Tesla ötletére épül a titokzatos „halálsugár” terve?
Az alig 170 fős lélekszámú alaszkai falucska, Gakona mellett az országúton elhaladva különös, sci-fibe illő látványra lehet figyelmes az odalátogató: mintegy 16 hektárnyi elkerített területen 180 darab, derékszögben felállított, kereszt alakú antenna található, melyek segítségével a kutatók rádiójeleket küldenek az ionoszférába, a légkör tanulmányozásának céljából. Ez a HAARP, vagyis High Frequency Active Auroral Research Program („Rövidhullámmal működő sarki fényjelenséget kutató program”), amit az amerikai légierő és haditengerészet támogatásával indítottak el az 1990-es évek elején – de tényleg csupán ártatlan légkörkutatásról lenne szó, vagy sokkal ördögibb szándékok állnak a háttérben?
Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a HAARP valójában egy titkos szuperfegyver, melynek célja az emberiség feletti kontroll, akár a legdrasztikusabb módszerekkel, üzemeltetője pedig a világot és az amerikai kormányt markában tartó háttérhatalom. A projekt Nicola Tesla terveire épül, aki az 1930-as években felvázolta egy, a laikusok által „halálsugárnak” nevezett technológia ötletét, mely elképzelése szerint képes lehet rádiójelekkel akár 500-600 kilométer távolságból befolyásolni az ellenséges repülőgépek műszereit, sőt, akár el is pusztítani azokat.
Tesla – aki eredetileg békésebb célból, a villamos energia drót nélküli átvitelére találta ki az eljárást – megfelelő anyagi források híján képtelen volt megvalósítani az ötletet, fél évszázaddal később azonban Ronald Reagan kormánya újra elővette a „halálsugár” tervét, hiszen ideális eszköznek látták a Szovjetunió elleni hadviseléshez. Az alaszkai HAARP kutatóintézet építése végül 1993-ban kezdődött, egy évvel később pedig elindult a tudományos munka a szigorúan őrzött bázison, melynek valódi céljával és döbbenetes potenciáljával talán még a mindenkori amerikai elnök sincs teljesen tisztában. De mire is használható a HAARP?
Lelőtt repülőgépek és cunamik
Kézenfekvő természetesen a Tesla által vizionált „klasszikus” alkalmazási mód, vagyis az ellenséges repülők, hajók, tengeralattjárók elleni közvetlen csapás: az eszköz képes rá, hogy az ionoszférába kibocsátott sugárzás segítségével akár a Föld másik felén található járműveket, rakétákat és objektumokat semmisítsen meg, az élő szervezetet sem kímélve; ez még az atombombánál is pusztítóbb és sokkal aljasabb eszközt ad a HAARP üzemeltetőinek kezébe. A 2014-ben az Indiai-óceán felett nyomtalanul eltűnt maláj Boeing gépet is a „halálsugárral” lőtték le, már ha hihetünk a feltételezéseknek.
A második – és szintén rendkívüli pusztításra képes – alkalmazási mód az időjárás közvetlen befolyásolása: az ionoszférába sugárzott alacsony frekvenciájú rádiójelek légköri zavarokat váltanak ki, melyek segítségével viharok kelthetők egy adott területen, vagy ellenkezőleg, tartós szárazságot lehet előidézni. Az amerikai kormány – illetve az őket markában tartó háttérhatalom – így bármikor gazdasági válságot okozhat egy általuk ellenségesnek, veszélyesnek tekintett országban, képes tönkretenni egy terület teljes mezőgazdaságát, és emberek millióit kényszerítheti rá, hogy elhagyják otthonaikat.
Egyesek szerint a 2004-es, pusztító erejű délkelet-ázsiai szökőár valójában a HAARP próbája volt, és szándékosan olyan területeket érintett, melyek tele voltak titkos ellenállóbázisokkal – ezeket a cunami egytől egyig elmosta, az, hogy a katasztrófa több mint 150 ezer civil áldozatot is követelt, elhanyagolható részletkérdés szerintük. Szintén a HAARP számlájára írható az egy évvel később New Orleansban pusztító Katrina hurrikán, a 2008-as szecsuani és a 2011-es japán földrengés, illetve minden olyan különös időjárási jelenség, melyek száma az elmúlt évtizedekben különös módon megsokszorozódott – természetesen a globális felmelegedést is a háttérhatalmi machinációknak köszönheti az emberiség.
A HAARP miatt vagyunk depressziósak?
Végezetül, a HAARP-technológia üzemeltetői képesek az emberi elme manipulálására is: a kibocsátott rendkívül kis frekvenciájú rádiójelek közvetlenül az agyunkba jutnak, ahol károsodás nélküli tartós változást idézhetnek elő, kondicionálva az embereket, hogy zokszó nélkül dőljenek be a reklámoknak és a propagandának, de súlyosabb mentális betegségek – depresszió, állandó levertség –, sőt, akár rákos daganat és agyvérzés is kifejleszthető. A konteóhívők úgy gondolják, a napjainkban népbetegséggé vált stressz és depresszió, illetve az újabbnál újabb járványok és egészségügyi krízisek többsége a HAARP miatt szabadult a világra.
Az amerikaiak mellett több más nagyhatalom, köztük az oroszok és a kínaiak is létrehozták saját kísérleti projektjeiket, és a mindenki által ismert, alaszkai bázison kívül világszerte – köztük Magyarországon is – találhatóak HAARP-telepek, de ezek létezését és hollétét természetesen titokban tartják a hétköznapi emberek előtt.
Korrupt szenátor ötlete volt
De mi az igazság? Tényleg pusztító halálsugárról és háttérhatalmi játszmákról van szó? A HAARP kutatóintézet valóban a Pentagon támogatásával jött létre, megszületésének zavaros háttértörténete pedig jó talajt kínál a konteók gyártására. A projektet Ted Stevens alaszkai republikánus szenátor lobbizta ki azzal a céllal, hogy jelentős pénzeket hozzon az államba, és fellendítse a helyi tudományos életet, a kormányzat azonban szkeptikusnak mutatkozott a terv 250 millió dolláros építési költségével kapcsolatban, ezért az ötletgazda különböző egzotikus katonai kutatóprogramok helyszíneként jelölte meg a leendő bázist. 2009-ben Stevenst korrupció vádjával elmozdították pozíciójából, egy évre rá pedig a szenátor repülőgép-balesetben – hogyan máshogy? – életét veszítette.
A HAARP 1994 és 2014 között üzemelt rendszerszerűen, a 240 tudóst foglalkoztató bázison folyó munkákban pedig nemcsak a katonaság, de számos civil kutatóintézet és felsőoktatási intézmény is részt vett, legfőbb társfinanszírozója az alaszkai székhelyű Fairbanks Egyetem volt. A konteóhívők állításával szemben a projektet egyáltalán nem övezte titkolózás, sőt, üzemeltetői nyaranta túrákat szerveztek, melyek során bárki ellátogathatott, és belülről is megnézhette a kutatóintézet működését, a megfigyelési eredmények egy részét pedig élőben is követni lehetett az interneten.
Bezárták, mert nem látták hasznosnak milliókat költeni rá
Különböző tudományos folyóiratok szintén rendszeresen beszámoltak a HAARP-projekt kutatási eredményeiről, melyek célja – a hivatalos magyarázat szerint – jóval ártalmatlanabb, mint az időjárás vagy az elme manipulációja. A légkör legfelsőbb rétegébe függőleges irányban sugárzott rádiójeleket az ionoszféra 100-350 kilométeres magasságban elnyeli, ezzel különféle elektromágneses folyamatok indulnak be, például újabb rádióhullámok jelennek meg, de akár sarki fény is kialakulhat, így a kutatók képesek megfigyelni, és jobban megérteni az ionoszférában lejátszódó természetes jelenségeket.
Egy másik kutatási irány a légkörből visszavert rádiójelek kommunikációs célokra való felhasználásának vizsgálata, mely segítségével például megvalósítható lenne az óriási mélységekben tartózkodó tengeralattjárókkal való közvetlen kommunikáció, de a GPS-berendezések adatait is pontosítani lehetne – nyilvánvaló az ebben rejlő civil és katonai potenciál. Ugyanakkor az irányított, adott földrajzi területre összpontosítható rádiósugárzás ötlete a tudósok szerint (egyelőre) pusztán fantasztikum, miként az elme manipulációjának ötlete sem több zavaros képzelgésnél.
Kellően erős, alacsony frekvenciás rádióhullámukkal valóban képesek lehetünk hangulatokat, például depressziót vagy eufóriát stimulálni az emberi elmében, komolyabb manipuláció – például rávenni valakit, hogy X jelölt helyett Y jelöltre szavazzon – azonban már nem lehetséges, a HAARP antennái pedig egyébként is (legalábbis hivatalosan) jóval magasabb hullámhosszon sugároznak az ehhez szükségesnél.
A kutatóintézetet 2014-ben a Pentagon bezáratta, ugyanis nem látták indokoltak a rá költött évi 2,5 millió dollárnyi összeget, ezzel a HAARP-projekt tulajdonképpen véget ért – egy évvel később a berendezések és a telep tulajdonjoga a Fairbanks Egyetemhez került, akik nem állandó jelleggel üzemeltetik azt, hanem bizonyos összegekért cserébe független kutatóknak adják bérbe adott időszakokra. Ők vajon a „halálsugarat” fejlesztik, vagy szökőárak és szárazságok előidézésével játszadoznak? A kérdés eldöntését az olvasó egyéni belátására bízzuk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés