Berecz Stephanie friss diplomásként került Magyarországra, hogy gyakorlatot szerezzen. 2010-ben az év bortermelője Tokaj-Hegyalján. Három hónapos gyakorlatnak indult, ebből lett előbb egy év, majd tíz. Szerelem, házasság, gyerekek. A Loire mentén született borásznő családjában szinte mindenki készített bort, még ha nem is professzionális körülmények között. Bordeaux-ban végezte tanulmányait olyan világhírű professzoroknál, mint Denis Dubourdieu és Pascal Ribereau-Gayon. Tarcalon él magyar férjével Berecz Zsolttal és gyermekeivel, ahol saját borászatukat is létrehozták Tokaj Kikelet néven .
Franciaország fel se merült, ott nem folyik a Bodrog
Ugyanannál a szőlőbirtoknál dolgoztak a férjével Tokaj-Hegyalján. Először arra figyelt fel, hogy milyen ügyesen, jól dolgozik az a srác, majd a két kilométeres pincerendszerben elbújva az első csók is elcsattant. Nem a bor volt a közös bennük, hanem a természet szeretete. Fel se merült, hogy Franciaországban éljék a közös életüket, mert a fiú, nagyon erős gyökerekkel kötődik szülőföldjéhez. Nem tudná elhagyni a Bodrogot, a hegyoldalt. Vicces, de a hegyaljai fiúval a felesége szeretette meg a bort.
Tökfőzeléket igen, rántott húst ne
Eleinte Berecz Stepanie-nak nagyon furcsa volt, hogy Magyarországon szombat délben nem lehet vidéken vásárolni. Franciaországban egyszerűen kitalálta, hogy mit főzzön, majd elment és a hatalmas választékból bevásárolt hozzá. Tokaj-Hegyalján meg kellett tanulnia fordítva gondolkodni: először meg kell nézni, hogy mi van a boltban, végül abból kihozni valamit.
Büntetés volt, hogy nem értette az étlapot, próbált tippelni, ez alapján választani, így többször sikerült belefutnia a rántott húsba. Ezt azóta se sikerült megszeretnie, nem úgy, mint a húslevest. Volt már olyan, hogy négy hét Franciaország után ezt rendelt. Csodálkozott, hogy 1993-ban a budapesti éttermekben olyan rossz vörösborokat adtak az ebédhez, hogy kénytelen volt rászokni a boroskólára. Kóla nélkül egyszerűen ihatatlan lett volna. Kedvencei a palócleves, túrógombóc, és a tökfőzelék. A magyar húsételeket nem kedveli annyira, mert úgy érzi, túlfűszerezzük őket, teljesen elnyomjuk a hús ízét. Vidéken különben is nehezebb jó minőségű vörös húsra szert tenni, gyakran Miskolcra kell érte utazni, ami hatvan kilométer, de szerencsére az egyik francia üzletlánc francia hentese mindent meg tud szerezni, így már nincs olyan étel, amit ne tudna elkészíteni.
A magyarok néha túl bonyolultak
Berecz Stephanie már tizenhat éve él Magyarországon, szinte hegyaljainak érzi magát, de gyakran a magyarok túl bonyolultnak, túl maguknak valónak tűnnek. Amikor például házat vettek a férjével, alig várta, hogy meghívhassa a szomszédokat egy aperitifre, bemutatkozhassanak, megismerjék az utca lakóit. De a férje azt mondta, hogy ez itt nem szokás.
Franciaországban mindig meghívják a szomszédokat egy bemutatkozó beszélgetésre, hogy megismerkedjenek. Sajnos itt ez nem hagyomány, pedig nem kéne ezen gondolkodni, bonyolítani a dolgot, hogy ki kicsoda, kinek a fia, sógora, vagy barátja, hiszen csak egy pohár italról és fél óra beszélgetésről van szó.
A tenger hiányzik
A borász elmondta, hogy amíg nem volt családja, gyakran szenvedett honvágytól. Akkoriban nem ő fogadta a vendégeket a borászatban, hiányzott neki a tenger, hiányoztak az emberi kapcsolatok, beszélgetések. Mikor elkezdett meggyökeresedni Magyarországon, sokkal több emberrel találkozott. Megismerkedett borászokkal, borász nőkkel, végre hasonló problémákkal találkozott, tudott miről beszélgetni. Kinyílt a világ.
Franciák egymás közt magyarul
Kiderült, hogy bár sok francia él Tokaj-Hegyalján, nem járnak össze csak azért, mert ők franciák. Tudja, hogy Budapesten van francia kolónia, de ő úgy érzi, hogy pont azért tudott megmaradni itt, beilleszkedni, mert nagyon nyitott volt, nem csak franciákkal barátkozott. A hegyaljai franciák nem egyszer kapják azon magukat egy-egy borkóstolón, hogy magyarul beszélgetnek.
Berecz Stephanie birtokán jelenleg a Tokajban engedélyezett szőlőfajták mindegyike megtalálható.
