Ember legyen a talpán, aki az ételreklámoktól nem lesz éhes vagy szomjas, hiszen lágyan folyik a csokoládé, krémes a tejszín, ropog a saláta, gőzölög a hamburgerzsömle a grillrácson. A „varázslatért” a food stylistok felelősek, de még mindig sok bizonytalanság van a fejekben azzal kapcsolatban, hogy mit is csinál pontosan egy food stylist. Urbányi Ferencet kérdeztük a szakma titkairól.
Hogy foglalná össze: mit csinál pontosan a food stylist, és mi kell ahhoz, hogy valakiből jó szakember váljon?
A food stylist nagyon leegyszerűsítve az elkészült ételek dizájnolását, kívánatosabbá, fotó- és kameraképesebbé tételét jelenti. Az elkészített ételt mutatjuk be oly módon, hogy az a legelőnyösebb képet mutassa: az adott étel látványa alapján a szemlélő vágyakozzon arra, hogy belekóstoljon. Véleményem szerint elsősorban az érzékenység és a szépérzék az, ami a stylistsághoz szükséges, de a napi munkában kitartást, precizitást és kreativitást igénylő szakma ez. Nálunk minden apró részletnek megvan a funkciója, miközben az ételben nemcsak az ízt, hanem az esztétikumot is keressük.
A fotós és a food stylist együtt dolgoznak a képi világon. Az elkészült ételhez a legszebb, legkellemesebb környezetet varázsolják, kiválasztják a kiegészítőket (evőeszköz, textil, pohár, virágok, fűszerek), összeállítják a kompozíciót, beállítják a fényeket, stb. Nálam minden pezseg, ugrik, szaltózik, vagyis az én munkám az, hogy segítsek az ételeknek mozogni, és hogy a film nyelvére fordítsam le azt az elképzelést, amit a megrendelő ki akar hozni az adott termékből. Ehhez tervezek gépeket is.
Magnum, McDonald’s, Pick, Sága, Mizo – csak néhány a reklámfilmek közül, amelyekben dolgozott. Hogyan kezd neki egy megbízásnak?
A treatmentet a rendező írja meg, ez alapján tartunk a csapattal egy megbeszélést, amin kialakítjuk a végső koncepciót, amit aztán prezentálunk az ügyfélnek. Emellett szoros munkakapcsolatban kell lennem az operatőrrel és a fotóssal is. Rengeteg kísérletezés és anyaggyűjtés eredménye egy feladat megoldása.
A McDonald’s esetében soha nem használunk, nem használhatunk semmilyen segédanyagot, csakis saját terméket. Mindig nagy mennyiséget rendelünk be, kiválasztjuk a legszebb hozzávalókat, és azokkal forgatunk. Amikor a reklámban azt látod, hogy a hamburgerzsömle, a húspogácsa, a paradicsomszeletek szépen, rétegenként összesimulnak, akkor ahhoz olyan műszaki mechanikus eszközöket használunk, amik segítik az étel mozgását a filmezésnél vagy fotózásnál. Az erre alkalmas szerkezetek képesek tized-, századmásodperces időzítéssel megjeleníteni a mozgást.
Valahol olvastam, hogy mivel a juharszirup a palacsintára öntve majdhogynem átlátszó, ezért az ételfotósok, illetve a food stylistok inkább motorolajat használnak helyette. És hogy a cappuccinóhoz általában habzó szappant használnak. Ezek szerint nem minden kreáció alkalmas emberi fogyasztásra?
Az ételek, amik a reklámfilmekben láthatók, lehetnek jóízűek, ehetők is, de előfordul, hogy egyáltalán nincsenek sózva, fűszerezve, a tészta nincs teljesen megfőzve, csak leforrázva, a húst hidegen kockázzuk fel, a bacont hajsütővel formázzuk, a pörkölt szaftja pedig külön készül. Ezektől az apró trükköktől sokkal tetszetősebbé válik az étel a kamerák előtt. Ahhoz, hogy egy hozzávalót, egy ételt vagy egy italt órákig lehessen használni, bizonyos átalakítások, helyettesítő anyagok szükségesek, ugyanis a hosszú forgatási időket az eredeti alapanyagok nem bírnák ki, vagy tönkremennek a lámpák hőjétől. Ilyenek például a csokoládék, a sajtok, a fagylaltok.
Mindig csodálattal nézem, ahogy a reklámokban a pezsgőtabletta belecsobban a vízbe, ahogy gyöngyöznek a buborékok, vagy ahogy megül a pára a kólásüveg oldalán.
Ebben évtizedek gyakorlása, kísérletezése van benne. Én úgy járok-kelek a világban, hogy folyton azt figyelem, hogy mit mire lehetne használni a munkámban, mit mivel lehet helyettesíteni. Gyakran fotózom sört kólával és fordítva – a buborékok így látványosabbak lesznek. A sör korsóba öntéséhez gyömbérsört öntünk, azt színezzük, így a buborékok szintén sokkal intenzívebben látszódnak a kamerák előtt. A vízcseppet, a párabevonatot speciális spray-vel készítjük.
Melyik volt eddig a legizgalmasabb, egyben legnehezebb megbízása?
Évek óta a McDonald’s, mivel folyamatos színvonalbeli kihívást kínál. Az utóbbi három reklámfilmünk (Maestro Sea Sebastian, Maestro Generous Jack, Smokey Sally) minőségi ugrás az előzőekhez képest. Szerintem büszkék lehetünk rá. És ott vannak a Magnum vagy a Nespresso Atelier-filmek is, de gyakorlatilag az összes eddigi munkám kedves a szívemnek.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés