Nemrég a kutatók hosszas vizsgálódás után rájöttek, hogy a világ legrégebbi sajtjában vannak megfürösztve a fehérre maszkírozott ősi kínai halottak.
Sajttal konzerválták a múmiákat
A kutatók először két évtizeddel ezelőtt fedezték fel a mumifikáláshoz használt rejtélyes anyagot, amely az északnyugat-kínai Tarim-medencében található Xiaohe temetőben eltemetett múmiák testének egy részét borítja. Sokáig elképzelésük sem volt arról, mi lehet az a titokzatos kence, ami fehérre festette az ősi hullák arcát és nyakát.
A laboratóriumban elvégzett vizsgálatok alapján azonban érdekes eredményt kaptak. A DNS-tesztek kimutatták, hogy a rejtélyes anyag nem más, mint a világ legősibb probiotikus lágy sajtja, melyet tehén- és kecsketejből készítettek több ezer évvel ezelőtt.
A molekuláris vizsgálatok igazolták, hogy a múmiákon talált sajt számos baktérium- és gombafajt tartalmaz, köztük a Lactobacillus kefiranofacienst és a Pichia kudriavzeviit, melyek a boltok polcain lévő kefirekben ma is megtalálhatók. Ezek az úgynevezett szimbiotikus kultúrák, amelyek baktériumok és élesztő keverékéből állnak, a tejet sajttá erjesztik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kovászt is előállítják.
Ez a legrégibb sajt a világon
Ez a felfedezés nemcsak azért egyedülálló, mert hosszú idők óta végre kiderült, mivel balzsamozták be elhunyt szeretteiket az ősi kínaiak, hanem ezért is, mert a múmiákról vett mintákon lefolytatott DNS-, valamint fehérjevizsgálatokkal a kutatók felfedezték, hogy a mumifikáláshoz használt anyagból vett minta vélhetően a világ legrégebbi sajtja lehet, melynek így már a receptje is ismert.
A kutatást vezető Qiaomei Fu, a Pekingi Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Őslénytani Intézetének paleontológusa nyilatkozatában elmondta: az olyan élelmiszert, mint a sajt, rendkívül nehéz megőrizni több ezer éven keresztül, így a felfedezésük és a talált lelet mindenképpen ritka és értékes ősmaradvány.
Ennek az ősi sajtnak a további, alapos tanulmányozása pedig segíthet abban, hogy még jobban megismerjük őseink étrendjét, gasztronómiáját és kultúráját.
A legrégibb sajt a probiotikumok múltjára is fényt deríthet
A kutatók azt is megállapították, hogy a L. kefiranofaciens tejsavbaktériumok közeli rokonságban állnak a Tibetből származó hasonló kefirmaradványokkal. Ez a felismerés pedig segíthet abban, hogy a kutatók a bakteriális gének szekvenálásával, vagyis az egysejtűekben lévő örökletes genetikai információk elemzésével a kutatók nyomon követhessék, hogyan fejlődtek az elmúlt több mint 3600 év alatt a probiotikus baktériumok.
Elsődleges információk alapján a mumifikáláshoz használt legősibb kefir- és sajtkultúrát Északnyugat-Kína Hszincsiang régiójában a bronzkor óta ismerték és használták az emberek.
Bár a kutatók megoldották a rejtélyt, és kiderült, mi az a titokzatos anyag, ami a kínai múmiákat konzerválta, az azonban továbbra sem ismert, hogy a talált testeket miért éppen sajttal borították be.
Őseink sokkal előbb elkezdték rituálisan elbúcsúztatni a halottaikat, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Ismerd meg, milyen volt a világ legrégebbi temetője.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
