szív verés

A pulzus értelmezése túlmutat az élet és a halál, illetve a félelem és a nyugalom kérdésén. Ez egy kód, amelynek megfejtésével már hosszú ideje próbálkoznak a tudósok. A szív dobbanása által ugyanis sok mindent meg lehet tanulni, sőt megkockáztathatnánk, hogy a hozzáértők még talán jósolni is tudnak belőle. Például azt, hogy milyen hosszú ideig élhetünk. 

Kétmilliárd szívverés egy emberélet

A legtöbb emlős szíve körülbelül egymilliárdot ver az élete során, legyen szó akár nyúlról vagy épp elefántról. A többi mellett van azonban egy óriási különbség köztük: a szívműködésükben. Abban, hogy amíg az ormányos emlős akár nyolcvan évig is elél, addig a nyuszi csak háromig. Bármilyen meglepő, ennek oka éppen abban áll, hogy a „heves szívvel élő”, parányibb élőlény ezt a egymilliárd szívdobbanást ki is meríti rövidke életévei alatt, szemben a lassú pulzusú elefánttal, amelynek ehhez az egymilliárdhoz hosszú-hosszú évtizedekre van szükség. Noha azt feltételezik, hogy egykor az ember szíve is épp ennyit vert, ma már ez nem mondható el, hiszen

a fejlődésünkkel a testünk motorja már több mint kétmilliárdig „számol” életünk végéig.

Előbb gyorsul a szívverés, és csak aztán jön a félelem

Tévhit, hogy a pulzus azért gyorsul fel, mert megijedünk. Éppen fordítva: a szívdobogásunk hevessé válása kelt bennünk félelmet. Egy lehetséges fenyegetés láttán ugyanis az adrenalin szétárad a szervezetünkben, ami még azelőtt is megtörténhet, hogy tudatában lennénk annak, amit látunk. Az agy megkapja az információt a szívverés felgyorsulásáról, és félelemként értelmezi. 

Amikor szívből jön zene

A zenét előbb hozzuk összefüggésbe az aggyal, mint a szívvel, pedig igencsak különleges az együttállásuk. A zenét tényleg az agy „hallja” és dolgozza fel, de közben még a pulzus lelassulását is okozhatja. Ennek pedig nem más a magyarázata, minthogy

a hangfeldolgozás valójában ugyanazon az agyterületen, az agytörzsben kezdődik, amely a szívverést és a légzést is szabályozza.

A lassabb szívverések segítenek abban, hogy lelassuljunk a kedvenc zenénk hallatán.

Heves szívveréssel reagált Armstrong teste: hallgasd meg

Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben nemhogy lelassul, hanem ijesztő mértékben felgyorsul a pulzus. Mondjuk 150-re, mint Neil Armstrongnak 1969. július 20-án, akinek percenként ennyit dobbant a szíve, amikor az általa vezetett Eagle landolt a Holdon. Ez az érték az űrhajós akkori életkorának, egy átlagos 38 éves férfi maximális kapacitásának a 80 százaléka, amely valószínűleg azért következett be, mert az Apollo-11 parancsnoka hiába edzett éveket erre a pillanatra, az utolsó momentumban meglepetés érte. Az Eagle-nek ugyanis a holdpályáról a Hold felszínére való leszállását automatizáltan kellett volna végrehajtania, ám a számítógép túlterhelése miatt Armstrongnak át kellett vennie az irányítást. Az űrhajós intenzív edzéshez hasonlatos pulzusa később is elérte ezt a magasságot, részben a gyakorlatai alatt, és akkor, amikor

a Hold felszínen tett 10 perces sétája során mintákat gyűjtött és fényképeket készített.

Neil Armstrong szívverését itt tudod meghallgatni, milyen lehetett.

Lassan ver a szívük a bűnözőknek

És álljon még itt egy érdekesség a szívverésről. Több tanulmány szerint az alacsony pulzusszám a bűnözők jellemzője is, amely megállapításhoz egy svéd felmérés visz közelebb. Ennek során több mint 700 ezer 18 éves svéd férfi szívverését és későbbi bűnügyi nyilvántartását vizsgálták. Kiderült, hogy a leglassabb nyugalmi pulzusszámú férfiak 49 százalékkal nagyobb valószínűséggel váltak erőszakos bűnözőkké, mint azok, akiknek gyorsabb ütemben dobog a szívük, és 33 százalékkal nagyobb valószínűséggel követtek el erőszakmentes bűncselekményt. Hogy ez pontosan miért történik, egyelőre nem világos, de az eredmények azt sugallják, hogy

Ha szívesen olvasnál még érdekességeket az emberi testről és annak különlegesebb képességeiről, ajánljuk figyelmedbe azt a cikkünket is, amelyben néhány centis lábfejjel élő nőkről olvashatsz.