Lassan felnő az a generáció, amelyiknek már nincs fogalma arról, mely gyümölcsök mikor teremnek, ugyanis jó pár évtizede már, hogy akár decemberben is frissnek tűnő málnát és epret vásárolhatunk. Érdemes azonban inkább tudatosan az idénytermények mellett dönteni, ugyanis számtalan előnye van, ha akkor fogyasztjuk a föld kincseit, amikor azok éppen megteremnek.
A magyar társadalom nem arról híres, hogy sok zöldséget vagy gyümölcsöt enne, főleg nem friss formában. Ez az emberek alapvető egészségügyi állapotán is meglátszik, nem véletlen, hogy bizonyos életkor felett számtalan betegség szinte a teljes népesség körében tarol.
Keveset eszünk a friss terményekből, és azt is ritkán
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta négy alkalommal kellene nyers zöldséget és gyümölcsöt enni annak érdekében, hogy egészségünket hosszú távon is megőrizzük. Ez hazánkban sajnos egyáltalán nem általános, a KSH adatai szerint évente átlagosan 45 kilónyit fogyasztunk ezekből az élelmiszerekből, ami messze elmarad az ajánlott mennyiségtől. Pedig éppen ezek azok az ételek, melyeknek vitamin- és rosttartalma elengedhetetlen az egészséghez.
Annak, hogy szinte alig esszük őket, nem az az oka, hogy ne lennének hozzáférhetőek, hiszen szinte minden fajtájuk egész évben kapható, s mindig akadnak, melyek szezonális jellegüknél fogva kedvezőbb árúak – és bizony élettanilag is optimálisabb, ha a friss, helyben betakarított darabokat választjuk a csábítónak tűnő, ám a világ más pontjáról származó fajták helyett.
A szezonális terményekben több a vitamin
Idénygyümölcsnek vagy szezonális gyümölcsnek azokat a fajtákat nevezzük, amelyeknek betakarítási időszaka az adott évszakra esik. Mostanában az érett naspolya, a csipkebogyó és a télálló almák és körték fogyasztása jellemzően visszaszorul a déligyümölcsök mellett, annak ellenére, hogy ásványianyag- és vitamintartalmukban lassú érési idejük miatt messze túlmutatnak a még félig éretlenül betakarított, hosszú ideig szállított és utóérlelő vegyületekkel kezelt egzotikus gyümölcsökén.
A körte az egyik legkevésbé fogyasztott, ám hosszan elérhető, télálló gyümölcsünk.
Évente mindössze 6 kilónyit eszünk belőle, míg a hasonló tulajdonságokkal bíró almából 25-öt, holott az egészségre gyakorolt hatása miatt sok esetben értékesebb is kerek társánál, főképp a téli hónapokban. A hazai körtetermelés háromnegyede kis gazdaságoknak köszönhető, azaz a körtevásárlással a hazai kistermelőket is támogathatjuk egészségünk megőrzése mellett.
A gyümölcsök királynőjének tartják
A növénybiológiával foglalkozók és szakácsok körében egyszerűen csak királynőnek nevezett téli körte már az ókorban is ismert volt Európa-szerte. Homérosz a körtét az istenek ajándékának nevezte, Theophrasztosz pedig már a nemesítésével is foglalkozott munkáiban. A magyar hagyományban vackornak is nevezett eledel felhasználásáról középkori leírásokat is ismerünk, ekkoriban többféle változatot igyekeztek kikísérletezni, a cél pedig az volt, hogy minél hamarabb beérjen. Ebből a szempontból a dunántúli területek voltak ideálisak számára, a dúsan termő föld és a nagy mennyiségű csapadék segítségére volt a korai nemesítésnek. Mint kiderült, szinte minden fajtája önmeddő, ami miatt akkor terem igazán, ha a körtésben változatos fajták kerülnek egymás mellé – emiatt sokféle változatot igyekeztek meghonosítani, ennek köszönhetően lényegében június végétől a fagyok beálltáig frissen is fogyaszthatjuk. Egyes fajtái ráadásul jól tűrik a téli tárolást is, vagyis akár egész évben kihasználhatjuk jótékony hatásait.
Nem csak finom, egészséges is
A körte tipikusan az a gyümölcs, amely az egyes tulajdonságait figyelembe véve semmiben sem emelkedik ki a többi közül, mégis, összességében igazán jó hatást gyakorol az egészségre. Ugyan számtalan, kisebb mennyiségben jelen lévő vitamin mellett van benne vas, magnézium, foszfor, kálium és folsav is, és ezek együttes hatása az, amitől egészségessé válik fogyasztása.
A népi gyógyászatban kifejezetten a gyomorbántalmak kezelésére alkalmazták. Facsart leve a vesebetegek számára előnyös leginkább.
Fogyasztása, akár préselve, akár frissen, egészben, akár sülve vagy főzve fogyasztjuk, a belek és a gyomor egészségét támogatja, csökkentve azok gyulladásos folyamatait, és jó hatással van a légutakat érintő őszi-téli problémákra is.
A bórban gazdag gyümölcs jót tesz a bőrnek
Mivel a körte jelentős része víz, így a szervezet – téli – hidratációját is támogatja, ha rendszeresen esszük. Bőrünkre azonban nemcsak emiatt, hanem bórtartalma miatt is jótékony hatással van. Támogatja a csontjaink és izmaink egészségét is.
A lelassult téli napokban már a kisebb fizikai megerőltetés is komoly izomlázzal, akár sérülésekkel is járhat a hidegebb idő miatt, ezért a bemelegítésen túl nem árt, ha kellő energiát fektetünk a megfelelő folyadékbevitelbe is, amit akár a körte levével is megtehetünk, két legyet ütve egy csapásra.
A következő napok során minden bizonnyal szükségünk lesz arra, hogy testileg és szellemileg frissen álljunk az ünnepek elébe, ha pedig gyomrunkat is felkészítjük a várhatóan kiadós lakomákra, keresve sem találnánk erre jobb, finom falatokat a körténél.
Ha pedig egy kis extra energiára van szükségünk, mindezt megtámogathatjuk a körtén kívül egyéb növényekkel, ebben a cikkünkben például egy igen érdekes zöldségről olvashatsz.
