sorozat tündérkert

„Gyakjad csak, gyakjad, nagyságos uram, az én jó nagyságos asszonyomat” – jellemző módon ez az egyetlen mondat ragadt meg bennem Móricz Zsigmond Tündérkert című nagyregényéből. Az ominózus mondat egy „vénasszony” szájából hangzik el, aki in flagranti éri Báthory Gábor fejedelmet és Imreffynét nagyságos asszonyt.

Sárló kanca a kandalló előtt

A szexjelenetekben nem szűkölködő Móricz-regényben Báthory és Imreffyné kettősét megelőzi egy rövid beszélgetés a szifilisz tüneteiről: „Én láttam olyat, kinek feje, pofája, nyaka mind fekete varral volt színültig, a tőgyfa kérge sima vót hozzá képest… csupa szemőcső meg pattogzás meg kelés, mindig vakaródznak…” – meséli a fejedelem Imreffynének. Az asszonyt azonban nem olyan fából faragták, hogy az ilyesmi elvette volna a kedvét a szerelemtől. Ellenkezőleg: nagyon is megkívánja a fejedelmet, ami móriczi módra így történik :

[Az asszony] „félt, hogy a hangja csakugyan elárulja, hogy a vére megpezsdült, s nagy szívcsiklandás vagyon… A kandallóhoz dűlt, két puha fehér kezével a kandalló oszlopát megfogta, s mint párnára fektette rá az arcát. A tűz kicsit fellobbant, s megfestette vörös lánggal sárga fénnyel karcsú, meghajlott, kívánatos, sárló kanca alakját, élves tekintetét, ahogy kacéran, izgatóan, csalogatósan nézett visszafordított arccal a fejedelemre.

Ez grimaszolt, s tíz körmét horgasra görbítve, így lihegett, feléje hajolva:

– Így kell aztán kaparódzni… tudod-e… bestia… mind a tíz körömmel.”

Az utójáték viszont nem volt a fejedelem erőssége, de úgy tűnik, Imreffyné ezt sem bánta:

„A fejedelem csókolta az asszonyt, aztán eltaszította, hirtelen durván ellódította:

– Küldd be a hajdúkat!

Az asszony kiegyenesedett, és sóhajtva, fáradtan, remegő térdekkel, szétzúzottan, párás, nedves mosollyal, nagy szemeit lehunyva, szédelgett tova.”

Hatalom, nők, alkohol

Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első része, amelyben a fenti sorok is olvashatók, pontosan száz éve, 1922-ben jelent meg, amelyet még két másik kötet követett: A nagy fejedelem és A nap árnyéka. A 17. században játszódó Tündérkert két erdélyi fejedelem, Báthory Gábor és Bethlen Gábor életét mutatja be. Kettejük közül a fiatal Báthory (Móricz állítólag Adyról mintázta az ő alakját) nagynénje, a „véres grófnő” néven ismert Báthory Erzsébet támogatását bírja, és minden vágya visszaszerezni Erdély dicsőségét. Báthory élvezi az életet minden értelemben; közben saját démonjaival is küzd. A fiatal fejedelem a hatalom, az alkohol és a nők mámoros háromszögében magára marad, amikor szembefordul a békepárti Bethlen Gáborral, aki hozzá képest maga a megfontoltság: mindig jól átgondolja a cselekedeteit, és igyekszik mindenben a nép javát szolgálni. A két rivális hamarosan egymásnak feszül, és nem csupán a hatalomért küzdenek. A kérdés: mi ér többet, egy ország sorsa vagy egy nő szerelme?

Csavaros, erőszakos és szexi

Móricz regénye nyomán a 17. századi Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg, szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve. A sorozatot Madarász Isti rendezi, aki a különös atmoszférájú Hurok című thrillert is jegyzi. „Azonnal megfogott, hogy mennyire különlegesen erős hangulata van ennek a forgatókönyvnek. Egy százéves regénytől talán sokan egy ósdi és poros történetet várnának, de a Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi” – mondta a rendező. A „korabeli politikai thriller” olyannyira korabeli lesz, hogy az alkotók komoly gondot fordítottak a történelmi háttér, a korabeli anyagi kultúra, és a mindennapi élet különféle jelenségei, például az étkezési szokások, a lakáskörülmények vagy akár a 17. századi káromkodások megismerésére. A 8 részes, epizódonként 48-52 perces sorozat a MEGAFILM és az MTVA koprodukciójában készül, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A televíziós bemutató 2023 szeptemberében várható.