repülés szabály tilos

21 éve lesz idén, amikor egy őszbe hajló reggelen New York a várost örökre megváltoztató fizikai és lelki megrázkódtatás ért. Az 1971-73 között emelt World Trade Center ikertornyai eredetileg 80 emeletesek lettek volna, de több iroda kialakítását várták az építtetőktől, így 110 emeletes monstrumok alakultak ki. Koruk technikai csodáinak számítottak, hiszen a sűrű betonoszlopokat acélgerenda keretekkel váltották ki építésükkor annak érdekében, hogy belül nagyobb nyitott tereket tudjanak létrehozni a szokásosnál. A két toronyban több ezer ember fordult meg naponta fennállásuk 3 évtizede alatt.

Mi is történt 21 éve?

Háromnegyed kilenc körül, amikor az északi torony 93. és 99. emeletébe becsapódott egy utasszállító repülőgép, még senki nem sejtette, hogy ez egy összehangolt terrortámadás-sorozatnak csupán a kezdete.

a második támadás nem sokkal az első után újabb csapást mért le az ikertoronyokra, a benne dolgozókra, családjaikra, a New York-iakra és az egész világra. 9:03-kor a déli torony 77. és 85. emelete közé csapódott be a második eltérített repülőgép, ezzel egyértelműen szertefoszlatva az utolsó reményt fenntartó elképzeléseket is arról, hogy mindössze egy szerencsétlen baleset történik éppen. Nyilvánvalóvá vált az elképzelhetetlen és felfoghatatlan: kitervelt terrortámadás történt.

A sokk még nagyobbá vált, amikor megérkeztek a híradások egy harmadik eltérített gép becsapódásáról is, amely ráadásul az amerikai védelmi központot vette célba, a Pentagont. Egy 4. gépet is elfoglaltak a gépeltérítők, de azt az utasoknak sikerült visszafoglalnia, így további pusztítástól mentették meg, feltehetően a Fehér Házat, de a gép lezuhant. A feldolgozhatatlan eseménynek összesen közel 3000 halálos áldozata lett.

Ilyen a repülés ma: sok a szabály, még több dolog tilos

A biztonsági intézkedések egy részét a mai napig nehéz megszokni, vannak kellemetlenséget okozók és olyanok is közöttük, amiket talán feleslegesnek érzünk, pedig ha valóban ezen múlik, hogy elkerülhetővé váljon a szörnyűség megismétlődése, vagy hasonló tragédiák bekövetkezte, akkor rögtön nem tűnnek olyan nagy áldozatnak.

A röntgenkapun való áthaladáskor a legtöbb repülőtéren levetetik a zárt cipőt, magasabb szárú csizmát, bakancsot kivétel nélkül.

Nem mondhatjuk, hogy nem kényelmetlen fél lábon dülöngélve, a lökdösődő tömegtől sürgetve zoknira vetkőzni, és szinte mezítláb átsétálni a kapun, miközben több rendőr és biztonsági szakember szeme is ránk szegeződik, majd átérve, a túloldalon kapkodva felnyalábolni minden értéktárgyunkat: órát, mobilt, útlevelet, aprópénzt, hitelkártyát… De reméljük, ez a legnagyobb ár, amit a biztonságért fizetnünk kell.

Amit nem engednek fel az utastérbe:

• maximum 100 milliliteres kiszerelésű folyadék vihető fel a gépre, ez spray kiszerelésre is vonatkozik, ahogy krém állagú termékekre is, de a kenhető sajttól a folyósabb állagú rúzsig sok más is ebbe a kategóriába sorolandó,
• ezeket legfeljebb egy liter űrtartalmú, átlátszó nejlonban, szeparáltan kell tárolni, és a biztonsági ellenőrzéskor megmutatni,
• manikűrkészletet, bicskát, ollót, vágószerszámot természetesen ugyancsak tilos a gépekre vinni.

Bizonyos termékek poggyászként feladott szállítására is egyedi szabályok vonatkoznak, amelyek légitársaságonként eltérőek lehetnek, így azokról pontosan célszerű utazás előtt tájékozódni az adott repülőtársaságnál.

Ilyen termékek általában:

• festék,
• alkohol,
• gázolaj,
• öngyújtógáz,
• 65 fok alatti forrásponttal rendelkező gyúlékony folyadékok,
• búvár- vagy egyéb nyomás alatt álló palack,
• fegyverek szállítása.

Csomagtérbe feladva sem szabad egyáltalán szállítani:

• hegesztőpisztoly,
• kemping gázpalack,
• dörzsgyújtós gyufa,
• scripto view öngyújtók,
• szódásszifon-patronok.

A fenti irányadó tájékoztatón felül azonban minden aktuális korlátozásról érdemes pontos információt beszerezni attól a légitársaságtól, amelyikkel utazni szándékozunk.