A nagynevű és még nagyobb vagyonú Guggenheim család elsősorban bányaipari érdekeltségei révén emelkedett arra a gazdagságra, amelyben Benjamin és felesége nevelte három gyermekét komoly személyzet segítségével, a Napkirály eredeti bútorai között. A legfiatalabb gyermek, Peggy, aki nagy társasági életet élő édesanyja és elfoglalt üzletember édesapja mellett talán magányos lehetett, csak 13 éves, amikor apja a Titanic fedélzetén „feláldozza magát”, helyét a mentőcsónakban másnak átengedve. Az apjára hősként emlékező fiatal lány később az avantgárd művészetekkel egy könyvesbolt dolgozójaként ismerkedik meg. Olyan érdeklődés ébred benne a művészetek iránt, hogy az I. világháború után Párizsba, a művészetek fellegvárába költözik, ahol végleg elköteleződik a művészetek iránt.
Peggy és a férfiak
Jól csengő neve és fényűző gazdagsága tudatában a magas és csinos, de nem kiemelkedően szép vonásokkal rendelkező Peggy még az orrplasztikát is komolyan mérlegelte, majd családi örökségként tekintve védjegyére, megtartotta eredeti vonásait.
Talán apja korai elvesztése miatt egész életében szomjazta az őt rajongással körülvevő férfitársaságot.
Céltudatosság, magabiztosság, nagyfokú énközpontúság és extravagancia jellemezte a művészeteket felkaroló és a bontakozó tehetséget kiváló érzékkel felfedező asszonyt, aki saját bevallása szerint mintegy ezer szeretőt fogyasztott élete során, megannyi viszonya és három házassága alatt, mellett.
Ebből adódóan hét abortusza volt. Férfiakhoz fűződő vonzalmaiban az intellektus is nagy szerepet játszott, első férje a dadaista képzőművész Laurence Vail volt, hét évig tartó, viharos házasságukból született két gyermeke: Sinbad és Peggin. Második férje az író Johnny Holmes, harmadik férje Max Ernst, a festőművész volt, de szerelmi szál fűzte számos szakmai és művészeti összefonódás mellett Marcel Duchamp-hoz vagy Samuel Beckett íróhoz és talán Yves Tanguy-hoz is, más ismert és kevésbé ismert férfi mellett.
A művészeti birodalom megalapozása
Párizs aktív és virágzó bohém élete teljesen beszippantja a művészetekre oly fogékony milliomosnőt, aki saját galéria nyitását fontolgatja, ezt a tervet a II. világháború kirobbanása későbbre halasztatja vele, de a múzeumalapításra félretett forrást Peggy okosan fekteti be.
A háború alatt nyomott áron jut később hatalmas értéket képviselő műremekekhez.
Ráadásul a rendkívül sokoldalú művész, az ironikus és korát megelőző ötletekkel rendelkező Marcel Duchamp buzdítására Peggy kevésbé ismert művészek felkarolásába is bele mer vágni, amit kivételes érzékkel tökélyre fejleszt, vagyonát így tovább gyarapítva és sok fiatal művésznek kibontakozási lehetőséget teremtve. A még fel nem fedezett Dalí, Kandinszkij, Tanguy, Cocteau, Miró, Picasso és mások alkotásai aztán sokat hoznak Peggy és a művészek konyhájára is. Leginkább talán csak Pollock kapcsán „téved”: műremekeit még a művész életében sokkal kevesebbért értékesíti, mint amennyit Pollock halála után kereshetett volna rajtuk.
Guggenheim-múzeumok a világban
Párizsba költözésekor elhatározza, hogy naponta vesz egy képet, sok remekművet vásárol ezekben a viharos időkben. A nácik előrenyomulásakor, jól tudván, hogyan viszonyulnak az „elfajzott” művészekhez és alkotásaikhoz, gyűjteményét a Louvre-ban kívánja elhelyezni, de ott visszautasítják arra hivatkozva, hogy kollekciójának darabjai nem értékes és nem minőségi alkotások, tehát nem is érdemes megmenteni azokat. Ez sarkallta az okos, de ekkor már kissé sértett önérzetű mecénást, hogy néhány barátja segítségével
New Yorkba szállíttassa gyűjteményének darabjait, egyszerűen bőröndökbe és ládákba csomagolva, mintha hétköznapi, személyes tárgyai lennének.
Ezek a műremekek képezték később New York-i múzeumának alapját. Az 1940-es évek elején már működő múzeum 1959-ben költözött a gyűjteménynek ma is otthont adó impozáns, Kandinszkij munkássága által inspirált Frank Lloyd Wright-épületbe.
Peggy maga 1948-ban Velencében, a Canale Grande partján megvásárolja új otthonát, a Palazzo Venier dei Leonit, ahol 1979-es haláláig él, és jellegzetes napszemüvegével, valamint feltűnést keltő megjelenésével magángondoláján mindennap csónakázik egyet a romantikus és egyedülálló csatornákon. Halála után egykori otthonából is múzeum, Velence egyik legfontosabb turisztikai látványossága válik.
A bilbaói titánborítású, egyedülállóan izgalmas, Frank Gehry tervei alapján készült múzeuma 1997-ben nyílt meg. Ugyancsak vele terveztették meg a várhatóan 2025-ben Abu-Dzabiban nyíló Guggenheim Múzeumot, amely művészetileg Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika és Dél-Ázsia modern és kortárs műveire épülve a legnagyobb Guggenheim-múzeum lesz majd a világon.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
