A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálták tanulmányukat, mely szerint minél nagyobb egy hím gorilla, annál erősebben veri mellkasát, ami jelzésértékű fajtársai számára.
Ezért verik a gorillák a mellkasukat
A kutatók a ruandai Vulkán Nemzeti Parkban készített felvételek alapján vizsgálták meg az ezüsthátú gorillák, vagyis a kifejlett hímek viselkedését. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az állatok egyfajta kommunikációs csatornaként használják a mellkasveregetést, mellyel felhívhatják magukra a nőstények figyelmét, illetve testi erejüket kinyilvánítva megfélemlíthetik riválisaikat. Ez különösen hatékony eszköz élőhelyükön, a sűrűn benőtt dzsungelben, ahol a jelzés akár egy kilométeres távolságból is észlelhető.
A tanulmány igazolta a kutatók korábbi sejtését, miszerint a mellkas ütögetéséből következtetni lehet a gorillák testméretére. Minél nagyobb ugyanis az állat, a hang annál alacsonyabb frekvenciájú, magyarán annál mélyebb, ami a gége közelében lévő léghólyag méretére vezethető vissza. Az eredményből az is kiderült, hogy az ütések száma és időtartama hímenként változik, ami felveti, hogy alkalmas lehet az egyes egyedek megkülönböztetésére.
A méret a lényeg
A gorillák világáról tudni kell, hogy csoportjaikat általában egy hím és több nőstény alkotja. A nőstények ugyanakkor szabadon mozoghatnak a csoportok között, így a hímek komoly versengést folytatnak a figyelmükért. Itt jön képbe a testméret, ami összefügg a társadalmi dominanciával, illetve fontos szerephez jut az utódnemzés szempontjából is.
A hímek már egészen fiatalon – megfigyelések szerint akár egyéves korukban – elkezdik gyakorolni a mellkasveregetést, melynek segítéségével később meghatározzák helyüket a gorillatársadalomban. Bár a hímek közötti agresszió csak ritkán fullad konkrét erőszakba, a rivalizáló egyedek így könnyebben eldönthetik, hogy van-e értelme szembeszállniuk a másikkal, vagy jobban teszik, ha inkább visszavonulnak. A döngetésből nyert információ a nőstények számára is hasznos. Ők valószínűleg azt próbálják kihámozni belőle, hogy az adott hím megfelelő-e a szaporodáshoz.
Ha érdekelnek a természet csodái, szemezgess sorozatunk előző részei között!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
