Nem igaz, hogy Könyves Kálmán tagadta a boszorkányok létezését

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

„Boszorkányok márpedig nincsenek” – idézik gyakran az 1102 és 1116 között uralkodott Könyves Kálmán híres mondását, amely a közhiedelem szerint az Árpád-házi király bölcs, (a korszakhoz képest) felvilágosult világképéről, a babonákkal való leszámolás szándékáról tanúskodik. Az egyetlen probléma, hogy ilyen mondat sosem hangzott el az uralkodó szájából, aki nagyon is hitt a boszorkányok létezésében.

Könyves Kálmán – aki a későbbi krónikákban olvasható jellemzés szerint súlyos testi hibákkal küzdött, ellenben korának egyik legműveltebb uralkodója volt – 1110 tájékán keletkezett törvénykönyvének 57. számú cikkelyében olvasható az alábbi mondat: „De strygis vero quae non sunt, nulla amplius quastio fiat”. Ezt számos történész és író úgy értelmezte, mint „Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen”, vagyis a bölcs király betiltotta a boszorkánypereket, ugyanis nem hitt a boszorkányok létezésében.

Ez azonban alapvető tévedés, a középkorban ugyanis többféle boszorkányban, démonban és hasonló természetfeletti lényekben hittek az emberek, az idézett passzus pedig nem a hagyományosan értett, „rendes” boszorkányokat, hanem az ún. strigákat említi. A strigák a kereszténység előtti időkből származó mitológiai lények, egyfajta vámpírok, akik repkedve az emberek vérét szívják, vagy állat alakját öltve kísértik az alvókat, olykor meg is eszik pórul járt áldozatukat. Az ő létezésüket jóval Kálmánt megelőzően több keresztény uralkodó is tagadta, köztük Rothár longobárd király 643-ban és Nagy Károly frank császár 787-ben.

Az efféle átváltozásokra nem képes, ugyanakkor gonosz varázslatokat végző, a termést megrontó, tehenek tejét elapasztó, általában nőnemű boszorkányokat a korabeli hivatalos nyelv maleficáknak és veneficáknak nevezte, és létezésüket egyáltalán nem tagadták. Kálmán király törvénykönyve egyértelműen kimondja: „a bűbájosokat a főesperes meg az ispán emberei keressék fel és vigyék a törvény eleibe”. Magyarországon valóban kevesebb boszorkánypert rendeztek, mint másutt Európában – írja Hahner Péter történész –, ritkább volt a végrehajtott halálos ítélet és az egyház sem vállalt szerepet a perekben, ennek okait azonban még nem sikerült tisztázni.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

„Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra