magyar fiatalok klímaváltozás szorongás

Sok stressz éri az emberiséget az elmúlt években: a Covid-pandémia az összes idegőrlő következményével együtt, a rengeteg veszteség, az ukrán–orosz háború kirobbanása és az infláció egymás után és egymásba folyva pakolgatják vállunkra súlyos terheiket. Azonban a fiatalokat egy ezeknél sokkal nagyobb, hosszú évek óta egyre jobban ránk nehezedő tényezőtől tartanak a leginkább az UNICEF Magyarország friss, reprezentatív felmérése szerint: a klímaváltozástól. 

A fiatalok a klímaváltozást tartják a legnagyobb problémának

A felmérés során 13–25 éves magyar fiatalokat kérdeztek meg arról, hogy mit gondolnak, éreznek a klímaváltozás kapcsán. Meglepően egyhangú választ adtak az online kérőívre: 90 százalékuk számolt be arról, hogy valamilyen mértékben szorongást élnek meg a klímaváltozás kapcsán, 33 százalékuk pedig kimondottan erőteljesen szorong. Ezeket a számokat már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jövő magyar generációja fél a globális felmelegedés következményeitől, amelyet ráadásul nem is ők, hanem a korábbi generációk tagjai kreáltak, és amelynek mégis ők a legnagyobb károsultjai. 

Még szomorúbb képet fest a kérdés, hogy milyen érzelmeket vált ki fiataljainkból a klímaváltozás problémája. Majdnem 60 százalékuk félelmet és aggodalmat érez, 53 százalékuk tehetetlennek érzi magát (nem csoda, hiszen többségük csak több mint egy évtized múlva kerülhet leghamarabb olyan pozícióba, amelyben tényleges változtatásokat tudnának kieszközölni), és egyharmaduk kifejezetten dühös a helyzettel kapcsolatban. Ha belegondolunk, hogy mennyi kutatás született arról, mennyire egészségromboló a stressz és a szorongás mind a testre, mind a pszichénkre nézve, rengeteg okot ad az aggodalomra az UNICEF kutatása: gyermekeink egészségét nemcsak a környezetszennyezés fiziológiai következményeivel romboljuk, de közvetlen mentális egészségüket is azzal, hogy globálisan nem teszünk eleget a károk csökkentéséért.

Mindeközben a megkérdezett fiatalok 90 százaléka érzi azt, hogy a személyes életében is érzékeli korosztályuk egyik legnagyobb félelmének következményeit, és csak 15 százalékuk mondja optimistának magát a nagyobb baj elkerülése kapcsán. Több mint a felük számára a klímaváltozás olyan súlyos krízisnek számít, amely nagyobb problémát jelent az ukrajnai háborúnál és a szegénységnél is: 35 százalékuk számára ez a legfontosabb kérdés, 21 százalékuk számára pedig a második legfontosabb, de az előbb említetteknél így is nagyobb gondot jelent.

A globális felmelegedés már nem csak az ajtón dörömböl, be is jött: van alapja a szorongásnak

Talán nem meglepő, hogy a fiatalok, akik Greta Thunberg korosztályába tartoznak, a klímaváltozástól tartanak a leginkább, hiszen ez a fenyegetés hosszú távú jövőjüket is veszélyezteti. Ugyanakkor abban talán könnyebben tudnak reménykedni, hogy a Covidot tudósaink nagyszerű vakcináikkal előbb-utóbb véglegesen legyőzik, hogy hátha a háború hamar véget ér, vagy hogy ha sikerül jól elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, akkor talán kevésbé érzik majd meg az infláció anyagi terheit. 

A globális felmelegedés nem csak a fiatalok gondja, mindenki életét megnehezíti, és nem csak pár év múlva, hanem jelenleg is. A klímaváltozás számlájára írható fel például, hogy a koraszülések száma megugrott, és a gyermekek elhízásához vezet, rombolva ezzel egészségüket. Ezenfelül a megnövekedett hőstressz kíméletlenül szedi áldozatait a szív- és érrendszeri betegséggel élők között, illetve csupán 8 év múlva világszerte 80 millió teljes állásnak megfelelő munkaórát vehet el, amelynek súlyos gazdasági következményeit vélhetően mindenki meg fogja érezni a bőrén.

Az UNICEF Magyarország a felmérést és a fiatalok klímaszorongását komolyan vette. Szeptembertől elindítják a Klímahősök nevű programot, amely során a 13 évnél idősebb gyerekek és fiatal felnőttek nem csupán szakemberektől informálódhatnak a klímaváltozásról, de tehetetlenségérzetüket is csökkenthetik különböző megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeken keresztül, amelyeket a program szervez meg.