Kína szobor

Petőfiről tudjuk, hogy szerette gyalog bejárni a magyar vidéket. Ha a mai viszonyok között saját lábán elindulna Budapestről Sanghajba, akkor a térkép szerint ez a több mint 10 ezer kilométeres kis séta 3038 órájába telne. De miért is menne ma el Petőfink Sanghajba? Például, hogy felkeresse a Lu Hszün parkot, ahol még szobrot is emeltek neki. Ennek a szobornak a talapzatán a Szabadság, szerelem című versének egy részlete is szerepel, amelyet a világ második legnépesebb országában minden középiskolás diáknak kívülről kell tudnia.

Rendben. De honnan ismerik Petőfit a kínaiak?

A Szabadság, szerelem című versének fordítása először Japánban jelent meg 1907-ben, Csou Co-zsen interpretációjában. Érdekes, hogy a fordítás alapját Petőfi német nyelvre átültetett verse adta, mivel Kínában magyarul akkoriban nagyon kevesen tudtak (ma viszont több egyetemen is van magyar tanszék, ahol hazánk történelmét, kultúráját és természetesen a magyar nyelvet oktatják). Lu Hszün, Csou Co-zsen testvére, 1908-ban egy tokiói kínai magazinban 8 európai forradalmi romantikus költőt mutatott be, akik közül az egyik épp Petőfi volt.

Lu Hszün később a kínai irodalom egyik kiemelkedő alakjává vált, akinek a művei 8 millió írásjelet tartalmaztak, írásait pedig 50 nyelvre fordították le. Lu Hszün nemcsak író, hanem filozófus és forradalmár is volt: 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt ismerkedett meg – részben Charles Darwin munkái és ott tanuló diákok hatására – a kínai forradalmi eszmékkel. Azokkal az eszmékkel, amikből néhány évtizeddel később kibontakozott a kínai kommunista forradalom.

Lu Hszün fia szerint a kínai költő nagy figyelmet szentelt a kisebb nemzeteknek, nagyon érdekelte a magyar kultúra és külön Petőfi is. De lírikusunk ekkor még csak egy volt a sok külföldi alkotó közül, akinek műveit lefordították. Miután Magyarország és Kína az 1950-es években felvette a diplomáciai kapcsolatokat, a magyar költő alkotásait még több ember ismerhette meg a távol-keleti országban, Szun Jung fordításainak köszönhetően az első Petőfi-kötet is megjelenhetett. Petőfi nevének - mint azt Li Csen Árpád, a Pekingben magyar szakot végzett műfordító ismerteti – eleinte több verziója is élt mandarin nyelven: egyaránt hívták Peintuanfeinek, Bidefeinek, végül a Peidufei változat maradt meg.

Miért fontos Petőfi a kínaiaknak?

Ennek részben történelmi, részben pedig politikai okai vannak. Lu Hszün Az elfeledettek emlékére című nekrológ­jában, amiben Petőfi Sándort is megemlíti, Baj Mangra is megemlékezett. Baj Mang és Petőfi élete, bár térben és időben is messze álltak egymástól, a sors különös dramaturgiai érzékének köszönhetően több ponton is összefonódik. Baj Mangnak köszönhetjük azt a Szabadság, szerelem-fordítást is, ami a verset a kínai kommunista forradalom egyik szimbolikus versévé tette. Élete pedig ugyanolyan korán és tragikusan ért véget, mint magyar társáé. Baj Mang 1930 márciusában csatlakozott a Kínai Baloldali Írók Szövetségéhez, és erősen szimpatizált a forradalmi erőkkel is. A sanghaji rendőrség elfogta Mangot, és több írótársával együtt 1931. február 7-én, mindössze 21 évesen titokban kivégezték. Az ifjú költő, aki mártírhalált halt hazájának szabadságáért, a kínai nemzet ikonjává vált.

A kínai kommunista forradalom végül maga alá gyűrte a 2000 éves Kínai Birodalmat, a forradalmi eszmék pedig a kínai emberek hétköznapjainak részévé váltak. Így avathatták fel a forradalmi eszméket tápláló magyar költőnk szobrát 2003-ban, az akkori magyar miniszterelnök jelenlétében, a Lu Hszün parkban, Sanghajban.

Petőfi emlékezete mind a mai napig fontos a kínai ember számára, és a nagy költő nem csak verseiben él tovább. Sen Zsung Az élet derekán című regényében felidézte Petőfi Lennék én folyóvíz című versét is. A regényt később mozivászonra is vitték, és nemzedékek kultikus filmjévé vált. Petőfi szerelmes verseit pár évvel ezelőtt fordította le mandarin nyelvre a hazánkban élő Li Csen Árpád, aki a Krónikának adott interjújában elmondta, nagy költőnk más, mint a többiek:

Másokkal ellentétben ő soha nem akarta arrogánsan és szándékos értelmetlenségek használatával rejtélyek közt hagyni az olvasókat, a gondolatai egyértelműek, mégis a művészet, az emberi lélek legmélyére visznek. Emellett a magyar irodalom vízválasztója és mérföldköve is volt.

És te mire emlékszel Petőfi kapcsán az iskolai tanulmányokból? Tesztelj kvízünkkel!