„Nem voltam soha szép, akkoriban azt mondták: érdekes. De valljuk be őszintén, ez annyit jelentett, hogy csúnya. Hallatlan luxus, fényűzés volt ez, mert nem okozott gondot az öregedés” – ír ta Közben című önéletrajzi kötetében, amely 1982-ben jelent meg. Gobbi Hilda tevékeny ember volt, aki teljes vállszélességgel kiállt a számára fontos dolgok és eszmék mellett, amelyek közé az elesettek és kiszolgáltatottak segítése éppúgy hozzátartozott, mint a színház. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a művésznő legnagyobb szerelme a színház volt – de azért akadtak rajta kívül mások is.
Jómódból szükséglakásba
Olasz eredetű családba született 1913-ban, felmenői között több gazdag és híres ember is volt, többek között zeneművészek és karmesterek. Bohém lelkületű édesapjának tapétaboltja volt, ami jó anyagi körülményeket teremtett a családnak, gyakoriak voltak a féktelen „úri murik”: „Folyt a pezsgő, gerbeaud-mignonokkal részegen célozgatták hajnalban a Duna-part gesztenyefáit, a fürdőkádban piás tábornok honolt, az erkélyen elázott méltóságos asszony ölelkezett egy ludovikás fiúval (…). Éjfélig én is ott téblábolhattam közöttük rózsaszín krepdesinruhámban, fekete lakkcipőmben – és azt hittem, ez így szép és jó” – írja visszaemlékezésében. De a dorbézolás nem vezetett jóra, a vagyonnak hamarosan nyoma sem maradt. A gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, ahol saját bevallása szerint két dolgot szeretett meg: a virágokat és a színházat. Amikor hazaköltözött volna, azzal szembesült, hogy házukat elárverezték, apja egy másik nőhöz költözött, neki pedig állás után kellett néznie. A szülők elváltak, Gobbi Hilda pedig megismerte a nélkülözést: édesanyjával (aki kártyajósként próbálta előteremteni a mindennapi betevőt) szükséglakásokban laktak, és megesett, hogy több száz csótány tetemét találta a fürdőkádban, amikor a sötét fürdőszobában fürödni készült.
Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott, egy pálcikával távolította el az orchideákról a tetveket. Egy hirtelen elhatározással jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, ahová fel is vették, és hamarosan statisztaszerepeket kapott: legelőször például brekegnie kellett a színfalak mögött. Kezdő színészként Bajor Gizi és Móricz Lili segítette. Előbbi a megunt cipőit adta oda neki, utóbbi pedig néha meghívta ebédelni – így legalább olykor-olykor jóllakhatott. Harmadik jótevője egy Rozika nevű utcalány volt, aki a Rákóczi úti Góbé büfé előtt talált rá az éhesen bámészkodó főiskolásra. Egy éven át etette, egészen addig, amíg meg nem kapta a szerződését a Nemzeti Színháztól.
Kirúgták, mert kiderült: a nőkhöz vonzódik
A háború alatt irodalmi esteket szervezett, amelyeket azonban betiltottak, arra hivatkozva, hogy „ellentétes a háborút viselő ország érdekeivel”. Részt vett az ellenállási mozgalomban is, megismerkedett Révai Józseffel (a Rákosi-korszak későbbi fő ideológusával) és Kádár Jánossal, akire állítólag később is bármikor rátörte az ajtót, ha a főtitkár éppen nem ért rá fogadni. Ekkortájt ismerkedett meg Major Tamással is, akivel szoros barátságban volt ugyan, a Nemzeti Színház igazgatója azonban kirúgta, amikor szembesült azzal, hogy Gobbi Hilda nem titkolja, hogy nőkhöz vonzódik.
Szívesen flörtölt, de valójában monogám alkat volt
A szocializmusban tiltott volt a homoszexualitás. Akiről gyanították, hogy a saját neméhez vonzódik, könnyen zsarolhatóvá vált. Gobbi Hilda másságát viszont eltűrték: a színésznő férfiruhában járt, imádott konyakozni, mulatni, cigarettázni és horgászni (a Balatonon vagy a Soroksári-Duna-ágban pecázott a legtöbbet, a csali lótetű volt). És persze imádta a szép, fiatal nőket, köztük a nála 12 évvel fiatalabb Temessy Hédit, akivel éveken át találkozgatott budai villájában. (A villát Gobbi Hilda azután igényelte meg, hogy Nagy Imre kivégzése után az épületből kitelepítették a miniszterelnök lányát.)
Igazi gentlemanként viselkedett szerelmével: a premierek után száz szál vörös rózsát küldetett Temessy öltözőjébe.
Kapcsolatuk idővel véget ért, ezután Gobbi Hilda a nála tizenhét évvel fiatalabb írónővel, Galgóczi Erzsébettel élt együtt, aki, ha a korszakban nem is vállalhatta nyíltan leszbikusságát, Törvényen kívül című kisregényében központi témává tette a nők közötti szerelmet. (A könyvből Makk Károly forgatott filmet 1982-ben, Egymásra nézve címmel.) Gobbi Hilda önéletrajzi könyvében ugyan nem tér ki kettejük kapcsolatára, az azonban kiderül: gyereklányként rendszeresen szexuálisan zaklatta a család egyik ismerőse.
Beépítette a Nemzeti Színház tégláit nyaralója falába
Gobbi Hildának mindene volt a színház: a háború után fizikai munkával járult hozzá a Nemzeti Színház újjáépítéséhez, megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot a színinövendékek számára, az idős és magányos színészek számára pedig létrehozta az Ódry Árpád és a Jászai Mari Színészotthont. A hatvanas évektől kezdve sokszor időzött Visegrád-Szentgyörgypusztán lévő nyaralójában, amelybe beépíttette a hajdan a Blaha Lujza téren álló, lerombolt Nemzeti Színház tégláit is. Szívesen elmélkedett a villa teraszán, az elmaradhatatlan cigaretta és konyak társaságában. Ezekről még hetvenen túl, betegen sem volt hajlandó lemondani annak ellenére, hogy az orvosok tiltották: előfordult, hogy megkérte ismerőseit, csempésszék be neki a kórházba. 1988. július 13-án, 75 évesen hunyt el. Hamvait vasládába helyezték, mellé pedig – végakaratának megfelelően – az Imperiál nevű híres versenyló patkóját, visegrádi villájának egy tégladarabját és egy csomag fűmagot tettek. „Egyetlenegy valamivel kacérkodom. A reinkarnációval. Mert nem igaz, hogy nincs folytatás, az lehetetlen. Kell, hogy legyen, a világ nem szűnhet meg. Én fű szeretnék lenni, mert az kinő, levághatják, letaposhatják, akkor is kinő” – vallotta a színésznő.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
