Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a fogantatás utáni első ezer napban, vagyis a terhességtől egészen 2 éves korig csökkentjük a cukorbevitelt, kisebb a felnőttkori krónikus betegségek kockázata.
Már magzatként megpecsételődhet az egészségünk
A kutatók azt találták, hogy a cukorfogyasztás mérséklése a magzati korban és a születést követő első két évben mintegy 35 százalékkal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, és nagyjából 20 százalékkal csökkentette a magas vérnyomás kockázatát. Mindemellett arra is fény derült, hogy a betegségek megjelenése a kevesebb cukorfogyasztással négy, illetve két évvel is késleltethető.
A kutatócsoport a vizsgálat során figyelembe vette az Egyesült Királyság második világháborús cukoradagolási rendszerét, amely 1940-től egészen 1953 szeptemberéig érvényben volt. Ez a méltányos részesedés biztosította, hogy az ínséges, háborús időkben, ha korlátozottan is, de mindenki részesedhessen az olyan élelmiszerekből, mint a cukor, a zsírok, a szalonna, a hús és a sajt.
Amikor 1953 őszén véget ért a cukor és az édességek porciózása, szinte azonnal megduplázódott, körülbelül 40 grammról 80 grammra nőtt az Egyesült Királyságban a felnőttek napi cukorfogyasztása.
A kutatók a vizsgálat során több mint hatvanezer résztvevő egészségügyi adatait hasonlították össze, különös tekintettel a méltányos részesedés időszakára és a speciális adagolás befejezése utáni állapotra, amikor a cukorfogyasztás igen nagymértékű növekedést mutatott.
A cukoradagolás változása érdekes adatokat eredményezett, ugyanis a kiválasztott hatéves periódus elemzése azt mutatta, hogy a speciális adagolás során fogant vagy született babáknál 30 százalékkal csökkent az elhízás kockázata, ellenben a cukorfogyasztás korlátozása után gyorsabban nőtt a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás aránya a lakosság körében.
A cukor utáni sóvárgás részben a magzati létre vezethető vissza
Sőt a tanulmány azt is megállapította, hogy a cukorfogyasztás korlátozása a méhen belül és a korai életszakaszban csökkentheti az édesség iránti egész életen át tartó sóvárgás kialakulását.
A kutatók a vizsgálat során abból a feltételezésből indultak ki, hogy szinte a születésünk pillanatától szeretjük az édes ízeket, élelmiszereket. De míg évszázadokon át gyümölcsfogyasztással elégítettük ki az édesség iránti vágyukat, miközben vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz is hozzájutott a szervezetünk, addig napjainkban sokkal inkább a finomított és hozzáadott cukor jelenti a legtöbb ember számára az édességet.
Az pedig, hogy a baracknál jobban szeretjük a csokitortát, jelentős hatással van szervezetünkre.
Ugyanis, ha több cukrot fogyasztunk, az megváltoztatja az anyagcsere működését, és az elraktározott pluszkilók egy idő után jelentős súlygyarapodáshoz vezethetnek. A szervezetünk úgy működik, hogy akkor is biztosíthasson a testünknek tápanyagot, ha ínséges időket élünk és éhezünk.
De miután már nincsenek ilyen időszakok, ezért a plusz tápanyagot zsírként raktározza.
A szülők viselkedése jelentős befolyással van a gyerekek egészségére
Manapság szinte már alig találunk olyan élelmiszert, amiben ne lenne hozzáadott cukor. Különösen igaz ez a gyermekeknek szánt finomságokra, sőt a cukor már a bébiételekben is megtalálható.
A fenti kutatás kimutatta, hogy a terhes és szoptató édesanyák az ajánlott mennyiségű hozzáadott cukornak több mint háromszorosát fogyasztják, ami jelentősen meghaladja a napi 80 grammot.
Kiderült továbbá az is, hogy sok óvodás korú gyermek nem jut naponta elegendő gyümölcshöz és zöldséghez, ellenben rendszeresen fogyaszt cukros italokat. A szakemberek meg vannak győződve arról, hogy ha a szülők kevesebb cukrot esznek, akkor a kisgyermekek édességfogyasztási szokásai is jó irányba változnak.
Egy romantikus történet miatt várja a vendégeket a mai napig egy apró csokoládé a szállodai ágyon.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
