A szólás megfelelője már a latinban felbukkant, de a németben és a legtöbb szláv nyelvben is megtalálható – írja O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében –, így valószínű, hogy idehaza fordítás révén honosult meg. A korábban port rúg a szemébe alakváltozatban is ismert kifejezés eredeti, régen elfeledett értelme az ókori, középkori csatákra, párviadalokra vezethető vissza: előfordult, hogy viaskodás közben valamelyik harcos felkapott egy marék port a földről és ellenfele szemébe szórta (vagy rúgta a földről), az ideiglenesen megvakított ellenséget így könnyen és gyorsan le lehetett szúrni.
A cselfogást nem csak emberek, olykor állatok is alkalmazzák: állítólag a róka is homokot rúg az üldöző agár szeme közé, de marakodó kutyák vagy farkasok is képesek így megzavarni ellenfelüket – lehetséges tehát, hogy legalább részben ez a megfigyelés szolgált a szólás alapjául. Egy 17. századi prédikációgyűjtemény pedig egy ókori legendát idéz fel, amely szerint az Újbabiloni Birodalom legismertebb uralkodója, II. Nabukodonozor „játékkal vette be az erős városokat”: nagy rakást port hordatott a meghódítandó város elébe, óriási halmot építtetett belőle, majd amikor megindult a szél, a por a városra szállt, az emberek megvakultak és kénytelenek voltak megadni magukat. Természetesen még az ókorban sem volt ennyire könnyű elfoglalni egy várost, így a fantáziadús történet inkább a mesék, mintsem a történelmi tények kategóriájába sorolható.
Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
