A zsidó esküvőre a meghívó hagyományosan nem a pártól, hanem a szülőktől érkezik, így ne lepődj meg, ha ők invitálnak meg az eseményre. Az esküvői szertartást a zsidók értelemszerűen nem szombaton, hanem általában vasárnap tartják, és mivel ezen a napon polgári szertartás nem nagyon lehetséges, így többnyire a polgári esküvőt a pár a két tanúval közösen, valamelyik hétköznap elintézi.
Magát az esküvőt az úgynevezett chupa vagy hüpe (esküvői baldachin sátor) alatt tartják, amit két imasálból varrnak össze, és négy oszlop vagy esetleg négy férfi rokon tartja. A hüpe felállítható a zsinagógában, illetve a szabad ég alatt is, de általában az utóbbi a jellemző. Az esküvő a zsidóknál közösségi élmény, emiatt nem kötődik a zsinagógához. A szertartás két részből áll, az eljegyzésből, és magából a házasságkötésből. Ez a két esemény az ortodox zsidóknál különválik, míg a neológoknál egy időben történik a hüpe alatt.
A zsidó házasságkötés lelkisége
A zsidó hagyományok szerint a fiatal pár összes bűne megbocsáttatik az esküvőjük napján, mivel ekkor egy új, egységes lélekké olvadnak össze. Az ősi hagyományok szerint az asszonyszerzésnek három útja volt, ezek közül kellett választani: a nő megvehető volt pénzzel, szerződéssel, vagy elhálással. Mindhárom út beépült szimbolikusan az esküvői szertartás rendjébe is: a pénzen vásárlást a gyűrű jelképezi, az írott okmányt a házassági szerződés, az elhálást pedig az ún. „cheder jichud”, amikor a fiatalok a szertartás után egy rövid időre külön szobába vonulnak el.
A menyasszony és a vőlegény az esküvőt megelőzően egy hétig nem láthatja egymást, ennek gyakorlati és prózai okai is vannak. Egymás hiányától felértékelődik az esküvő, és a szervezés utolsó hetében a pár így biztosan nem veszik össze. A szertartást megelőző napon, külön-külön rituális fürdőzésen vesznek részt a mikvében. Ezen a napon mindketten böjtölnek is, majd a külön szobában együtt törik meg a böjtöt az esketés után.
A vendégek fogadása (Kabalat Panim)
A zsidó esküvő rendhagyóan kezdődik, a menyasszony és a vőlegény ugyanis külön szobában fogadja a vendégeket. A menyasszony, egy díszes széken ülve várja a vendégek köszöntését, hozzá általában a nők mennek be gratulálni, és áldást kérni. A vőlegény szobájába a férfiak mennek üdvözölni a vőlegényt, közösen imádkoznak, zsoltárokat olvasnak. Itt írják meg a rabbi vezetésével a házasságlevelet is.
A pár üdvözlésénél, és a többi vendéggel való találkozásnál tekintettel kell lenni arra, hogy nők a férfiakkal általában nem nagyon puszilkodnak, vagy ölelkeznek, ezt illik tiszteletben tartani. A neológok kevésbé szigorúak, de jobb, ha tartózkodsz attól, hogy a vőlegény nyakába borulj.
Az eljegyzés (Kidusin)
A szertartás kezdetén a vőlegény a két fáklyát tartó kísérővel megérkezik a menyasszonyhoz, hogy a fátylat a nő arca elé helyezze, ezt nevezzük bedekkolásnak. Eközben a vőlegény ellenőrizheti, hogy valóban szíve választottjával áll-e a chupa alá. A menyasszony fátyla a szelídséget jelképezi, míg a vőlegény gesztusa azt jelzi, hogy a menyasszonyt nem külső, hanem belső szépségéért veszi el, és oltalmazni fogja.
A vőlegény ezután a chupa alá megy, majd a kísérők odavezetik hozzá a menyasszonyt. A kísérő szülők vagy barátok égő gyertyát visznek, emlékezve a fényre, mely Isten és a zsidó nép házasságát körülvette Tóraadáskor a Sinai hegyen. A menyasszony és kísérői hétszer körbejárják a vőlegényt a teremtés hét napjának megjelenítéseként, egy új kezdet szimbólumaként.
A Kidusin, azaz az eljegyzés során a vőlegény egy aranygyűrűt húz a menyasszony jobb kezének mutatóujjára. Az egyszerű arany karika tökéletes kereksége egy kimondatlan ima: ahogy a gyűrű tiszta, hibátlan és sima, úgy legyen a házasság is szép, mentes minden viszálytól és konfliktustól. A gyűrű átadása a házasságkötés egyik legfontosabb eleme, ezért lényeges, hogy a vőlegény azt valóban a saját pénzén vásárolja meg. A tanúk a gyűrű felhúzása előtt ellenőrzik a gyűrűt, és rákérdeznek eredetére is.
A vőlegény ezután azt mondja: „Eme gyűrű által Mózes és Izrael törvénye szerint meg vagy szentelve nekem”. Azaz a gyűrű által a vőlegény „magának jegyzi”, magának szenteli a mennyasszonyt. A Kidusin után kerül sor a házasságlevél, azaz a Ketuba felolvasására.
Házasságlevél, azaz a Ketuba
A Ketuba maga a házasságlevél, azaz hivatalos irat, amiben a feleség jogai vannak felsorolva. Valójában a Tóra kötelezi a férfit: „a feleség táplálékát, ruházatát és házastársi igazát ne vonja meg tőle.” (Mózes II. 21. 10.), tartalmazza továbbá a hozomány értékét és azt, hogy a férj mekkora összeg kifizetésére kötelezi magát, amennyiben elválik. A szertartás előtt a tanúk és a nyomaték kedvéért a vőlegény is aláírja. A házasságlevél átadása és felolvasása a gyűrű felhúzása után történik.
Hét áldás és pohártörés
A Niszuin maga az esküvő, egy pohár bor felett a házasság hét áldása hangzik el, ebből a pohárból a pár is iszik. Általában az áldásokat olyan emberek mondják, akiket a fiatal pár különösen nagyra tart, azaz rabbik, családtagok vagy jó barátok. Az áldásokra a közönség áment válaszol, egy részét pedig közösen énekli az áldásmondóval. Amennyire tudod, érdemes a násznéppel együtt követni az eseményeket, de különösebb aktivitást senki nem vár tőled.
Az esküvő leglátványosabb pontja az, amikor a vőlegény jobb lábával összetör egy poharat. Ez a mozzanat a Jeruzsálemi Szentély lerombolására utal, mert az öröm nem lehet teljes, amíg az újra fel nem épül. Az üvegszilánkokat abban a reményben szokták megtartani, hogy a pohár előbb áll össze darabjaiból, mint a házasságnak vége szakad. Ekkor kiáltják a vendégek, hogy Mázál Tov!, ami sok szerencsét jelent.
Az együttlét szobája (Cheder Jichud)
A szertartást követően a pár még nem fogadja a gratulációkat, hanem a tanúk kíséretében visszavonulnak egy külön szobába, ahol először lehetnek kettesben, mint férj és feleség. Elkülönülésük a többiektől a házasság új státuszát demonstrálja. Az egész napos böjtöt itt törik meg, néhány együtt elfogyasztott falattal.
A pár ezután visszatér a násznéphez, és fogadják a gratulációkat. Ezután kezdődik meg a Szeuda, azaz az ünnepi étkezés.
Eszem-iszom, dínom-dánom
Az ünnepi étkezés kézmosással, majd a Bárcheszre (ünnepi zsidó kalács) mondott áldással kezdődik, ezután körbe kínálják a kalácsot, és kezdetét veszi a vacsora. Az ünnepi étkezés mindenki számára jó alkalom, hogy részt vegyen a vőlegény és a menyasszony megörvendeztetésének micvájában, azaz jótéteményében. A vacsora végével a közösség együtt áldást mond az ételért, majd ismét elhangzik a hét áldás a fiatal párra.
A vacsora alatt kóser ételeket szolgálnak fel, és általában van esküvői torta is, ami a kóser készítésnek köszönhetően tejmentes. Zsidó esküvőn semmi nem készül tejjel, így nem illik tejeskávét sem kérni, ehelyett krémport szolgálnak fel.
A vendégek a menyasszonnyal és a vőlegénnyel együtt közösen táncolnak, itt is a közös öröm megélése a lényeg. A konzervatívabb párok esküvőjén a férfiak és nők külön táncolnak egy paravánnal elválasztott térben, ilyenkor a hagyomány szerint a násznép a menyasszonyt és a vőlegényt egy-egy székben felemelve viszi, és a paraván fölött az ifjú pár megérintheti egymást. Az ortodox párok esküvője általában 11 óra körül véget ér, de a neológoknál akár hajnalig is tarthat a mulatság.
Férfiaknál kötelező a fejfedő
Az öltözködési szabályok viszonylag szigorúak, és bár senki nem kötelezi a vendégeket ennek betartására, illik tiszteletben tartani a szokásokat.
A nőknél az alapelv, hogy a felső könyök alá, a szoknya pedig térd alá érjen. Kerülni kell a dekoltált ruhákat is, általában maga a menyasszonyi ruha is visszafogottabb, így végképp nem illik elvonni a tekinteteket a menyasszonyról. Ha nincs olyan ruhád, ami ezeknek a szabályoknak megfelelne, akkor legalább egy kendőt teríts a válladra. Praktikusan úgy érdemes öltöznöd, hogy mivel a chupa-t szabad ég alatt kell felállítani, ha nem is az egész esküvő, de maga a szertartás biztosan szabad téren lesz.
A férfiaknál a szokásos öltöny mellett a legfontosabb a fejfedő viselése, a zsidó férfiak hagyományosan kipát viselnek, de ha nincs kéznél, akkor jó szolgálatot tesz a kalap is. Bár a fejfedőt csak imádkozáskor és áldás mondáskor kell viselni, a vallásos zsidók olyan gyakran mondanak áldást, hogy nem érdemes folyton fel és levenni. Sok pár kedveskedik a vendégeknek kipával, amiben a dátum és a pár neve is bele van írva, így a praktikus ajándék később emléknek is jó.
Nászajándék
Ezen a téren nincs nagy eltérés a zsidó és más esküvők között. Mivel a zsidó esküvőkön általában elég nagy a létszám, ráadásul az ortodox esküvők nyitottak, tehát bárki idegen, vagy nem meghívott vendég is betévedhet, így természetes, hogy a násznép hozzájárul az esküvővel járó anyagi terhek egy résznek átvállalásához.
Manapság már sokan készítenek nászajándék listát, amiről a katolikus esküvő kapcsán már szót ejtettünk.
Köszönjük a cikkben nyújtott segítséget Kürti Csabának, a Jewish Meeting Point igazgatójának.
