Az autista gyerekek számára igazi áttörést jelenthet az Ann Arborban lévő Michigani Egyetem építész professzorának a fejlesztése, ami egyfajta terápiaként szolgál autista spektrum zavarral (ASD) küzdő gyerekek számára. Többek közt olyan gyerekekének, mint amilyen az ő hét éves kislánya, Ara is – számol be a figyelemre méltó projektről az Archdaily.com.

“Ez egy igen hatékony módja annak, hogy használják az érzékszerveiket, összekapcsolják például a kezüket és a szemüket. A SensoryPlayScape egy prototípus, a sátorszerű pavilon egy olyan magával ragadó környezet, ami reagál az érintésre, a hangokra és 2D-s képeket vetít a kifeszített szövetre” – mondja a tervező, Sean Ahlquist, aki az olyan multi-szenzoros terápiás struktúrákat kutatja és fejleszti, amelyek erősítik a motoros készségeket valamint az auditív és a vizuális interakciókat.

Ahlquist korábban az Institute for Computational Design laborjában kutatott, ahol elsősorban az előfeszített húzó szerkezetekre összpontosított. Michiganban 2012 óta egy CNC kötőgép segítségével folytatja a kutatást, ami lehetőséget ad neki arra, hogy létrehozza a saját textíliáit. “Minél többet kutattam a különböző fényviszonyokat és tapintható anyagokat, annál jobban feltűnt, hogy az emberek képesek kölcsönhatásba lépni velük. Hamarosan 4-5 éves gyerekek bevonásával belevágunk a kísérleti tanulmányokba is” – mondja a professzor a projektről, amivel az érzékszervi különbségeket kívánja áthidalni.
A Social Sensory Architectures projekten egyébként szoftverfejlesztőkkel, zenészekkel, autizmust kezelő terapeutákkal, pszichiáterekkel és kineziológusokkal dolgozott együtt Ahlquist és csapata. A közös munka pedig Speculative and Prototyping kategóriában elnyerte az SXSW fesztivál Place by Design díját is. “Ha tudunk javítani a motoros készségeken, akkor lehetőséget tudunk teremteni a szociális interakcióra is. Gyakori kihívást jelent, hogy az autisztikus spektrumban élő gyerekek megfelelően reagáljanak a társadalmi jelekre“ – magyarázza a professzor. Kattintson a videóra és nézze meg, milyen szórakoztató, az elme és a test kapcsolatára fókuszáló készségfejlesztő terápiát fejlesztett ki Ahlquist a kislányának, és vele együtt minden autista gyereknek!