A kudarcba fulladt kiugrási kísérlet után, 1944. október 15-én egy német SS-különítmény elrabolta Horthy Miklós fiát, a családban Nickynek szólított ifjabbik Horthy Miklóst. Másnap a kormányzó lemondott: a hatalmat, mint ismert, Szálasi Ferencre ruházta át. Horthyt és családját (köztük menyét, Edelsheim-Gyulai Ilonát és unokáját, Horthy Istvánt) a németek foglyul ejtették: a bajorországi Weilheim mellett található Hirschberg-kastélyba vitték őket. Himmler azt az utasítást adta az őröknek, hogy ha közelednek a szövetségesek, a Horthy-családot ki kell végezni.

Szerencséjük volt: amikor 1945 májusában megérkeztek az amerikai csapatok, az SS-őrség szétszéledt, Horthy Miklós pedig amerikai hadifogságba került. A család Weilheimben maradt, Horthyt több helyen is fogva tartották, majd a nürnbergi perekben kellett tanúskodnia. Ezt követően visszatért Weilheimbe, ahol szűkösen ugyan, de különböző adományoknak köszönhetően meg tudtak élni. Több országtól, így Svájctól és az Egyesült Államoktól is menedékjogot kértek, de elutasították őket.
Hajóval mentek Portugáliába
Horthy feleségének egészsége azonban romlani kezdett, így amikor alkalom adódott arra, hogy az egész család diplomatavízummal Portugáliába távozzon, éltek a lehetőséggel. (Portugáliában akkoriban António de Oliveira Salazar diktátor volt hatalmon.) 1948 decemberében Németországból vonattal Svájcba, majd onnan Olaszországba utaztak. 1949. január 8-án hajóztak ki a genovai kikötőből: „Két szép lakosztályban helyezkedtünk el; az egyikben a szülők, István velem a másikban, Ila pedig külön kabinban” – ismertette utazásaik körülményeit gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, a kormányzó menye emlékirataiban. Négy nap múlva kötöttek ki Lisszabonban, ahonnan autóval mentek tovább új lakhelyük, Estoril felé. A közelben, a Forte de Santo Antonio de Barra nevű, a 16. században épült erődben alakította ki Salazar is nyári rezidenciáját. A diktátor, hogy könnyebben eljusson nyaralójába, autópályát építtetett Lisszabon és Cascais között, így Horthyéknak sem kellett földúton zötykölődniük.

"Miklóspapa" a kikötőben
A kellemes éghajlatú, 19. századi villákkal teli kisváros azonban nem nyűgözte le őket első látásra:
„Nekem minden kopárnak látszott, nem voltak zöld fák, csak néhány gyér pálmafa és egy szálloda, mely vasútállomásra emlékeztetett.
Tisztán vissza tudom idézni első benyomásaimat, melyeket erősen befolyásolt, hogy oly távolra kerültünk hazánktól. Nehéz volt elfogadni, hogy akár tetszik, akár nem, itt kell maradnunk” – idézte fel benyomásait Edelsheim-Gyulai Ilona. Idővel megszerették új hazájukat, a hajdani tengerésztiszt Horthy pedig kifejezetten szívesen nézelődött a kikötőben: „Nem csak az időjárás és a portugálok kedvessége, jó szíve segített, hanem annak is örülhettünk, hogy az Atlanti-óceán partjára kerültünk, ami valódi áldás volt Miklóspapa számára. Itt hajókat figyelhetett meg; (...) nézhette csodálattal a portugál matrózok remek kikötési manővereit.”
Kémek és emigráns arisztokraták közt
A második világháború alatt és után Estoril a nemzetközi kémek és a száműzött európai arisztokraták kedvelt menedékhelye volt – többek között Windsor hercege (a korábbi VIII. Eduárd), a spanyol királyi család, a száműzött román király, Gábor Zsazsa, Leslie Howard és a brit haditengerészeti hírszerző tiszt, Ian Fleming is ott tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig. A Horthy-család eleinte egy szállodában (Hotel do Parque) lakott, majd Edelsheim-Gyulai Ilona talált egy „kis egyemeletes házat, egy kis kerttel. Olcsó volt, mert nem adtak hozzá ágyneműt, nem volt benne jégszekrény, és a matracok szalmával voltak kitömve. A házat Chalet Ramuntchónak hívták”. Hamarosan lett egy alkalmazottjuk is, egy portugál szakácsnő, akivel csak üggyel-bajjal értettek szót; Csekonics gróf barátjuktól pedig kaptak egy pekingi palotapincsit. Innen 1949 decemberében egy Estoril feletti magaslaton álló villába, a Casa Santa Margaridába költöztek, majd 1950 májusában visszaköltöztek a városba, a Casa São José nevű házba, ahol hátralévő éveiket töltötték.

Gábor Zsazsa elsőként ismerte fel azt, amit ma már minden celeb tud: „Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam.”
Tovább olvasom
Horthyék mindennapjai: agarászás, úszás, passziánsz
A háztól nem messze állt az Estoril Casino (a James Bond-regények Casino Royale-jának ihletője), amihez mozi is tartozott. Ide Horthyék is gyakran ellátogattak, II. Károly román király társaságában; máskor József Ferenc főherceg és családja látogatta meg őket. Horthy és unokája, István nagyon szerettek úszni a kissé hűvös portugál tengerben, de Edelsheim-Gyulai Ilona beszámolt arról is, amikor agarászni mentek a spanyol trónörökössel (a későbbi János Károly királlyal). Megpróbálták a Hitlertől ajándékba kapott jachtot visszaszerezni, ez azonban végül nem sikerült.

Valós események inspirálták az írót a 007-es ügynök, James Bond megalkotásában.
Tovább olvasom„Estoril valóban ideális hely volt számukra. Elfoglalták magukat, barátokat látogattak, mindennap sétákat tettek. Miklóspapát lekötötte nagy levelezése. Étkezések után »patience«-t szerettek játszani”
– enged bepillantást a volt kormányzó portugál mindennapjaiba menye.

Nem jött többé Magyarországra
Az 1950-es évek elején Horthy papírra vetette emlékiratait. Ezt először Buenos Airesben adták ki 1953-ban, a magyar kiadásra 1990-ig várni kellett. „Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelenül hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számunkra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta láthatom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködhetem benne. (…) Mély a tenger és végtelen... De mélyebb szeretetem, mely szülőhazámhoz fűz, és végtelenebb a vágyódásom, mely a magyar földre és a magyar nép körébe hazavonz!” – fogalmaz a volt kormányzó, aki Magyarországra soha nem tért vissza, bár unokája, Horthy István Sharif elmondása szerint reménykedett abban, hogy a kommunizmus nem fog sokáig tartani.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukásának híre felzaklatta az egyébként jó egészségi állapotban lévő Horthyt. 1957. február 9-én, 88 éves korában elhunyt. Ifjabb Horthy Miklós, azaz Nicky diplomatakarriert futott be, Brazíliában, Palma de Mallorcán és Lisszabonban élt 1993-ban bekövetkezett haláláig. Edelsheim-Gyulai Ilona 1954-ben másodszor is férjhez ment, Guy Bowden brit ezredeshez. Esküvője után Portugáliában és Angliában élt, a rendszerváltást követően többször járt Magyarországon. 2013-ban, 96 éves korában hunyt el. Estorilban a Horthy-villa egy ideig óvodaként, majd vendégházként működött, jelenleg nem látogatható.
Ha szívesen olvasnál egy nem mindennapi grófnőről is, ezt a cikket ajánljuk.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés