A középkorban sem volt ez másképp, hiszen az ember akkor is elindult felfedező utakra, hadjáratokra, tanulmányutakra, és veszélyek akkor is leselkedtek rá. Talán meglepő, de ezek a veszélyek nem sokban térnek el a ma ránk leselkedő utazási kockázatoktól, ám a kezelési vagy megelőzési módozatok olykor igen hajmeresztőek.
Volt olyan középkori uralkodó, aki kastélya alatt egy egész titkos birodalmat építtetett.
Tovább olvasomKorabeli muszlim orvos javaslatait is hasznosította
A 13. századból ránk maradt egy sértetlen és szerkesztetlen kézirat, Az utazás módjáról és az étrendről címmel, amelyet Cremónai Ádám írt II. Frigyes német-római császár számára, és tanácsokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az uralkodó hogyan őrizheti meg az egészségét a keresztes hadjáratok alatt.
Maga a mű nagy mértékben támaszkodik Ibn Sina muszlim orvos és filozófus könyvére, a Kánonra, amelynek latin fordításából oktatták az orvosokat akkoriban az európai egyetemeken, és később is használták forrásként.
25 fejezetet szentelt ennek a brutális módszernek
Cremónai Ádám egyik legfőbb javaslata a betegségek megelőzésére az érvágás módszere volt, amelyet mind az utazás előtt, mind közben érdemes volt elvégezni.
A módszer lényege, hogy egy éles, késre hasonlító eszközzel bemetszik a vénát, és így távozik a „rossz” vér a szervezetből.
Az érvágás egyébként egy igen népszerű középkori gyógymód volt, mert úgy tartották, hogy ez segít méregteleníteni a szervezetet, és megőrzi annak természetes ellenálló képességét a betegségekkel szemben.
Az ún. piócaterápiának is ez volt a lényege, ám Cremónai Ádám részletesen kifejti, hogy pontosan milyen állatok alkalmasak erre a célra: a jó pióca kerek és fényes, míg a rossz fekete vagy kék színű, és „büdös vizekben” él. A piócákat egyébként még ma is használják orvosi célra, főleg olyan eseteknél, ahol új testrész kerül a szervezetbe. Ha a vér áramlása nem indul meg rögtön, akkor a piócákat hívják segítségül. Az állatok az új testrészen szívják a vért, és ezzel indul be az egészséges véráramlás.
Tanácsok a vízhólyag kezelésére
Vincent de Beauvais francia dominikánus szerzetesnek több javaslata is volt arra, hogy az utazók miként óvhatják meg a lábukat a hosszú zarándoklatokon. Részletes útmutatás maradt ránk azzal kapcsolatban, hogy kell borogatást készíteni különböző gyógynövényekből, olajokból és higanyból. Ez a speciális módszer megelőzte a vízhólyagok kialakulását, illetve segítette a gyógyulásukat.
Cremónai Ádám szerint is kiemelten fontos, hogy az utazók óvják a lábukat, ám ő a gyaloglás tempójáról ír, ugyanis a nem megfelelő sebesség hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
Óvakodj a kígyóktól!
Az európai utazó számára az állatvilág is komoly veszélyt jelentett. A Szentföldön főleg a mérges kígyók okozták a legtöbb riadalmat a zarándokok körében. A kígyómarás gyógyítására az utazók különböző ellenanyagokat vittek magukkal, ám ezek összetétele igen eltérő lehetett. Az egyik ilyen orvosság valószínűleg részben kígyók húsából és ópiátokból készült, és vagy belsőleg használták, vagy rákenték a kígyómarásra.
A ránk maradt forrásokban az Egyiptomba utazókat a krodokiltámadásokra is figyelmeztették. Noha ez ellen természetesen gyógymód nem létezett, de már az információ maga sok életet óvhatott meg.
Test és lélek egysége
Az egészséges táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel és pihenés a középkorban is nagy hangsúlyt kapott az utazással kapcsolatos tanácsok sorában, ám míg ma bedobjuk a bőröndbe a multivitamint, és könnyen beszerezzük a palackozott vizet, ez évszázadokkal ezelőtt jóval nagyobb problémát jelentett.
Felbőszült tömeg rombolta le a középkor leghíresebb építményétEzért pusztult el a középkor egyik ikonikus épülete, benne számos pótolhatatlan dokumentummal.
Tovább olvasomAz utazók többsége nem jutott hozzá olyan ételekhez, amiket a hazájában megszokott, sokszor nem sikerült bevinni a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot. A C-vitamin hiánya skorbutot okozhatott, a szennyezett ivóvíz pedig vérhast.
Ezzel kapcsolatban több forrás is fennmaradt: az egyik például pontosan leírja, hogy hol lehet tiszta ivóvizet találni a mai Haifa környékén (akkoriban Szentföldön), míg a másik arról ír, hogy hogyan lehet kivonni a sót a tengervízből.
A keresztes hadjáratokra és zarándoklatokra indulók lelki gyakorlatokat végeztek az utazás előtt, meggyónták bűneiket, és lelki egészségükre is oda kellett figyelniük útjuk során, mivel másképp az nem lehetett sikeres.
Ma talán furcsának és borzongatónak találjuk a középkori utazási javaslatokat és tanácsokat, ám az figyelemre méltó, hogy már akkor is igyekeztek minden elérhető tudást felhasználni az egészségmegőrzés és az eredményes út érdekében.
A középkorban a leggazdagabbak itták gyógyszerként, ma hétköznapi ez az italKedvenc hétköznapi italunkból a gazdagok mellett a betegek részesülhettek.
Tovább olvasomHa további érdekességekre vagy kíváncsi a középkorból, ezt a cikkünket mindenképpen olvasd el.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
