élelmiszer egészség

Azok számára, akik egészségük javítására törekednek, a szuperélelmiszerek fogalma vonzó lehet. De vajon tényleg ennyire különlegesek? Valóban felülmúlják a hagyományos magyar alapanyagokat, mint például a kölest, a diót vagy a savanyú káposztát?

Ahhoz, hogy reális képet kapjunk, érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni ezeket az alapanyagokat. Vajon mennyiben különbözik az általuk nyújtott tápérték a nálunk megszokott ételekétől? Miért van ekkora felhajtás körülöttük? És végül: valóban szükséges importált élelmiszerekre váltanunk, vagy meg tudjuk kapni ugyanazokat az egészségügyi előnyöket helyi, tradicionális forrásokból is?

Megkérdeztük Maczkó Nóra dietetikust, hormonegyensúly tanácsadót, aki szakértői szemmel segített tisztázni a szuperélelmiszerek körüli kérdéseket, és elmondta, hogyan választhatunk egészségtudatosan élelmiszereket.

Mennyire indokolt a „szuperélelmiszer” kifejezés?

A szuperélelmiszer kifejezést sem az Európai Unió, sem az amerikai hatóságok nem ismerik el hivatalos kategóriaként. Ez azt is jelenti, hogy a szuperélelmiszer fogalmának nincs egységes kritériuma. A kifejezést bárki használhatja szinte bármilyen magas tápértéktartalmú élelmiszerre, ami így viszont megkérdőjelezi a szuperélelmiszer fogalmának hitelességét.

Valóban vannak olyan élelmiszerek, alapanyagok, melyek kiemelkedő tápanyagtartalommal bírnak, viszont ezek akkor sem csodaszerek, ahogy azt a média el akarja velünk hitetni.

A szakember szerint vitathatatlan, hogy a szuperélelmiszerek fogyasztása előnyös szervezetünk számára, viszont nem kell elhinni a reklámoknak, hogy ezektől – a hajhullástól kezdve a fogproblémánkon át – minden egészségügyi bajunk elmúlik.

Az igazság az, hogy a szuperélelmiszer kifejezés révén exkluzívabbnak és különlegesebbnek tudják feltüntetni terméküket a forgalmazók és a gyártók, ami számukra egy magasabb árazási kategóriát jelent. "Maga a szuperélelmiszer kifejezés arra utal csupán, hogy az adott alapanyagnak kiemelkedően magas az antioxidáns-tartalma. Ám nem csak az antioxidánsokra van „szuperszüksége” a szervezetünknek. Összességében nem tartom indokoltnak a szuperélelmiszerek fogalmát" – mondja.

Miben különlegesek ezek az alapanyagok?

• A quinoa egyike azon növényi élelmiszereknek, amelyek teljes értékű fehérjét tartalmaznak. Azaz az összes esszenciális aminosav megtalálható bennük, ami túlnyomórészt az állati eredetű fehérjékre jellemző. Így a vegetáriánusok és vegánok számára fogyasztása igen kedvező. Ezenkívül magas az antioxidáns- és rosttartalma: előbbi a szabadgyökök semlegesítésében, utóbbi pedig az emésztésben játszik fontos szerepet. Gazdag magnéziumban, vasban, foszforban és mangánban is, amelyek elengedhetetlenek az egészséges anyagcseréhez, illetve a csontokhoz és a sejtek működéséhez.
• A chia mag a legjobb növényi omega-3 zsírsavforrás, mely hozzájárul a szív-és érrendszer egészséges működéséhez, illetve a gyulladásos folyamatok csökkentéséhez. Emellett rostokban gazdag, ami az emésztésre hat pozitívan vízmegkötő képessége által. Segít a vércukorszint szabályozásában és támogatja a normál bélflórát is. Magas a fehérjetartalma, és jelentős kalcium-, foszfor- és magnézium forrás, melyek a csontjaink egészségében játszanak kulcsfontosságú szerepet. 
• Az avokádó gazdag telítetlen zsírsavakban, ami segít csökkenteni "a rossz" koleszterinszintet. Magas antioxidáns-tartalommal bír, ezeknek két típusa a szem egészségében játszik fontos szerepet. Több zsírban oldódó vitamint is tartalmaz, de emellett megtalálható benne a C-vitamin és a folát is. Rosttartalma szintén kiemelkedő. 

Mennyire fontos, hogy ilyen alapanyagokat fogyasszunk?

"Nem tartom indokoltnak az egzotikus alapanyagok fogyasztását, csak mert azok jobban csengenek szuperélelmiszerekként eladva. Minden élelmiszercsoportból találunk hazai, helyi alternatívákat"– jegyezte meg Maczkó Nóra.

Áfonya, fodros kel, brokkoli, spenót, csírák, lenmag, mandula, hajdina, kefír, joghurt, gyömbér, olívaolaj, kurkuma, zöld tea és méz – ezeket a szuperélelmiszereket Magyarországon is be lehet szerezni. 

Van-e valamilyen kockázata ezeknek az egzotikus ételeknek?

Több egzotikus szuperélelmiszerrel is vigyáznunk kell, ha érintettek vagyunk a következő problémák valamelyikében : 

• Élelmiszerallergia, parlagfű-allergia (érintettség esetén a goji bogyót, chia magot és a quinoát is érdemes kerülni).
• Vérhigító szedése (a goji bogyó kerülendő).
• Bármilyen jellegű emésztési probléma esetén a chia magot és lenmagot kerülni kell.
• A cukorbetegségben szenvedőknek a por vagy gyümölcslé formátumú goji bogyót és az acai bogyót is kerülniük kell magas koncentrált cukortartalma miatt.
• Vese- és májproblémáknál a rizs és a quinoa kerülendő, mivel magas lehet a nehézfém tartalmuk.

Milyen szempontok szerint válasszunk szuperélelmiszert?

"Elsődleges szempont legyen mindig a hazai és szezonális termék választása. Minden évszakban fogunk tudni hazai termesztésű szuperélelmiszert találni" – emelte ki a dietetikus. 

Javaslata szerint próbáljunk meg minél kevesebb növényvédő szerrel, gyomírtószerrel kezelt termőföldről származó árut vásárolni. Az Európai Union kívülről érkező élelmiszereket csak gondos átvizsgálás esetén válasszuk, mert a nem EU-s országokban teljesen más szabályok vonatkoznak a növényvédő szerek használatára és megengedett szintjére. 

Vizsgáljuk meg, egyáltalán mi a célunk a szuperélelmiszerekkel, és ehhez válasszunk megfelelő alapanyagokat. Változatosan építsük be ezeket étkezési rutinunkba, nehogy túlságosan egyoldalúvá váljon táplálkozásunk.

Nem utolsó sorban pénztárcánk is meghatározhatja, mely élelmiszereket vesszük le a polcról. (A csíráknál az otthoni termesztést is kipróbálhatunk, mely meglepően pénztárcabarát megoldás.)

Léteznek olyan hazai „szuperélelmiszerek”, amelyek hasonló egészségügyi előnyökkel bírnak?

Szerencsére több ilyen hazai szuperélelmiszer létezik:

• fekete ribizli
• csipkebogyó
• homoktövis
• tökmag
• lenmag
• sütőtök
• fokhagyma
• káposzta félék, kiváltképp a savanyított káposzta
• dió
• célka
• alma
• bodzabogyó
• petrezselyem
• köles
• csírák

Mi a helyzet az ökológiai lábnyommal?

Az egzotikus szuperélelmiszereknek igen magas az ökológiai lábnyoma, importjuk környezeti terheléssel jár, mert a termékeket gyakran nagy távolságokról szállítják.

Emellett népszerűségük miatt a termesztésük fenntarthatatlan módon is történhet, ami a helyi ökoszisztémákra káros hatással is lehet. Például a quinoa iránti kereslet növekedése miatt Dél-Amerikában több földterületet használnak a termelésére, ami helyi élelmezési gondokat okozhat.

Milyen gyakran érdemes fogyasztani ezeket a szuperélelmiszereket?

Számos előnyös hatásuk miatt heti rendszerességgel ajánlott fogyasztásuk, de fontos a mértékletesség.

• Napi rendszerességgel lehet fogyasztani a bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat. 
• Heti 2-4 alkalommal fogyasztható a cékla, a sütőtök és a savanyított ételek. 
• Heti 1 alkalommal ajánlott fogyasztani a homoktövis és csipkebogyó termékeket, illetve a fokhagymát.

Vannak-e olyan szuperélelmiszerek, amelyeket a szakember személy szerint ajánlana?

"Elsősorban a hazai szuperélelmiszereket javasolnám, melyeket fentebb felsoroltam, illetve a csírákat. Egyrészt feleslegesnek találom a külföldi szuperélelmiszerek fogyasztását. Hazánk is bővelkedik ilyen kincsekben, éljünk ezekkel. Másrészt az importálással járó környezeti ártalmak is minimalizálhatóak, ami a klímatudatosság szempontjából sem elhanyagolható szempont" – válaszolt a szakember.

Mint mondta, a hazai irtószer- és növényvédőszer szabályozást ismerjük, ezekhez az engedélyezett mennyiségekhez hozzá van szokva szervezetünk. A csírák termesztése pedig otthon fillérekből, teljesen bio módon megoldható. Ha magunkat termesztjük a csírákat, akkor családunknak- gyermekeinknek környezettudatosságot is mutatunk.

Melyik vitamin segít megelőzni a stroke, a rák és a memóriazavarok kialakulását? Olvasd el erről szóló cikkünket ide kattintva.