A budapesti utcák mindössze 11 százaléka lett nőkről elnevezve, ami bődületesen rossz arány

GettyImages-668600179

Londonban, hej, van számos utca – hangzik a klasszikus operettsláger szövege, a modern nagyvárosok pedig valóban az utcák, terek, utak és más közterületek bonyolult hálózatából állnak, melyek nemcsak a térképészet szerelmesei, de a kultúrakutatók számára is rengeteg érdekességet tartogatnak. Egy friss kutatásban szakemberek annak jártak utána, vajon mit árulnak el az utcanevek egy város sokszínűségéről és kulturális értékeiről.

A Washingtoni Egyetem analitika szakos doktorandusza, Melanie Bancilhon és kollégái úgy vélik, egy nagyváros utcanevei kiváló lenyomatát adják az adott település szellemiségének, árulkodnak róla, mit gondolnak az ott élők a kulturális sokszínűségről, a nemek közötti egyenlőségről, saját történelmükről, és milyen értékeket tekintenek a legfontosabbnak. Tanulmányukban – amelyet a Psych News Daily szemlézett – négy nyugati nagyváros, London, Párizs, New York és Bécs utcaneveit számszerűsítették különböző szempontok alapján, hogy igazolják feltevésüket.

Feltárul a városok rejtett arca

A kutatók kizárólag a személyekről elnevezett közterületeket vették figyelembe, megvizsgálva, hogy a névadók között hány nő és hány külföldi állampolgár szerepel, mikor éltek és milyen foglalkozást űztek az adott személyek. A nemek egyenlő reprezentációját tekintve Bécs jár az élen, ahol az utcák 54 százaléka viseli híres nők nevét, Londonban ez az arány 40, New Yorkban 26 százalék, míg a francia főváros mindössze 4 százalékkal kullog társai mögött.

Történelmi időszakok tekintetében az öreg kontinens városai hajlamosabbak a múltba révedni, míg az Újvilág legjelentősebb metropolisza modernebb felfogású, inkább a 20. század második felében élt embereket tiszteli meg utcanévvel. Ennek természetesen történelmi okai vannak: Párizsban például a legtöbb közterület az 1860-as években vagy korábban élt személyek nevét viseli, ami annak lenyomata, hogy a város III. Napóleon idejében esett át nagyszabású átépítésen, bővülésen, és vált európai szintű nagyvárossá. Az osztrák fővárosban az első világháborút követő masszív újjáépítés jele, hogy a 20. század első évtizedeiből maradt fent a legtöbb utcanév, míg New York közterületeinek 36 százaléka viseli a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak nevét.

A névadók foglalkozása is sokat elárul egy-egy városról: Párizsban az utcák leginkább művészek, írók, tudósok és katonai vezetők nevét viselik, Bécsben a művészek mellett a társadalomtudomány képviselői, politikusok és jogászok is szép számban vannak jelen. Londonban természetesen az angol uralkodókról, a királyi ház tagjairól elnevezett utcák állnak az élen, de a háborús hősökre és a politikai személyekre is rengeteg közterületnév emlékeztet. New York elsősorban a különböző művészeti ágak képviselőit tisztelte meg utcanévvel, de – az említett 9/11-es tragédia miatt – rendőrök és tűzoltók is akadnak a névadók körében. Az utcáknak nevet adó katonák, hadvezérek többsége a két világháború idejéből származik – jegyzi meg a kutatás –, az 1945 utáni időszakban ugyanis viszonylagos tartós maradt a béke Nyugat-Európában.

És vajon mennyire tisztelik a városok a külföldi nagyságokat, vagy ellenkezőleg, inkább csak az adott ország nevezetes személyei után keresztelnek el utcákat? A női utcanevekhez hasonlóan ezúttal is Bécs végzett az élen: az osztrák főváros utcái 45 százalékban viselik külföldi hírességek nevét, London mindössze 15, Párizs pedig 11 százalékkal került a képzeletbeli dobogó két alsó fokára. Az amerikaiak nemzethűségét és territoriális felfogását jelzi, hogy a New York-i utcáknak mindössze 3,2 százalékát nevezték el külhoni állampolgárok nyomán.

A francia főváros III. Napóleon urbanizációs politikájának köszönhetően nyerte el mai arculatát
A francia főváros III. Napóleon urbanizációs politikájának köszönhetően nyerte el mai arculatátalxpin / Getty Images Hungary

Bancilhon szerint a hasonló kutatások rávilágíthatnak a nagyvárosi kultúrák rejtett, felszín alatti jellemzőire, melyeket az átlagos szemlélő észre sem vesz – ilyen például a nemek aránytalan reprezentációja, vagy azok a folyamatok, ahogy egy város lakóinak szemléletmódja változik az idők során: milyen értékeket tartanak fontosnak, mely történelmi eseményeket tekintenek meghatározónak, kiket tekintenek példaértékű, követendő személyiségeknek.

Mi a helyzet itthon?

Budapesten az utcanévadók 40 százaléka az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a második világháborút lezáró 1945-ös esztendő között eltelt mintegy száz évben halt meg, ami jól jelzi a hazai emlékezetpolitika irányait. A magyar főváros női utcanevek tekintetében bőven Bécs, London és New York mögött kullog: a budapesti utcák mindössze 11 százaléka lett nőkről elnevezve, és ezeknek is csupán a fele viseli valós történelmi személyek nevét (a maradék női keresztnevek, illetve fiktív szereplők nyomán kapta elnevezését).

A legtöbb közterületet a reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiakról (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc), hadvezérekről (Bem tábornok és az aradi vértanúk), költőkről (Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila) nevezték el, de népszerű II. Rákóczi Ferenc, Dózsa György, Szent István és Hunyadi Mátyás is. A nők közül a legtöbb közterület Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Wittelsbach Erzsébet, azaz Sissi nevét viseli – olvasható az Átló által készített összegző kutatásban.

Korábban Térfigyelő sorozatunkban rengeteg budapesti utcanév eredetének jártunk utána.

Oszd meg másokkal is!
Mustra