Lengyelország délnyugati részén, a cseh határ mellett, egy 19 ezer fős lakosú városban járunk, mely Wrocławtól 95 kilométerre, a Bóbr folyó partján, a Sziléziát Prágával összekötő egykori kereskedelmi út mentén fekszik. A kora középkorban a település a Nagymorva Birodalom része volt, a 10. században I. Mieszko fejedelem uralkodása alatt az első egységes Lengyelországhoz került. Később, Lengyelország feldarabolásával különböző hercegségek része lett, de Csehország és a Magyar Királyság is birtokolta. A husziták elleni harcok alatt a várost felgyújtották, a harmincéves háborúban pedig az osztrák és svéd hadak fosztották ki – ennek következtében az 1630-as évek végére összesen két lakója maradt (később természetesen újranépesült).
1760-ban itt vívták az osztrákok és a poroszok közötti ún. harmadik sziléziai háború egyik fontos összecsapását, melyben a kétszeres túlerőben lévő Habsburg erők arattak győzelmet. A második világháború idején a megszálló náci Németország koncentrációs tábort működtetett itt. Ma a település főként antik épületeiről híres Óvárosáról ismert, amelyet gyakran keresnek fel az országnak erre a vidékére látogató turisták.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
