Nem egyszerű helyzet, ha több mint ezer kilométerre élő rokonokért kell aggódnunk egy háború kitörése után – Judit pedig ezt éli át. Több rokona is Ukrajna területén él orosz nemzetiségűként, egyikük ráadásul éppen Kijevben vészeli át az eseményeket. Elmondta nekünk, miről számoltak be szerettei a hadi események második napján.
Megosztott főváros
„Kijev eléggé kettészakadt az elmúlt években. Hivatalosan a lakosok 17 százaléka orosz nemzetiségű, de amikor kinn voltunk, én úgy éreztem, ennél jóval többen lehetnek. Az emberek közt sokan vannak, akik tudnak, értenek oroszul, mégsem hajlandók megszólalni, haragszanak az oroszokra a Majdan téri események miatt” – vezeti fel Judit a kialakult hangulat előzményeit. 2014-ben itt tömegtüntetéseken tiltakoztak az ukránok az oroszbarát kormány ellen, a demonstrációk véres letörésének több száz áldozata volt. Ez az eseménysorozat végül Viktor Janukovics akkori ukrán elnök lemondásához vezetett – és, ahogyan Judit is lefestette, mélyülő ellentétekhez a társadalmon belül.
Folyton szólnak a szirénák Kijevben
Judit rokona a Majdantól nagyjából negyed órányira lakik, a belvárosban: az ő környékén a konfliktus első két napjában nap közben nem voltak harcok, bár hajnalban lövöldözésre ébredt. A légvédelmi szirénák viszont napi szinten többször is felvijjogtak, ami pánik jellegű szituációt alakított ki, bár azt mondja légitámadás nem követte ezeket a riasztásokat.
„A boltok közül már régóta csak a nagyok vannak nyitva, most azokban is nagyon nagyok a sorok, az üzleteket teljesen kifosztották. Nincsen kenyér, nincsen gabona. Azt mondja, ő ilyet még nem látott”
– meséli Judit nőrokonának tapasztalatait.
Az utcák egyébként teljesen üresek, az emberek inkább otthon maradnak – vannak, akik elmenekültek, a Kijevben maradottak szerinte úgy érzik, nincs értelme elindulniuk sehová sem. A lengyel határon információi szerint hatvan kilométeres sor áll, és a magyar határon is napokig kellene állniuk, úgy tudja. Azok, akik nagyon tartanak a veszélytől, az éjszakákat a kijevi metróhálózat alagútjaiban töltik el.
Utcai lövöldözések híre terjed
„Elképesztő, hogy mennyi álhír terjed, rettegnek az emberek” – világít rá egy rokona által tapasztalt problémára Judit: azt mondja, Kharkivról az terjed szóbeszéd szintjén, hogy az orosz katonák az utcán lőnek le embereket. Mivel szerettének él ott egy barátnője, felhívta őt, hogy megtudja, milyen a kharkivi élet – az ottani ismerős azonban azt mondta, semmi ilyesmit nem tapasztalnak, viszont Kharkivban az terjed, hogy Kijevben lövik az utcán oroszok az embereket. Ezzel szemben Judit rokona szerint Kijevben az utcán ukrán katonák lézengenek csak, nincsenek lesben álló oroszok. Saját ablaka alatt is csak ukrán katonákat látott mozogni. Az ugyanakkor valamennyire aggasztja, hogy úgy látja, az ukrán lőállásokat lakóházak közt alakítják ki.
Rövid háború a reményük
Pánikhelyzet Judit rokonai körében nem alakult ki. Abban bíznak, hamar lezárul a konfliktus. Viberen tud velük kommunikálni, egyelőre nem tapasztaltnak a kritikus infrastruktúrában komolyabb kimaradásokat – igaz, ők máshoz is vannak szokva, mint mi. Judit egy idős rokonát Oroszországból néhány éve hozták Magyarországra: ő hozzá volt szokva ahhoz, hogy akár napokra elzárják mindenféle előzetes jelzés nélkül a vizet. „Egy kis áramingadozás nem akkora probléma."
