Schein Gábor: Belső afrikáink, a balkáni, a cigány, a zsidó írják a magyart

IMG 8426
Olvasási idő kb. 15 perc

Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.

„Ha a rinocérosznak csak egyetlen alakja volna, /  könnyedén eligazodnánk a róla szóló beszámolókban. /  De a rinocérosznak százezer alakja és korlátlan /  kiterjedése van. És így, ha beszélni kezd, /  vagy ha csak némán keresztültrappol a szobán, /  keresztültrappol a változékony térképeken, máris /  százezer igazság trappolása hallik, és minden igazságnak / négy lába van. Trapp, trapp, trapp, trapp. A beszéd /  bármiről szóljon, csak trapplövészet és botladozás.”

Mi történik, ha a nyugati civilizáció históriáján végigtrappol egy rinocérosz? Honnan indul és hova érkezik? Miért veszélyes, ha közben bármivé változhat?

Schein Gábor legújabb könyve, az Ó, rinocérosz igazi intellektuális kaland. Az idegenség felfedezésére hív, amelyet sokszor csodásítunk, még többször üldözünk, de csak ritkán vagyunk képesek meglátni a mieinkben és saját magunkban. Pedig, úgy tűnik, mindenkiben ott van egy rinó. Ha ugrani nem is tud, mégis segíthet felülemelkedni a nézőpontbeli különbségeken. Van-e esélye a nyelvi kifejezés korlátaival szemben? Vagy léteznek nem elbeszélhető tapasztalatok? Interjú neonszínű kötelekről és hitszerűségről, elsorvasztott élményekről és belső szabadságról. 

Új könyve kapcsán hívtuk sétálni Schein Gábor írót
Új könyve kapcsán hívtuk sétálni Schein Gábor írótRuzsovics Dorina

Gondolom, nem én vagyok az első és nem is az utolsó, aki megkérdezi: honnan jött az ötlet, hogy pont a rinocéroszról írjon verses regényt? 

Egyszer csak megjelent az ötlet, hogy átírjam az egész európai történetet úgy, hogy Európét nem a krétaiak mondakörének központi alakja, az elegáns fehér bika rabolta el, hanem valami titkolt más. Valami, ami szégyenletesebb: az afrikai rinocérosz. Rögtön elkezdtem megírni az első darabokat, amelyek a könyvben erről szólnak. Éreztem, hogy ebben mennyi minden van, kíváncsi voltam a lehetőségekre, hogy ez mit tud. Már az elején is úgy jelent meg a szöveg, hogy keveredett benne a mítosz, a történelem, a politika. A szidóni menyasszonyhoz kapcsolódott Sigurd lovag és a keresztesek kora, vagy az 1975-ös halásztüntetés, amelybe a jordán kormány belelövetett. Egyből az idő keveredésével jött elő az ötlet. 

A rinocérosz gyakran az idegen, a kiismerhetetlen, az egzotikus metaforája a szövegben, már-már végtelen projekciós felület. Sok minden felmerül vele kapcsolatban, és annak az ellenkezője is. Célja lehet a szövegnek, hogy az ellentétek egyidejű érvényességére, a saját nézőpontunk meghaladására, az ambivalencia kezelésére hívja fel a figyelmet?

Ezt mind hordozta ez az alak, aki, ha akarom, tényleg egy üres jelölő, tehát bármi rákerülhet. Viszont ha mindent ráteszünk egy ilyen felületre, az kioltja az egészet, és akkor semmi nem marad a helyén. Én utólag néztem szembe azzal, hogy valójában ez nagyon veszélyes játék volt, mert simán el lehetett volna úgy szúrni, hogy ez a kioltódás megtörténik, mi pedig megvonjuk a vállunkat, hogy jó, bármiről bármi elmondható, na és? De szerencsére nem így működött: hiába szétáradó, mégis lett valami örvényszerű közepe. Az idegenség, a kiszolgáltatottság, és ennek ellentéteként a vágy, a betöltetlen hely, ami nemcsak a rinocérosz lehet vagy a másik, például a szerelemben, hanem Isten is. Ehhez tartozik természetesen, ami a borítón is látható. Farkas Anna készítette Orosz István Becsomagolt Rino című munkájából. Annyit változtatott rajta, hogy a lekötöző kötelek a neonszínnel még hangsúlyosabbá váltak. Innen indul a kötet, és a szabadsághoz jut el: az Ovidius szabad című versig, meg előtte a teremtés iránt érzett hála megszületéséig és kimondásáig. 

Az idegenség, a kiszolgáltatottság, a vágy nem csak a rinocérosz lehet
Az idegenség, a kiszolgáltatottság, a vágy nem csak a rinocérosz lehetRuzsovics Dorina

Először kicsit megijedtem, hogy verses regényről van szó, de aztán meglepően nagy élvezetet okozott, hogy olvasóként van mozgásterem, hozhatom az asszociációimat, könnyen interakcióba léphetek a szöveggel. Miért döntött a műfaj mellett, volt más verzió is?

Nem volt más verzió, eleve látszott, hogy ez az. Írtam már korábban verses regényt, a Bolondok tornyát, de az teljesen máshogy szerveződött. Azt hiszem, az Ó, rinocéroszt azért nem lehetett volna másképpen megírni, mert összefüggő elemekből áll ugyan, de nem lineárisan függ össze, hanem hálózatszerűen. Az asszociációk, amiket ön is mond, részben szövegen belüli asszociációk, tehát egyik darab utal a másikra, ha megteremtem ezt a kapcsolatot, részben pedig szövegen kívülre menő asszociációk. A kötet egy hálózat, az egyes szövegdarabok rajta a rácspontok. Ennek nem felelt volna meg a hagyományos verseskötet, mert az hiába egységes szerkezet, a vers maga mégiscsak egy autonóm egész. Nem felelt volna meg a regény sem, legalábbis nagyon radikális lett volna benne ez a hálózatszerűség. Miközben az elképzelésem ennél a könyvnél is az, hogy 1-től 154-ig sorban érdemes olvasni a darabokat, ezért is számoztam őket. De biztos lehet másképpen is. 

A könyvben sok a közéleti utalás, szinte egy-két kifejezésből ráismerni azokra a szólamokra, amiket rendszeresen hallunk. Mit gondol, manapság fokozódik a társadalmi megosztottság, és ez az, ami erőteljesebben tükröződik a nyelvben is? Vagy a hatalomnak mindig is megvolt a maga szóhasználata, ami csak azért tűnhet fel most jobban, mert jelenleg ebben élünk, ennek van aktualitása? 

Azt hiszem, mind a kettő. Ebben a könyvben a rinocérosz gyakran kerül a kiszolgáltatott vagy az erőszakos, a hatalom vagy a szolga pozíciójába. Sajnos ezek a viszonyok mindig is a történeti pillanatok sajátosságai voltak. Természetesen itt az állat és ember viszonya is előkerül, például az Afrikában vadászó Roosevelt. De a magyar történelemből is olyan szöveg, amely az 1868-as recepciós törvény egyik parlamenti felszólalásából alakult ki. Tehát egyfelől lehet azt mondani, hogy igen, sajnos ezek a viszonyok valamilyen változatban és valamilyen erőtérrel feltöltve mindig is jelen voltak. Másrészt a nyelvi kódok megteremtésében nyilvánvalóan külön kategóriát képviselnek a diktatúrák. 

A diktatúrák egyik felismerhető jegye, hogy nem kívánnak konszenzuális nyelveket létrehozni. A demokrácia konszenzusra törekszik, amin belül persze vannak véleménykülönbségek. De van egy közösen elfogadott politikai, társadalmi, etikai rendszer, amelyet az alkotmányok szoktak tükrözni. A diktatúrák olyan nyelvet hoznak létre, amelyben a saját hatalmuk van kódolva, és nagyon gyakori, hogy ezt új alkotmányban rögzítik, amelynek az elfogadási folyamata is mutatja, hogy nem konszenzuális. Azt gondolom, hogy az a politikai rendszer, amelyben ma Magyarországon élünk, minden elemében – a gazdaságban, a törvényhozásban, a joggyakorlatban vagy az oktatásban – nyilvánvalóan diktatórikus. Ezt a nyelv részint tükrözi, részint pedig termeli magát a diktatúrát. Én a nyelvet aktív dolognak tartom, a politikai rendszerek nyelvi rendszerek is. Ezzel szerintem az irodalomnak mindig van dolga. 

A nyelv részint tükrözi, részint termeli a diktatúrát
A nyelv részint tükrözi, részint termeli a diktatúrátRuzsovics Dorina

Nem arról van szó, hogy az irodalom politizál vagy szétválaszt. Most, miközben beszélgetünk, én állampolgárként mondom el, amit erről gondolok. Ez egy állampolgár saját politikai ágendájába tartozó megnyilvánulása. Amikor könyvet írok, sokkal mélyebben van dolgom a nyelvvel. Akkor nem politikai álláspontot nyilvánítok ki, annak valójában semmi értelme. A dolgom elsősorban az, hogy a diktatúra szintaxisát megismerve felbontsam ezt a szintaxist, és a nyelvi képzelet segítségével más szintaxis lehetőségét próbáljam megteremteni. A könyv is azokat a nyelvi szabályokat zavarja össze, amelyeket a politikai rendszerrel összeépült társadalmi gyakorlatok, szokások előírnak. 

A képzelet felszabadítása, ahova a kötet megérkezik, és ami reményeim szerint az olvasást végigkíséri és örömet ad, a politikai képzelet felszabadítását is jelenti. Ironikusan, minden hirdető vagy profetikus tartás nélkül. Hiszen a könyvben benne van, hogy sokszor a dolgok ellenkezője is igaz, különböző pozíciókból másmilyennek látszanak. Tudás van, de jobban tudás nincs. Ezek a különbözőségek itt játékos, humoros, ugyanakkor a tragikust nem eltagadó térben kerülnek beszélgetésbe egymással.  

Említette Roosevelt kelet-afrikai vadászatát, aki 1909-ben 512 állatot terített le a fiával kettesben. Múlt heti hír, hogy a Semjén Zsolt által szervezett, 67 milliárd forintból megálmodott vadászati kiállítás üdvözlőkapuját 10 tonna szarvasagancsból tervezik elkészíttetni. Van-e a szépirodalomban dolguk az íróknak azzal, hogy a klímakatasztrófa korában segítsék az olvasókat a bolygó élőlényeivel való együttérzésben, az antropocentrikus világkép meghaladásában? 

Nem azt mondanám, hogy a dolguk vagy a feladatuk lenne. Hanem ebben vagyunk, ez a valóságunk. A könyvben persze ez magától adódó téma, hiszen egy olyan állatról van szó, amelynek a különböző alfajai kihaltak, vagy a kihalás fenyegeti őket. Az irodalom, ha jó, akkor egy éles gondolkodási forma, amely sok mindent csinálhat, anélkül, hogy ez a dolga lenne. Érzékenyíthet is, ha valaki úgy olvassa, vagy termelhet új gondolati formákat. Tehát ilyen értelemben hasznosul valahogy, de nem hiszem, hogy ez a hasznosulás lenne a célja, mert akkor egy újságcikkhez érkezünk. Az irodalom nem újságcikk. Nagyon nem.  

Az irodalom, ha jó, egy éles gondolkodási forma
Az irodalom, ha jó, egy éles gondolkodási formaRuzsovics Dorina

A rinocérosz nemcsak az elbeszélés tárgyaként jelenik meg a könyvben, hanem feljegyzések készítőjeként is. A regényírásról például azt mondja, hogy másból sem áll, mint az élmények tudatos elsorvasztásából. Az ön tapasztalata is hasonló? 

Abszolút, jóllehet ez a szövegrész idézet Kertész Imrétől, aki nekem nagyon fontos szerző, a kudarcaival együtt is egy fontos magatartás megtestesítője. Természetesen én is érzékelem ezt a fajta elsorvasztást. Az írás nyilván nagyon sok ponton belőlem jön: a pszichémből, a képzeletemből, a saját és családom élettapasztalatából, a környezetemből, a tehetségemből vagy a tehetségtelenségemből; de meg is halad engem. 

Ez csak úgy lehetséges a nyelvben, ha személyesen hat, de ki is lép a személyesből. Vannak írók, akik viszonylag változatlan nyelven, akár hosszabb fázisokat vagy az egész életüket végig tudják írni, a nyelv működő marad, nem automatizálódik. Nálam ez nem így van: könyvről könyvre más nyelv alakul ki, és ez nagyon nehéz folyamat. Mindegyikhez tartozik egy szerkezet, amely az anyaggal, ebben az esetben a rinocérosszal áll kapcsolatban. Végül is minden a nyelvben történik meg. De ehhez az kell, hogy a személyes ott legyen, ugyanakkor ami nem nyelvi, az el is tűnjék. A nyelvben természetesen ott van sokféle irodalmi hagyomány is. Kertészt említettem az előbb, de mások is feltűnnek a könyvben egy-egy jelenet erejéig, köztük a gyermek Petri György, amint a bokorból rémes szitkokkal káromolja Jézust, de ez valójában egy imádság. A történetet ismerjük, de a nyelv nem maradt meg, amin ezt tette. 

Hátborzongató azokat a szakaszokat olvasni, amelyek egy – állítólag rinocéroszok által okozott – járványról, apokaliptikus karanténhelyzetről szólnak. Ha jól tudom, ezeket a verseket hónapokkal a koronavírus kitörése előtt írta. Milyen volt megélni, hogy bizonyos értelemben valósággá váltak a szövegek? 

Sokszor előfordult már ilyen, akár a saját életemben is, hogy valamit előre megírtam. Én sem szembesülök vele, hogy mi az. A nyelv tudattalanjából jön elő, aztán megtörténik. Már nem csodálkozom rajta, hogy ez így működik. Ebben az esetben szívesen lemondtam volna róla. Ezt akkor írtam, amikor még nem jelent meg a vírus, emberi szenvedések még nem kapcsolódtak hozzá. Akkor az a pillanat egy metafora volt, valaminek a végiggondolása. Most teljesen más dolgot hozna elő, ha írnék róla. De nem írok róla, mert szerintem van a szenvedésnek egy mértéke, amiről már nem lehet beszélni. A nyelv ugyanannyira akadálya a kifejezésnek, mint amennyire maga a kifejezés. 

A szenvedésnek van olyan mértéke, amiről már nem lehet beszélni
A szenvedésnek van olyan mértéke, amiről már nem lehet beszélniRuzsovics Dorina

Itt úgy jön elő a vírus, mint egy olyan lény, aki belénk költözik és genetikai másológépnek használ minket, vagyis terjeszkedik. Ez az egyetlen törvénye: terjeszkedni akar. Az expanzió szorosan hozzákapcsolódik az egész könyvhöz, hiszen az alaptörténet egy meneküléstörténet, egy szöktetéstörténet, egy migrációs történet, és a migráció, amely teljesen természetes alakulása a történelemnek, a terjeszkedés maga. Ebből a szempontból a könyv egy Európa-történet is, Európának egy másfajta története, mint amit mi itt Kelet-Közép-Európában ismerünk. Mert ebben a történetben Európa – és Magyarország is – legszorosabban Afrikával áll kapcsolatban. Miközben ez nagyon nem tudatosul bennünk. Mint nem gyarmatosító ország, általában nem gondolunk semmit az Afrikához fűződő kapcsolatunkról, pedig nagyon is volna mit. Meg a mi belső afrikáinkhoz fűződő kapcsolatainkról: a Balkánhoz, a cigányhoz, a zsidóhoz. Ez írja a magyart ugyanis. 

„Az élet, jegyezte föl a rinocérosz, / puszta funkció, személytelen, öncélú működés, / amelyben csak a megmagyarázhatatlan kíváncsiság / és az indokolhatatlan, cél nélküli szeretet okoz fennakadást, / furcsa, villanásszerű zavarokat, mert távlataival egyedül / ezek lépik át a gépezet körülhatárolt, meghaladhatatlan / világát, és hagynak nyomot.” Az ön számára is ez a két kulcstényező a mentális egészség megőrzésében? 

Én nagyon szerencsés vagyok, mert gyerekkoromtól fogva írok, és kiderült, hogy ez iránt mutatkozik valamilyen érdeklődés. Egyébként is azzal foglalkozom, ami érdekel. De igen, azt gondolom, hogy a kíváncsiság és a szeretet, illetve a hozzájuk tartozó képzelet tudja megszülni azt a belső szabadságot, amiből élet fakadhat. És az életnek tényleg nem a halál az ellentéte, hanem a belefásulás, a kiégés, a reménytelenség, a depresszió. Ezzel nyilván én is találkoztam, találkozom a saját életemben, nem arról van szó, hogy engem ez elkerül. Nem kerülhet el senkit. De azt tapasztalom, hogy az életet ez a három dolog tudja megőrizni. Az én esetemben idetartozik még egy furcsa, fogalmakkal az előbbieknél is nehezebben megragadható hitszerűség. A könyv talán a vallásos nyelvhez is szabad alternatívát kínál. Mindenesetre nagyon hálás voltam a rinocérosznak, hogy ezeket a legbelsőbb dolgokat beszélhetővé tette.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • világom
101 évesen hosszabbította meg a jogosítványát, de a bátyjának is még érvényes a jogsija
101 évesen hosszabbította meg a jogosítványát, de a bátyjának is még érvényes a jogsija

Kíváncsi volt, hogy alkalmas-e a vezetésre. Meglepődött, hogy milyen könnyű volt a vizsga.

január 31., 07:45

  • világom
Szörnyű titkokat rejtettek az apácák mosodái
Szörnyű titkokat rejtettek az apácák mosodái

Több mint kétszáz évig működtek a Magdolna-mosodák, ahová a társadalom számára veszélyesnek ítélt nőket zárták.

január 31., 08:35

  • világom
Ezért vonulnak akár önként is börtönbe a japán nők
Ezért vonulnak akár önként is börtönbe a japán nők

Sok japán nőnek nyomós oka van arra, hogy szándékosan törvényt szegjen csak azért, hogy börtönben élhessen.

január 31., 06:00

  • világom
A világ nyolcadik csodájáról kevesen halottak, pedig meseszép
A világ nyolcadik csodájáról kevesen halottak, pedig meseszép

A mesebeli torony, ami elvarázsolta a korabeli utazókat.

január 30., 18:30

  • világom
Nobel-díjas tudósunk régi otthonát árulják, lehetetlennek tűnik megmenteni
Nobel-díjas tudósunk régi otthonát árulják, lehetetlennek tűnik megmenteni

A tudós otthona 195 millió forintért keres új gazdát.

január 30., 17:30

  • világom
Drónt küldtek Barcelona fölé, a felvétel leleplezte a város titkát
Drónt küldtek Barcelona fölé, a felvétel leleplezte a város titkát

Gaudí épületei mellett még sok érdekes titkot rejt Barcelona.

50 perce

  • világom
5 emelet magasságban állt a szemét a város legveszélyesebb épületében
5 emelet magasságban állt a szemét a város legveszélyesebb épületében

Az épületet rá akarta lakatolni a kormány a bent tartózkodó lakókra, annyira veszélyes volt.

február 1., 09:06

  • világom
71 éves betörőt csíptek fülön: luxuséttermezésre kellett neki a pénz
71 éves betörőt csíptek fülön: luxuséttermezésre kellett neki a pénz

63 rendbeli betörést ismert be a nyugdíjas férfi.

január 30., 18:00

  • világom
50 évet élt le szobájából ki sem lépve egy budapesti férfi: ilyen volt otthona
50 évet élt le szobájából ki sem lépve egy budapesti férfi: ilyen volt otthona

Budapesti remeteként tengette napjait Áldásy Ignác: ki sem lépett lakhelyéről, alig érintkezett emberekkel, a nőket különösen kerülte.

január 30., 14:38

  • világom
Körmenet közben szülte meg gyermekét az egyetlen nőpápa
Körmenet közben szülte meg gyermekét az egyetlen nőpápa

Mindenki csak férfipápákat ismer, de a legenda szerint létezett egy nő is. Ismerd meg a történetét.

január 31., 18:30

  • világom
Árva lány találta fel Svédország híres cukorkáját: tragédiák sora vezetett idáig
Árva lány találta fel Svédország híres cukorkáját: tragédiák sora vezetett idáig

Noha nem volt könnyű nőként boldogulni a 19. századi Svédországban sem, Amalia Erikssonnak sikerült: feltalált édessége máig népszerű.

január 26., 15:10

  • világom
Ma 30 éve halt meg az író, aki közel egy tucat állatfajt mentett meg a kihalástól
Ma 30 éve halt meg az író, aki közel egy tucat állatfajt mentett meg a kihalástól

Generációk nőttek fel Gerald Durrell regényein és természetfilmjein.

január 30., 05:46

  • világom
Ilyen volt a luxus az ókori Rómában
Ilyen volt a luxus az ókori Rómában

Elképesztő leletre bukkantak, amely megmutatja, milyen luxusban élt az elit az ókori Rómában.

február 2., 09:05

  • világom
Több száz nő esett áldozatul Sztálin bizalmasának: virágcsokor után a gulág várta őket
Több száz nő esett áldozatul Sztálin bizalmasának: virágcsokor után a gulág várta őket

Lavrentyij Berija belügyi népbiztosként és az NKVD teljhatalmú vezetőjeként szinte bármit megtehetett. Bárkivel.

január 29., 19:30

  • világom
Kivágta az 5000 éves fát az egyetemista: máig rejtély fedi tette valódi okát
Kivágta az 5000 éves fát az egyetemista: máig rejtély fedi tette valódi okát

Máig tisztázatlan okokból vágta ki az utolsó éves egyetemista az 5000 éves fát, amely valószínűleg a világ legidősebbje volt.

február 1., 14:36

  • világom
A Föld legnagyobb csodája: a tóban lévő sziget, amiben egy tóban lévő sziget van
A Föld legnagyobb csodája: a tóban lévő sziget, amiben egy tóban lévő sziget van

Egy tó és rajta egy sziget egymagában is szép, hát még ha az egész megsokszorozódik.

január 26., 10:06

  • világom
"PAT25, látod a repülőt?" - ez történt a washingtoni repülőbaleset előtti fél percben
"PAT25, látod a repülőt?" - ez történt a washingtoni repülőbaleset előtti fél percben

Kiderült, mi történt a repülő és a helikopter ütközését közvetlenül megelőző 30 másodpercben.

január 30., 13:35

  • világom
Ez a világ legészakibb virága: kemény mínuszokban is kibontja szirmait
Ez a világ legészakibb virága: kemény mínuszokban is kibontja szirmait

A Föld legzordabb környezetében is jól érzi magát, és akár mínusz 7 fokban is teljes pompájában mutatja meg szirmait a világ legészakibb virága.

február 2., 11:10

  • világom
Egy megromlott házasság miatt lett olyan szigorú a trianoni döntés: vajon igaz a legenda?
Egy megromlott házasság miatt lett olyan szigorú a trianoni döntés: vajon igaz a legenda?

Clemenceau fia magyar nőt vett feleségül, de Michnay Ida nem tudta a trianoni döntést pozitív irányba befolyásolni.

január 26., 18:30

  • világom
A legboldogabb országok titka: ezért élnek elégedetten lakosaik
A legboldogabb országok titka: ezért élnek elégedetten lakosaik

Arra voltunk kíváncsiak, mitől függ egy ország boldogsága.

február 2., 12:10

  • világom
Ilyen volt az élet és a szex egy oszmán háremben
Ilyen volt az élet és a szex egy oszmán háremben

Gyönyörű lakosztályok börtönében élték mindennapjaikat a háremhölgyek, akik gyakran egymással vetélkedtek, hogy a szultán ágyasai lehessenek.

január 28., 19:00

  • világom
Pompeji luxusfürdő
Pompeji luxusfürdő

január 28., 17:37

  • világom
Bedobott egy kavicsot a vízbe: döbbenes dolog került felszínre az elhagyatott állatkertben
Bedobott egy kavicsot a vízbe: döbbenes dolog került felszínre az elhagyatott állatkertben

Döbbenetes dolog került felszínre a víz alól.

január 28., 12:40

  • világom
Ágyasból lett császárnő: elfoglalta Koreát is Kína első uralkodónője
Ágyasból lett császárnő: elfoglalta Koreát is Kína első uralkodónője

Kínát császárok végtelen sora uralta évezredeken keresztül, közülük mindössze egyetlen volt nő.

január 28., 19:30

  • világom
Kirúgták az egyik legjobb magyar színésznőt, mert kiderült, hogy a nőkhöz vonzódik
Kirúgták az egyik legjobb magyar színésznőt, mert kiderült, hogy a nőkhöz vonzódik

1988-ban hunyt el Gobbi Hilda, a legendás, Kossuth-díjas színésznő, a rádió Szabó család című hangjátéksorozatának Szabó nénije.

január 28., 08:35

  • világom
Háromszor próbálták meg eladni ezt a kisvárost az eBayen, mégse kellett senkinek
Háromszor próbálták meg eladni ezt a kisvárost az eBayen, mégse kellett senkinek

Várost venni az Ebayen? Hihetetlen, de lehetséges!

január 29., 07:26

  • világom
Magyar húsokat tett feketelistára sok ország, nem engedik be őket
Magyar húsokat tett feketelistára sok ország, nem engedik be őket

Komoly oka van annak, miért nem várnak szívesen egyes magyar húsokat.

január 29., 09:06

  • világom
Óvodák és iskolák kaptak fenyegető levelet: bombariadó  200-nál több intézményben Szlovéniában
Óvodák és iskolák kaptak fenyegető levelet: bombariadó 200-nál több intézményben Szlovéniában

229 iskola kapott eddig bombával fenyegető levelet.

január 27., 13:36

  • világom
Elmozdult a Föld északi mágneses pólusa: a kutatók sem tudják az okát
Elmozdult a Föld északi mágneses pólusa: a kutatók sem tudják az okát

Öt év alatt közel 250 kilométernyivel került arrébb az északi mágneses pólus helyzete, a kutatók nem találtak magyarázatot az okára.

január 27., 11:10

Érdekességek