A hamburgerhússá vált tehenek megevése nem csak morális kérdéseket vet fel – ezek az állatok érzelmeket táplálnak a rokonaik és barátaik iránt, és nemcsak a saját fájdalmukat képesek átérezni -, de tenyésztésük során is számos olyan hatás éri őket, aminek köszönhetően a húsukat megevő ember is veszélybe kerülhet – írja a One Green Planet.
A tömeges állattartás során sok esetben használnak antibiotikumokat és hormonokat, de a növényvédőszerek sem ritka vendégek. Ennek köszönhetően a fogyasztó is áldozatul eshet azoknak a vegyi anyagoknak, amelyeket az állatok közt terjedő kórok megelőzésére használnak. Évente milliók betegednek meg és ezrek halnak meg a fertőző állati eredetű élelmiszerek miatt.
2025-re az emberiség 64%-a vízhiányban fog szenvedni
Akit viszont nem különösebben hatnak meg az etikai kérdések, elég, ha csak belegondol a nagyüzemi húsfeldolgozás gépezetének káros környezeti hatásaiba. A becslések szerint ugyanis az üvegházhatású gázok körülbelül ötöde a nagyüzemi állattartás során keletkezik – ez több, mint amennyit a szállítás eredményez.
A kimutatások szerint a felesleges hús feldolgozásához közel annyi földet és vizet használnak fel, mint amennyit a nem állati élelmiszerek előállításához. Anna tükrében pedig, hogy az előrejelzések szerint 2025-re az emberiség 64%-a vízhiányban szenvedő területeken fog élni, egyértelmű, hogy a nagyüzemi hústermelés nem tartható.
