Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka-háromszögben található 12 ezer fős, történelmi hangulatú kisvárosunk, amely 15–16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről és a város egykori földesurairól is ismert. A települést a 13. században említik először írásban, ekkor a német eredetű Gutkeled nemzetség birtoka volt, ennek egyik ága az említett nemesi család (amelynek a neve árulkodó lenne ahhoz, hogy most eláruljuk). 1549-ben Habsburg Ferdinánd és Jagelló Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdély visszacsatolásáról a Magyar Királyságba. A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a város hovatartozása, földesurai ugyanis leginkább az erdélyi fejedelmet ismerték el uralkodójukként.
A meg nem nevezett család kihalásával a 18. századtól a Rákócziak szerezték meg a birtokot és a várost. Később a település elszegényedett, a 19. században városi rangját is elveszítette, és csak 1973-ban nyerte vissza. A nagy kiterjedésű birtok központjában található udvarházat a 15. század második felében alakították át, bővítették: ma a várkastély és a birtokhoz tartozó, késő gótikus stílusban épített református templom – Johannes itáliai mester remekműve – fontos turistalátványosság. A templomban található Magyarország egyik legrégebbi harangtornya.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés