Donald Trump hivatalba lépése óta felborult az eddig ismert világrend, az ukrajnai háború és az Egyesült Államok megváltozott külpolitikája pedig arra készteti Európát, hogy a haderejének megerősítése és a fegyverkezés felé forduljon.
Az európai országok attól tartanak, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnában, és nem bíznak az amerikaiak támogatásában egy konfliktus esetén.
Lengyelország azt tervezi, hogy minden felnőtt férfi kapjon katonai kiképzést, a balti államokban kiterjesztik a sorkatonaságot, Dániában pedig 2026-tól a nőket is behívják katonai szolgálatra. Emmanuel Macron francia elnök legutóbb arról beszélt, hogy atomfegyvereire építve Franciaország egész Európára kiterjesztené a nukleáris védőernyőjét.
Új nukleáris fegyverkezési verseny zajlik
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense szerint Európa szempontjából az a kézenfekvő, ha a francia vagy a brit katonai kapacitásokat fejlesztik tovább, Franciaországnak ez anyagilag és a nemzeti büszkeség szempontjából is előnyös lenne.
A szakértő a Híradó.hu-nak azt mondta, egyelőre nehéz megmondani, mi lesz a jövője a Macron által kezdeményezett összefogásnak, mivel a világban egy új nukleáris fegyverkezési verseny zajlik. Az elmúlt években Pakisztán és India, valamint Észak-Korea is rendszeresített tömegpusztító fegyvereket, valamint az orosz szövetségesnek számító Kína és Irán is rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
Kaiser úgy véli, amíg az országok csak elrettentésre használják az atomfegyvereket, az akár fokozhatja is a térség stabilitását. Ugyanakkor ha egyre több ország fejleszti a nukleáris támadóerejét, az óriási veszélyekkel járhat, és akár az atomfegyverek bevetésééig fajuló regionális konfliktusok is kialakulhatnak.
A szakember hozzátette, hogy az atomtámadás a végső eszköz, kevés esélyt lát arra, hogy a tagállamok atomfegyvereket vessenek be, és szerinte az ukrajnai háború 2022-es kitörésekor nagyobb volt a háborús feszültség.
Három napi élelmiszer-tartalékot javasolnak az uniós állampolgároknak
Közben egy uniós felkészülési stratégia tervezete szerint
az Európai Bizottságnak figyelmeztetnie kell minden uniós állampolgárt, hogy egy krízis esetén legalább 72 órára elegendő élelmiszert kell felhalmoznia ahhoz, hogy önellátó legyen.
A Politico által megismert dokumentumban az áll, hogy a kezdeti időszak a legkritikusabb a „szélsőséges zavarok” esetén, amelybe beletartozik a háború, a kibertámadások, a halálos betegségek és az éghajlatváltozás okozta árvizek. „Európa nem engedheti meg magának, hogy reaktív maradjon” – figyelmeztet az Európai Bizottság a stratégiájában.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
