nyár kánikula ideges

Miközben a napsütés, a nyári hangulat jóleső érzést nyújt, ezzel sem tudunk maradéktalanul elégedettek lenni. Minél magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, annál inkább érezzük a kánikula testet-lelket kimerítő hatását. Nem tudunk eleget aludni, az étvágyunk is csökken. Vérnyomásproblémáktól kezdve egy sor testi tünettel kell megküzdenünk, amihez erős fáradtságérzet társul. Hiába töltjük időnk nagy részét akár klimatizált helyiségben, akkor meg pont a bezártságérzés rontja tovább a kedélyünket. Nincs erőnk sportolni, hiszen ahhoz el kéne viselnünk a negyven fokot, azaz elveszítünk egy fontos feszültséglevezető, edorfintermelő, testünket karbantartó funkciót. Az idegeink szintén izzani kezdenek, agresszívebbek, erőszakosabbak leszünk. Nemcsak mi emberek, de még a kutyák is. Ennek pedig meg is van a következménye.

Az idegesség sokféle módon tör utat magának. Gyakoriak a közlekedési szabálytalanságok, balesetek, anyázások. A gyalogosan közlekedők figyelmetlenebbek, törtetőbbek, amiből szintén származnak konfliktusok, balesetek. A munkahelyünkön romlik a teljesítményünk, a gyerekek nem tudnak koncentrálni, mások hibáit, tévedéseit sokkal nehezebben kezeljük, legszívesebben bármelyik percben hazamennénk. A sportolók és bíráik is gyakrabban csapnak össze. Az agressziószintünk pedig minden egyes kánikulai nappal egyre csak nő. Vele együtt az erőszakos bűncselekmények száma is mérhetően növekszik. Már a hatvanas években is megfigyelték ezt Amerikában, amikor egy különösen forró nyáron megszaporodtak a polgári zavargások. 

Azóta számos kutatás támasztja alá a meleg és az agresszió kapcsolatát: egy alkalommal 64 diákot ültettek hol kellemetlenül meleg, hol hidegebb környezetbe. Az volt a feladatuk, hogy meghallgassák egy idegen róluk alkotott személyes értékelését, majd eldönthették, hogy ezek után milyen áramerősséget szabnak ki az ítélkezőre. A hőmérséklet növekedésével párhuzamosan emelkedett a bosszúállás súlyossága is. Egy Los Angeles-i tanulmányban a város hőmérsékletét és a bűnözés arányát ismertették. Azokon a napokon, amelyeken a hőmérő higanyszála 29 fok fölé emelkedett, az általános bűnözés 2,2 százalékkal, az erőszakos bűncselekmények aránya pedig 5,7 százalékkal nőtt. Ez persze nem csak az amerikaiakra jellemző: a tendencia a világ minden pontján észrevehető, Londonban például a melegben a gyilkosságok aránya 3 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a nem erőszakos bűncselekmények, például a csalás ugyanolyan mértékű maradt az időjárástól függetlenül. Azaz a dühünk az, ami a melegben megnövekszik.

Ezért vagyunk idegesek kánikulában

Dr. Frank T. McAndrew, a Knox Főiskola pszichológusprofesszora úgy fogalmazott, hogy melegben hajlamosabbak vagyunk az agresszív gondolatokra és a dolgok negatív értelmezésére. Ennek pedig nem csupán annyi az oka, hogy nyáron több alkoholt fogyasztunk vagy többet vagyunk emberek között. Kánikulában gyorsabban dobog a szívünk, ingadozik a vérnyomásunk, izzadunk, ami erős hatást gyakorol testünk éberségi és izgalmi szintjére, innen pedig egyenes az út az agresszió felé. A hideg az éberség, óvatosság és a nyugalom indikátora, a hőség pont ellenkezőleg működik. 

Nancy Molitor, az amerikai Északnyugati Egyetem orvosi karának viselkedéskutatója azt ajánlja, hogy mindezek ellenére próbáljuk meg megóvni magunkat és környezetünket a szélsőséges reakcióktól. Engedjük pihenni a testünket, igyunk több folyadékot, együnk könnyen emészthető ételeket, így a közérzetünk is javulhat. Ne most várjuk magunktól a legmagasabb teljesítményt, ne most hozzunk sorsfordító döntéseket. Várjuk meg, míg az idővel együtt egy kicsit mi is lehűlünk. Addig pedig keressük azokat a lehetőségeket, amelyekben mi magunk döntünk, ezek segítenek úgy érezni, hogy van kontrollunk az életünk felett. Hasznos lehet az is, ha becsapjuk az agyunkat és olyan filmeket nézünk, amelyeket mintha kánikula idejére találtak volna ki.