A biónál olcsóbb, de nem kevesebb - mit tud a vegyszermentes zöldség?

Zanza!

“Ha elhagytátok a Cegléd táblát, a kátyús úton hajtsatok tovább és nemsokára jobbra meglátjátok a fóliasátrunkat”- kaptuk az útbaigazítást telefonon az Osgyáni tanyáról, amikor épp az úton keringve, más gazdákhoz bekopogva, illetve a helyi kocsmában kérdeződve kerestük a vegyszermentes birtokot. Már jó ideje kíváncsi voltam rá, hogyan működik egy olyan gazdaság, ami nem bio, de ugyanúgy növényvédő szerek nélkül, kisléptékben termelnek. Ez esetben 5 hektáron anya és fia. A gazdasszony Osgyáni Elvira mesélt arról, miért aggasztotta anno az EU-csatlakozás, hogy függ össze az anyasága a gazdálkodással, miért nem a bio termelést választotta, ha a fenntarthatóságban hisznek, mire jók a virágok az ágyások körül, mik a divatos zöldségek, és milyen trükkjei vannak a natúr növényvédelemnek.

Nyár elején a Szatyorbolt termelői látogatást szervezett egyik partneréhez, a Cegléd melletti Osgyáni birtokra, és erre lecsaptam, mert amióta a Zsámboki Biokertet tavaly ősszel a családdal bejártuk, és megismertük a talajban rejlő erőt, a horolót, a lólapát és a városi embernek ritkán látott segédeszközöket, az is érdekelt, hogyan működik egy nem bio, de vegyszermentes farm. A helyszínre eljutnunk nem volt egyszerű. Az érdeklődőkből spontán összeállt konvolyunk meg-megállt értelmezni a környező gazdáktól, illetve a kocsmából szerzett itinert.

Spontán strandolás kerti slaggal

“Vagy facebookozom, vagy a kertben vagyok”- nevet Elvira, amikor megjegyzem, hogy igen kevés infót találtam róluk a neten. Miután reggel 4 körül kel, egész nap a kertben dolgozik. Ez az ára annak, hogy győzzék a termelést az elveiknek megfelelően. A tanyáról az első benyomásom az, hogy őszinte hely. A ló szabadon mászkál, a pottyantós vécé a baromfiudvar mellett, kezet mosni a kerti csapnál lehet, a tanya központját jelentő kemence, és mellette álló hosszú asztalos vendégfogadó szaletli közelében. A vendég családok gyerekei hamar otthon érzik magukat és mivel nagy meleg van, nem sok kellett hozzá, hogy előkerüljön a slag és meztelenül viháncoljanak a vízsugár alatt. Ebédre kenyérlángos sül a kemencében, a farmon közben az ifjabbik őstermelő Osgyáni Attila vezet körbe, addig édesanyja a majorsági épület előtti asztalon parajdi sót válogat. Körülötte Pistike a kiskutya szaladgál, az ablakpárkányon egy kipárnázott cipősdobozban sérült bagolyfióka regenerálódik.

dora clk

Az EU-csatkakozás ezt a változást hozta

Elvira tősgyökeres ceglédi, és hozzáteszi, nyakas kun parasztcsaládból származik. Első fia születésének idején még a városban laktak, ami szerinte olyan biztonságos hely volt, hogy a házukat sem kellett zárni. Az EU-csatlakozás jelentette a fordulópontot az életükben, ami miatt visszatértek az ősök gazdálkodó életmódjához. “Tudtuk, hogy a piacnyitással, és azzal, hogy mindent beengedünk, a magyar mezőgazdaságra nehéz idők jönnek. Abban is biztos voltam, hogy ahhoz, hogy a fiaim egészséges kajákon nőjenek fel, magunknak kell termelnünk.” Földet vettek és gazdálkodni kezdtek. A kisebbik fiú, a 23 éves Attila már a tanyasi életbe született, és felnőve néhány kanyar után ő is őstermelő lett. Eleinte önellátásra, később már piacra is tudtak termelni.

Hiszen az ember nem mérgezi a gyerekeit

“A kezdetektől alap, hogy nem használunk növényvédő szereket, és a talajt sem vegyszerezzük, hiszen az ember nem mérgezi a gyerekeit.” Azt, hogy akkor miért nem a bio gazdálkodást választotta, részben a biobürokráciával indokolta. ”Mielőtt átállnék bióra, 3 évig csak figyelik, mit csinálok. De addig is kell, hogy fizessek. Majd utána is, hogy fenntarthassam a bio minősítést. És azt nem én fogok megfizetni, hanem a vevőim, akik megveszik az árut. Így viszont tudok tartani egy jó árat. Nem vagyunk olcsók, de a bio drágább. A másik oka, hogy nem vagyunk biók, az az, hogy a bio engedélyez olyan növényvédő eljárásokat, amiket én nem.”

Elvira és Attila a természet adta anyagokat használja csak: fahamut, növényi leveket, ásványi anyagokat, illetve mulcsolnak, ezzel is őrizve a talaj tápanyagtartalmát. A gazokat sem tépkedik, hasznukat látják a kártevők elleni védekezésben. “Ültetéskor olyan alapvetéseket tartunk szem előtt, mint hogy például azonos vízigényű növények egymáshoz közel kerüljenek. Ha a káposzta mellett hagysz helyet a zellernek, az egyiknek sem jó, mert a zeller folyton iszik, a káposzta meg utálja, ha vízben áll - mondja Elvira.” A vegyszermentes kertművelési módszerekre máris visszatérek bővebben, mert érdekesek, de előbb még folytatódik a tanya története. A család állatokat is tart, szárnyasokat, tehenet, de most például disznó nincs, ugyanis Elvira úgy tartja, állatot akkor éri meg nevelni, ha a teljes takarmányát ők tudják fedezni. “Ha az állatom ugyanazt enné, mint a piacon kapható többi, akkor miben tudna többet nyújtani a tőlem vásárolt hús?”

Kóstoljatok bátran!

A farmon túlnyomó többségben zöldségek teremnek. Az, hogy mi hol növekedjen, rengeteg kísérlet és tanulópénz árán jó alakult ki. Elmondásuk szerint a talaj nem egyforma a termőterület egészén. Van homokos, van kötött, sárga, fekete. “A mángoldjaink mindig hatalmas leveleket hajtanak. Egyik évben a homokos részre ültettük, ott kis leveleket hajtott. Ez a különbség.” A fóliasátorban épp a borsó érett, és néhány szem korai paradicsom is megjelent már a hajtások közt. “Kóstoljatok bátran, ami megtetszik!”- bíztat minket Attila, amikor a kertet körbejárjuk, és a gyerekek guggolva szemezgetnek, és az édeskömények szárát szagolgatják. “Nagyon megy az édeskömény, ennek most divatja van.”

osgyani04 fin

Édeskömény, articsóka, batáta, cukorborsó a menő

A klasszikusokon kívül itt terem még articsóka, ami szintén egyre felkapottabb, van lila zöldbabjuk, és idén lesz batáta is. Elvira néhány évvel ezelőtt még nem tudta eladni, de most már látva az igényeket, újra szerzett a génbankból. Elmondása szerint cukorborsót pedig azért termesztenek, mert egyszer egy vevője felbosszantotta azzal, hogy nem vette meg az édes velős borsóját, mert nem cukorborsónak hívják. Hát lett cukorborsó is. Amíg Elvira termelői piacokra, például a Wekerlére jár az áruval, addig Attila a környékbeli, zömében kisgyerekes családok internetes rendelése alapján szállít házhoz. Ő nem 4-kor, hanem 6-kor kel, és a leadott rendelések alapján célirányosan szed, mos, porcióz. Az egész napos kerti munka, pakolás, logisztikázás után bevallása szerint még egy kis edzésre szüksége van, hogy kikapcsolódjon.

Ha érdekel a vegyszermentesség a gyakorlatban, olvasd el a cikk végét Dénes Dóra blogján, az Édes Pofán! Ide kattintva a cikkben találod magad!

Blogmustra