Egész életünkben a boldogságot keressük, tudatosan vagy tudattalanul, de a legtöbb cselekedetünk azt a célt szolgálja, hogy a pozitív érzelmeink – az öröm, a hála, az elégedettség stb. – túlsúlyban legyenek a negatívakkal – szorongás, harag, düh stb. – szemben. Ez azonban egy kevéssé mérhető, viszont igen szubjektív definíciója a boldogságnak.
Mitől függ a boldogság?
Az viszont, hogy mitől érezzük jól magunkat, teljesen egyéni: akad, aki olvasni szeret, más kirándulni, van, akit a munkája tesz elégedetté, és van, akit egy tál finom étel. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy az életben ritkán vagyunk nagyon boldogok vagy borzasztóan boldogtalanok, általában e két extrém érzelmi állapot közötti skálán mozgunk.
Számít az, hogy gazdag vagy szegény országban élsz?
Richard Easterlin amerikai közgazdász professzor 1974-ben közzétett egy cikket, amelyben azt vizsgálta, hogy a gazdasági növekedés hatással van-e az egyén boldogságára. Ez az elmélet később Easterlin-paradoxonként vált közismertté.
A tudós azt állítja, hogy ha kiválasztunk egy időpontot, és az adott pillanatban vizsgáljuk meg országon belül vagy országok között az anyagi helyzet és a boldogság korrelációját, akkor azt találjuk, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező egyének, illetve a jobb gazdasági helyzetben lévő országok polgárai boldogabbak, mint a szegényebb országoké.
Ugyanakkor, ha egy hosszabb periódust veszünk górcső alá, akkor egészen más eredményre jutunk, mégpedig arra, hogy a jövedelem növekedése nem egyenesen arányos a boldogság növekedésével, egy ponton túl az utóbbi stagnálni kezd.
Ennek az a magyarázata, hogy míg az átlagjövedelem és a saját jövedelmem összehasonlítása alapján az én bevételeim magasabbak másokénál, ez abban az időpillanatban elégedettséggel tölt el, ám ha mindenkinek a bevétele növekszik, a sajátom is, akkor egy darabig örülök majd a fizetésemelésnek, mert nem veszem észre, hogy az átlagos életszínvonal is emelkedett. Amint ez megtörténik, a bevételnövekedés felett érzett örömöm elillan, mert már nem jövök ki jobban az eredeti összehasonlításból.
Az agyunk a pénzt a túléléssel köti össze
Az alap boldogságérzetünkhöz elsősorban a fizikai szükségleteink kielégítésére van szükség: ételre, vízre, levegőre, alvásra, biztonságra. Ha ezeket meg tudtuk teremteni saját magunk számára, vagyis túléltünk, akkor az agy egyfajta jutalmazó jelzést küld, ettől érezzük jól magunkat.
Az agy fifikásan működik, össze tud kötni absztrakt fogalmakat, mint a pénz, azzal, hogy képesek vagyunk-e életben tartani magunkat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha megfelelő mennyiségű pénzt teremtünk, amiből ételt vásárolunk, kifizetjük a gázszámlát, hogy ne fagyjunk meg télen, és a hitelt, hogy legyen tető a fejünk fölött, akkor pozitív, motiváló érzéseket kelt bennünk, és ettől vagyunk boldogok.
Ezért jársz örömtáncot, ha megnyered a lottót
Míg a fizetésünket minden hónapban megkapjuk, számítunk rá, nem hat az újdonság erejével. Bár biztonságban érezzük magunkat attól, hogy ki tudjuk fizetni a rezsit, ez az örömforrás egy idő után, a megszokás miatt, elhalványul.
Míg ha olyan pénz áll a házhoz, amire nem számítunk, mint egy váratlan örökség, vagy a lottónyeremény, esetleg munkahelyi bónusz, azt az agyunk másképp fordítja le.
Ebben az esetben nem maga a pénz, hanem a meglepetés, a rendkívüli esemény okozza az örömérzetet.
A túl sok pénz nem boldogít
Gondoljunk bele, hogy milyen érzés, amikor egy ültő helyünkben rengeteget eszünk a kedvenc ételünkből: rosszul leszünk, ugyanúgy, a túl sok portóitól savas lesz a gyomrunk. Ha a vagyonokért épített házunkat a legmodernebb biztonsági rendszerekkel védelmezzük, és magas betonkerítést építünk köré, akkor pedig egy idő után magányosnak érezhetjük magunkat, szoronghatunk a bezártság miatt.
Pontosan mennyi pénz kell a boldogsághoz?
Erre a kérdésre keresték a választ a Bath-i Egyetem kutatói. Hat kontinens 33 országában kérdeztek meg közel nyolcezer embert arról, hogy a számukra ideálisnak tartott élethez szerintük mekkora összegre van szükség. Itt tehát nem az alapszükségletek kielégítéséről van szó, hanem a megkérdezettek által elképzelt legszuperebb életről.
A kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezett országok 86%-ában az emberek hozzávetőleg tízmillió amerikai dollárból (ez közel négymilliárd forintot jelent) meg tudnák teremteni az ideális életüket, míg a maradék 14%-ban ehhez egymillió dollár (közel négyszáz millió forint) is elegendő lenne.
Ha te is kutatod a boldogság titkát, ebben a cikkben eláruljuk, hogyan nevelhetsz boldog gyermekeket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés