A háborús időszak jegyrendszerének a 40-es évek végére már befellegzett (hogy aztán rövid időre 1951-ben visszavezessék), az 1945-46-os hiperinflációt követően pénznemet váltott az ország, az addig használt pengő helyett ismét forinttal fizethettek a magyarok. Az átlag munkásbér ekkoriban pár száz forint volt, a fellelhető adatok szerint még a pártelit fizetése is csak az 50-es évekre érte el a havi 3000 forint körüli összeget. A mindennapok városi munkásai azonban még akkor is csak álmodozhattak ekkora fizetésről.
360 forintos fizetésből 8 forintos éttermi halászlé?
A forint 1946-os bevezetésekor az 1938/39-es munkabérszintet alapul véve alakították ki a béreket. A miniszterelnök, Nagy Ferenc havi fizetése 1350 forint lett, míg a VII. fizetési osztályba sorolt, egyetemi végzettséggel rendelkező 30-35 éves köztisztviselők havi 360 forintot vihettek haza.
Az alábbi fényképen egy belvárosi étterem, a már megszűnt, de egykor a Blaha Lujza tér környékén álló Tinódi Étterem egy 1947-es étlapja látható. A felszolgált ételek között találunk nem egészen 2 forintért leveseket, 1-ért rósejbnit, 1,20-ért főzelékeket és süteményeket, de jóval nagyobb összegért egytálételeket is.
Az éttermet a 40-es években sem akárki fizethette meg
A szegedi halászlét 8 forintért mérték, a frissen sült süllő ára a méretétől függött, egy 20 dekás szelet köret nélkül 6 forintba került. A forrázott pontyot burgonyával 8 forintért, míg a kacsasültet 9 forintért rendelhettük volna meg.
Mellé fajborokat is ihattunk volna, közvetlenül a termelőtől, kimérve felszolgálva.
A korszak gasztronómiájára az egyszerű, de laktató ételek voltak jellemzők, a háborús alapanyaghiány még ekkor is éreztette hatását — azonban a fogások között még halakat és különlegesebb falatokat is találunk, jóval borsosabb áron. Ez utóbbiak nem sokkal később, a Rákosi-korszak elhamarkodott gazdasági döntéseinek következtében lassan eltűntek az étlapokról, hiszen még annyian sem tudták volna megfizetni, mint 1947-ben, ráadásul talán felesleges urizálásnak is tűnt volna megrendelni őket.
Ha kíváncsi vagy, milyen alapanyagok vesztek ki a hazai gasztronómiából az elmúlt száz év során, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
Nem merjük ezeket a húsokat enni, pedig száz éve tömegek eledelét jelentettékA magyar gasztronómia egykor sokkal többféle alapanyaghoz nyúlt nagy biztonsággal, ezek a ma furcsának tűnő fogások otthon is asztalra kerültek.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
