Spielberg cápás filmjét tíz évesen láttam, utána a Balatonba se mertem egyedül bemenni. Pedig a cápák nem esznek embert. Évente öten halnak meg cápatámadás miatt, főleg szörfösök, akiket az állat fókának néz. Összehasonlítva, csak az Egyesült Államokban naponta több mint száz ember hal meg autóbalesetben, mégsincsenek irtóbrigádok, akik bosszúból autókra vadásznak.
Szinte minden cápafajt a kihalás fenyeget. Legfőképp a környezetszennyezés miatt pusztulnak, de az uszonyukért és az irracionális félelem miatt is irtják őket. Nem kellene, mert fontos szerepet töltenek be a földi ökoszisztémában. A tengeri fitoplanktonok olyan parányi élőlények, amik fotoszintézissel állítanak elő oxigént, a földi készlet nagyjából felét termelik. Ezen a tengeri füvön számtalan közösség él, populációjuk méretét főként a cápák szabályozzák. Nagyon leegyszerűsítve, ha a cápák eltűnnek, az hozzájárul a fitoplanktonokat legelő állatok túlszaporodásához. Azok aztán gyorsan elpusztítják a planktont; és nincs több oxigén a tengerből.
Lássuk mit tudnak ezek a csúcsragadozók:
1. A cápák nem kapnak rákot
Néhány ritka esetet kivéve, nem találkoztak rákos példányokkal, mert a szervezetükben keletkező szkvalén akadályozza a tumorok kialakulását. Az egyébként erős antibiotikum elfojtja azoknak a vérereknek a növekedését, amik a daganatot táplálják, így oxigén és tápanyag nélkül a sejtcsomó elhal. A tudomány már régóta próbálja a szkvalént felhasználni a rák elleni küzdelemben.
2. A cápák több millió évvel az ember előtt fejlődtek ki
A korai cápafajok már 450 millió évvel ezelőtt is éltek, mielőtt a növények teljesen birtokukba vették a szárazföldet. A legöregebb ismert fosszilis agy, egy boldog cáparokon porcos koponyájában zakatolt, ami 300 millió éve vadászott az ősóceánban. Túlélték a dinoszauruszok kipusztulását és alig változtak valamit az eonok alatt, bár a kutatók szerint az érzékszerveik azóta sokkal kifinomultabbak lettek.
3. A cápák fogsora külön érzékszerv
A cápa fogsora kapcsolódik az idegrendszeréhez és nemcsak hőmérsékletet, hanem mozgást is érzékel vele. Több fog van egymás mögött a szájában, ezek a futószalag módjára lassan cserélődnek. Egyes fajok harapásukkal a tengeri teknősök vastag páncélját is képesek feltörni. Ha közben otthagyják néhány fogukat, nem para, mert két hét után új fordul a helyére.
A cápák nem vérengző gyilkosok
A cápák igen félénk teremtmények. Sikerült egy két méteres példánnyal találkoznom nyílt vízi búvárkodás közben. Az állat éppen hogy rám pislantott, és már odébb is állt. Nem tűnt vérengző ragadozónak, inkább a tenger elegáns lakójának. Ha szeretnéd, hogy közelebb merészkedjenek hozzád, teljesen mozdulatlannak és nyugodtnak kell maradnod. Azt is meghallják, ha a szíved túl gyorsan kalapál és ez elég, hogy elijeszd őket. Persze bölcsebb elkerülni a találkozást: ha búvárkodás közben botlasz bele egy cápába, merülj mélyebbre és őrizd meg a nyugalmadat. A cápák alulról fölfelé támadnak, ha nem látja a sziluettedet maga felett, nem fog megharapni.
4. A cápáknak nincsenek csontjai
A cápáknak nincs csontos bordázata; testük teljesen egészében, rugalmas és puha porcvázra épül. Ezért a cápák rendkívül gyorsan tudnak úszni, hiszen testük könnyebb, mint a legtöbb csontos halé. De ugyanakkor a partra vetett cápák összeroskadnak a saját súlyuk alatt, mert a lágy porcvázuk nem képes megtartani a súlyt.
5. A cápák szaglása 3D-s
A cápák képesek egy teáskanálnyi vért Loch Ness méretű víztömegben kiszagolni. Ha megérzik a vérszagot, egy másodpercen belül elindulhatnak az irányába, mert meg tudják állapítani melyik orrlyukukkal érezték meg először. Ezzel a képességgel a szagok alapján tudnak a térben tájékozódni és azt is pontosan be tudják lőni, hogy milyen állaté a szag. A cápák agyuk 14 százalékát használják a szaglási adatok feldolgozására.
6. A cápák érzékelik az elektromos és mágneses mezőt
A cápa pofája elektroreceptorokkal (Lorenzini ampullák) tömött pórusokkal borított. A sós tengervízben élő állatok gyenge elektromos mezőt gerjesztenek, amit a cápák rövid távolságból érzékelnek, így fel tudják kutatni az aljzaton rejtőző prédát. A cápák az elektromos érzékszervüket iránytűként is használják.
7. A cápák az egész testükkel hallanak
A cápák oldalán fut végig az érzékszerv, amit oldalvonalnak vagy oldalszervnek neveznek. Ez a szerv is érzékeli az elektromos áramot, de olyan mechanikus receptorok is vannak benne, amik érzékenyek a víz mozgására. A levegő rezgéseit érzékelő fülekhez hasonlóan az oldalvonal a víz rezgéseit észleli, de sokkal komplexebb módon. A cápák két fül helyett az egész testükön hallanak.
8. A cápáknak öntisztító bőre van
A cápák bőrét apró, éles tüskék fedik (placoid). Fejtől farokrész felé síma, visszafelé húzva a kezünket smirgliszerű a tapintása. A cápabőr csökkenti a súrlódást, ezért az cápák gyorsabban és halkabban úsznak, mint a csontos halak. A leggyorsabb faj akár 50 km/h sebességre is képes felgyorsulni.
9. Kevesebb mint egy év alatt megkerülik a Földet
A nagy fehér cápa 20.000 kilométert tud úszni kilenc hónap alatt. Ez a leggyorsabb és leghosszabb távolság, amit tengeri állatnál eddig mértek.
10. A cápák sohasem alszanak
A cápák nem azért úsznak nyitott szájjal, mert jól mutat a mozivásznon, hanem mert a szájukon át, a kopoltyúréseiken keresztül préselik a vizet. Így lélegeznek, ezért - néhány fajuktól eltekintve - nem állhatnak meg, mert különben megfulladnának. Ezért soha nem alszanak el teljesen, hanem az agyuk egy-egy részét kapcsolják ki.
+1. A cápák szűznemzéssel is képesek utódot létrehozni
Fogságban tartott cápáknál megfigyelték, ha nincsenek hímek a közelben, a nőstény cápák nélkülük is képesek megtermékenyített petéket rakni.
