Vajon hányan tudják, hogy a modern pizza egykor a szegény olasz parasztok étke volt? Egy egyszerű, viszont annál zseniálisabb találmány, amely nemcsak az olasz, hanem az egész világ gasztronómiáját forradalmasította.
A pizza ősei: lepénykenyértől a modern pizzáig
A pizza gyökereit az ókori civilizációkig vezethetjük vissza. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak mind készítettek az elődjének tekinthető lepénykenyeret, amelyet olajjal és fűszerekkel ízesítettek. Ezek az egyszerű ételek alapvető energiaforrások voltak, különösen a dolgozó osztály számára. A mai pizza őse azonban valószínűleg Nápolyban születtetett meg a 18. század közepén, amikor a paradicsom Európába érkezett a Kolumbusz-féle újvilági expedíciókat követően. Eleinte sokan tartottak a paradicsomtól, méregnek hitték, de a nápolyi szegények hamar felfedezték, hogy olcsó, finom és rendkívül sokoldalú alapanyag.
A pizza akkoriban még nem hasonlított a ma ismert formájára. Egyszerű, lapos tésztára kent paradicsomszószból és olívaolajból állt, néha egy kis fokhagymával és bazsalikommal megbolondítva. A sajtot, különösen a mozzarellát, csak később kezdték el hozzáadni, amikor a bivalytartás elterjedt Campania régiójában.
Nápoly szíve: a Margherita pizza megszületése
A modern pizza megszületésének meghatározó pillanata 1889-ben történt, amikor I. Umberto király és Margherita királyné Nápolyba látogatott. A legenda szerint Raffaele Esposito, a nápolyi Brandi pizzéria mesterszakácsa három különböző pizzát készített a királyi pár számára. A királynő kedvence az a verzió lett, amely paradicsommal, mozzarellával és friss bazsalikomlevéllel készült, mivel ezek a hozzávalók az olasz nemzeti lobogó színeit idézték.
Ettől a pillanattól kezdve ezt a típusú pizzát Margherita pizzának nevezték, amely máig az egyik legnépszerűbb pizzavariáció.
A pizza világhódítása
Az olasz bevándorlók által a pizza először az Egyesült Államokba került, ahol az 1900-as évek elején Nápolyból származó bevándorlók nyitottak pizzériákat. Az első ilyen létesítmény az 1905-ben alapított Lombardi’s volt New Yorkban, amely azóta is működik. Az amerikaiak azonban hamar átalakították az eredeti receptet, vastagabb tésztával és bőséges feltétekkel kísérletezve. Az 1940-es években, a második világháború után az olasz-amerikai katonák is segítették a pizza népszerűsítését, amikor hazatértek Európából, és tovább adták az olasz konyha különlegességét társaiknak.
A pizza gyorsan meghódította a világot, és ma már szinte minden országban megtalálható, a helyi ízléshez igazított variációkkal. Japánban tintahal és wasabi lehet a feltét, Indiában pedig curryvel ízesített csirkét is találhatunk rajta. Az amerikai gyorsétterem-láncok, mint a Pizza Hut vagy a Domino’s, szintén hozzájárultak a pizza globalizációjához.
Az olasz étel kulturális öröksége
2017-ben az UNESCO a nápolyi pizzakészítés művészetét az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította. Ez a kitüntetés nemcsak a pizza történetét, hanem az olasz konyha hozzájárulását is elismeri a globális gasztronómiához. A pizza egy olyan szimbólum, amely egyszerre testesíti meg a hagyományt és az innovációt, az egyszerűséget és a gazdagságot.
Egykor a szegények eledele volt, ma pedig a közöségi összejövetelek, családi vacsorák és baráti társaságok kedvence. Legyen szó hagyományos Margheritáról, amerikai pepperonis pizzáról vagy egzotikus feltétekről, a pizza mindig ott lesz, hogy összekösse az embereket.
Ha érdekel, hogyan készítheted el a tökéletes, viszont annál egyszerűbb pizzát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
