Jelenleg a kifutókon egyre többször látni macsósan durcás tekintetű vagy vékonyka fiatalembereket, akik a szoknya viseletét hirdetik, egyelőre nem feltétlenül osztatlan sikerrel.
Pedig már a legnagyobb tervezők és divatházak, mint Jean Paul Gaultier, Tommy Hilfiger, Yves Saint Laurent, Gucci, Yohji Yamamoto, Marc Jacobs vagy Burberry, továbbá néhány celeb is önszorgalomból, kísérleteztek már a férfilábakon harangozó viselet elterjesztésével.
Az „új” divathóbort régebbi, mint gondolnánk. Gyakorlatilag ősrégi.
- Miben is járt volna szegény ősember, ha nem szőr- vagy bőrszoknyában? Bár ez talán inkább vállon átvetett, de még az alsó fertályon is takarást biztosító bőrcafat volt.
Naná, hogy nem nadrágban volt!Universal History Archive / Getty Images Hungary - Az ókori Egyiptom piramisainak rajzairól ismerhetjük az akkori férfiszoknyadivatot, ami viszonylag szűk fazonú és elég rövid is volt.
- A rómaiak és görögök tunikát viseltek, vagy tógát. Az előbbi rövidebb, az utóbbi a rómaiaknál egy 6 méteres anyagdarab kellő hozzáértéssel és precizitással az ókori férfitestre tekerve, főleg jeles alkalmakra, a polgárjoggal rendelkezők privilégiumaként.
- Indiában elég egy 4,5 méteres textildarab, amelyet a férfiak már sok évszázada tekergetnek a derekuk és lábuk köré, majd csomóval rögzítik, a női szári férfi megfelelőjeként, dhoti néven.
Íme a dhoti bevetésenFrank Bienewald / Getty Images Hungary - Szintén ókori eredetre vezetik sokan vissza a fusztanellát, a görögök és albánok jellegzetes népi viseletét, mely egy térd fölé érő, fehér színű, derékon övvel rögzített szoknya. Abban ugyan nincs konszenzus a görögök és albánok között, ki is e nagyszerű ruhadarab valódi „feltalálója”, de úgy tűnik, ebben ötvöződik sok száz év tradíciója, a görög, az albán, az oszmán, a bizánci hatás és a klasszikus örökség. Katonai egyenruhaként is használják napjainkban is, például díszőrségek.
Az archív felvételen a görög diákok nemzeti viseletükben pompáznakBettmann / Getty Images Hungary - Hidegebb vidékeken, az ókori kelta druidák után a skótok zord időjárásuk mellett rákaptak egy nagy és vastag, gyapjúszövet plédbe, vagyis plaidbe burkolódzásba. Ennek az egész alakos szabatlan ruhának a neve mhor volt, és elég meleget adott a felső és az alsó testrésznek is, sőt éjszaka takarónak is bevált. Ebből aztán leginkább egy szoknyaszerű gyapjúdarab maradt meg, amelyet övvel rögzítenek manapság a derékra, és díszes erszénnyel egészítik ki, amely a zsebek hiányát pótolja. A kilt a 16. században terjedt el, s napjainkig az egyik legizgalmasabb kérdés innen nézve vele kapcsolatban az, hogy tényleg alsónemű nélkül viselik-e?
Nos, a cikk elkészítéséhez ugyan szemtanúi szerepet nem vállaltam, de több forrás arról számol be, hogy a skótok szívesen bizonyítják a hipotézist kézzelfogható és szabad szemmel jól látható, meggyőző érveik feltárásával.
A kiltről egyébként azt tartják, hogy a szabad mozgást lehetővé téve egy igazán praktikus ruhadarabról van szó, mely télen is véd a hidegtől, s a magas zokni (korábban harisnya) felett csak a térdek vannak kint, amelyek ugyanúgy hozzá tudnak szokni a hideghez, mint az arc vagy a kéz.
Futáshoz, lovagláshoz s számtalan egyéb tevékenységhez esküsznek rá!
Miközben a skótok és az írek azon civakodtak, ki viselt közülük előbb kiltet, az angolok mindig is utálták, mert az általuk rossz szemmel nézett nemzeti öntudat és a harcrakészség szimbólumát látták benne, így alig várták az alkalmat betiltására. 1746-ban aztán egy angolok által megnyert csata meg is adta a betiltás elégtételének lehetőségét az angoloknak, akik ezzel együtt a skót identitás másik pillérét, a skót dudát is tiltólistára helyezték. 1782-ig kellett csak száműzöttnek lennie a viseletnek, amelynek hírnevét IV. György király 1822-ben rehabilitálta, amikor Sir Walter Scott íróval arra biztatták a király tiszteletére rendezett fogadásra meghívottakat Edinburgh-ban, hogy bátran hordják nemzeti ruhadarabjaikat.
De szegény kilt a 20. században is kapott egy sallert, bár ezt a jóérzésű polgárok lelki nyugalmának megóvása érdekében tették: az edinburgh-i közlekedési vállalat az 1960-as években kikötötte, hogy a kiltet viselő urak az emeletes buszon csak az alsó szinten utazhatnak, nehogy az alulról véletlenül betekintést nyerő utastársak a kelleténél több információhoz jussanak.
Vagyis, nincs új a nap alatt! A férfiszoknya viselése biztosan nem az, de ha valóban elterjed férfiruházatként, még ha nincs is új a nap alatt, gatya azért legyen a szoknya alatt!
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
