A világ legkisebb baglya az egyik legnagyobb túlélő

Olvasási idő kb. 3 perc

12,5–14,5 centiméteres hosszával és átlagosan 40 grammos súlyával a tündérbaglyocska alig éri el egy golflabda méretét, mégis remekül boldogul, akár a táplálékszerzésről, akár a nagyobb ragadozók elleni védekezésről van szó.

Az Arizona déli részén található Sonora sivatagban élő, 12 méteres magasságot is elérő saguarók, más néven kandeláberkaktuszok többszintes lakóépületként szolgálnak a világ legkisebb baglyai számára, melyek ezen a vidéken a kaktuszhúsból kifaragott, elhagyott harkályfészkekben élnek. Választásuk nagyon is tudatos: itt viszonylagos biztonságban vannak a ragadozók elől, és az extrém hőmérsékletektől sem kell tartaniuk. De nem ez az egyetlen szokásuk, ami páratlan túlélővé teszi őket.

Kicsi a bagoly, de erős

Az aprócska baglyoknak mindenük megvan ahhoz, hogy életben maradjanak a sivatagra jellemző zord körülmények között. Szürkés-barnás tollazatuk segítségével könnyedén beleolvadhatnak környezetükbe, hosszú lábaik pedig nagy hasznukra válnak a zsákmányszerzésnél. A Howstuffworks szerint a tündérbaglyocskák szürkületkor és éjszaka indulnak vadászni. Prédáik – köztük rovarok, százlábúak, pókok, egerek és gyíkok – általában semmit nem vesznek észre közeledtükből, csak akkor, amikor már túl késő, mivel némán repülve, szinte teljesen hangtalanul csapnak le rájuk. Étlapjukon olykor skorpiók is szerepelnek, melyeket a fullánkok eltávolításával fogyasztanak el. Mivel zsákmányaikból elegendő folyadékhoz jutnak, a túléléshez még csak vízre sincs szükségük, az élelem egy részét pedig a szűkösebb időkre gondolva elraktározzák.

Ez a tündérbaglyocska egy telefonpóznába fészkelte be magát
Ez a tündérbaglyocska egy telefonpóznába fészkelte be magáthstiver / Getty Images Hungary

Ezért is olyan kivételes túlélők

Ha valamilyen nagyobb ragadozó, például egy amerikai uhu megtámadná őket, a tündérbaglyocskák először inkább menekülni próbálnak, mint hogy szembeszálljanak vele. Ilyenkor hangos riasztó hangokkal hívják fel egymás figyelmét a veszélyre, majd ha nincs más megoldás, többen összefogva zuhanórepülésben indulnak ellene. Amennyiben a nagyobb bagoly továbbra sem tágít, erre is megvan a stratégiájuk: egyszerűen halottnak tettetik magukat.

Közösen gondozzák a fiókákat

A párzási időszak kezdetén a hím az, aki tábort ver egy többméteres magasságban lévő, fészekrakásra szánt üregben, ami a kaktuszok mellett fákon is lehet, majd hangos énekbe kezd, hogy megvédje a területet, illetve magához csalogassa a nőstényt. Ha minden jól megy, a tojó a párzást követően 1–4 tojást rak, melyek jellemzően 3 hét után kelnek ki. Ezután a hím látja el őket élelemmel, majd néhány hét elteltével a nőstény is csatlakozik hozzá, hogy közös erővel elégítsék ki a fiókák növekvő étvágyát. Mire a kis baglyok távoznak a fészekből, az éjszakák is hidegebbé válnak, ami megnehezíti a táplálékhoz jutást, ezért a madarak Mexikóba vagy Közép-Amerikába repülnek, hogy ott vészeljék át a telet.

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el előző cikkünket is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek