinentális ballisztikus rakétáiban használt fel.

A kínaiaké a felfedezés, az amerikaiak lemaradhatnak

Most aztán főhet az amerikaiak feje, hogy a legújabb kínai felfedezések eredményeiből nem részesülhetnek. Amikor még saját űreszközeikkel jártak a Holdon, akkor az Apollo-program űrhajósai olyan mintákkal tértek haza, amelyek alapján úgy gondolták, hogy a Holdon csak elvétve található szén, mert annak nagy része egy korábbi hatalmas katasztrófa következtében – a többi alacsony forráspontú elemmel együtt – egyszerűen elpárolgott. Ez az esemény lehetett hajdanán a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközése, ami az eddigi teóriák szerint a Hold születéséhez vezetett.

De most jön a csavar: a kínaiak grafént találtak a kőzetekben, amiből az következik, hogy a szén mégsem párolgott el, vagyis léteznie kell valami olyan folyamatnak, amely a mágneses mező és légkör nélküli Holdon is megköti a megmaradt szenet – magyarázza a Futurism tudományos folyóirat. Hogy mi lehet ez, és hogyan működik, az egyelőre rejtély.

Mi az a grafén?

Az viszont nem rejtély többé, hogy mi az a grafén. A tudományos definíciója úgy szól, hogy a szén nanoszerkezetű módosulása. A becslések szerint 3 millió grafénréteg adna ki 1 milliméter vastagságot. Ami érdekessé teszi, az az, hogy egyszerre rugalmas, nyúlékony, mégis ez az emberiség által valaha felfedezett legerősebb anyag: miközben egy futballpálya méretű grafénlap 1 grammnál kisebb tömegű lenne, ha papírlap vastagságú réteget készítenénk belőle, az olyan erős volna, mint egy 6 centiméter vastag acéllemez.

Csak 2004 óta ismerjük, az anyagot izoláló orosz kutatók 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak a felfedezésükért. Különleges tulajdonságainak köszönhetően világszerte a tudósok, vállalkozók és a modern technológiákat alkalmazó vállalatok figyelmének a központjában áll. Úgy gondolják, hogy  olyan lehetőségek rejlenek benne, mint amikor felfedezték a műanyagot, de akár olyan szintű változásokat is hozhat, mint a bronzkort felváltó vaskor, ami forradalmi előrelépés volt az emberiség történetében.

Mi a holdi felfedezés jelentősége?

Na most akkor képzeljük el, hogy a holdi mintában többrétegű természetes grafént találtak. A Csilini Egyetem munkatársai az anyagmintákat Raman-spektroszópiával elemezve bukkantak 2-7 rétegű graféndarabokra, amelyek egy korábbi összefüggő szenes héj részét képezték.

Azt ugyan még nem lehet tudni, hogy a grafén mekkora mennyiségben áll rendelkezésre odafönn, de jelentős hatással lehet az emberiség azon terveire, hogy a Hold felszínén a helyi erőforrásokat hasznosítsák, és állandó kolóniát hozzanak létre a legközelebbi égitesten.

Ha futurisztikus földi kolóniákról is olvasnál, ide kattintva megteheted.