film állat hollywood bálna kutya ló lassie szabadítsátok ki willyt rendőrkutya öngyilkosság

„Willy” belepusztult a szabadságba

A ’90-es évek gyermekeinek meghatározó filmélménye az 1993-as Szabadítsátok ki Willyt!, melyben egy zűrös árva kiskamasz összebarátkozik egy fogságban tartott kardszárnyú delfinnel, majd segít az állatnak visszatérni a tengerbe. A címszerepet alakító nőstény orka a valóságban Keiko névre hallgatott, és nagyon fiatalon, 2-3 évesen fogságba került Izlandon, ahonnét Kanadába, majd Mexikóba, egy leharcolt vízi vidámparkba került – itt találtak rá a filmesek, akiknek hála az egész világon ismert lett.

A rajongók alapítványt hoztak létre, hogy az összegyűjtött pénzből „Willy” tényleg kiszabadulhasson: az akció sikeres volt, a sztárrá vált tengeri emlős öt évvel a film bemutatását követően visszatérhetett Izlandra, ahol gondozói lassan visszaszoktatták őt az Atlanti-óceánba. Igyekezetük azonban késeinek bizonyult: Keiko addigra már évtizedeket élt fogságban, az emberekre utalva, képtelen volt a nyílt vízben gondoskodni magáról, és társaival sem értette meg magát. 2003 decemberében tüdőgyulladás végzett vele, mindössze 26 évesen (természetes élőhelyükön a nőstény kardszárnyú delfinek akár 80-90 évet is megérnek).

„Jerry Lee” bevetés közben pusztult el

Szintén kultfilmnek számít az 1989-ben bemutatott Kutyám, Jerry Lee, mely egy nagydumás rendőr (James Belushi) és új társa, egy különlegesen kiképzett német juhász kalandjait meséli el. Ugyan a címszerepet több négylábú alakította egyszerre, a legtöbb feladatot egy valódi rendőrkutya, (a magyarul vicces nevű) Koton kapta, aki a Missouri állambeli Kansas City rendfenntartó erőinél teljesített szolgálatot. A film sikerének dacára a drogkeresőnek kiképzett német juhász nem maradt Hollywoodban, visszatért a rendőri szolgálatba, és sorsa végül szomorúan alakult: két évvel később egy tűzpárbaj során halálos lövést kapott, és a helyszínen elpusztult.

Öngyilkos lett „Flipper”, a delfin

A vasfüggöny mögött is népszerűnek számított Amerika kedvenc delfinje, Flipper, aki az 1964 és 1967 között futott azonos című tévésorozatban segítette a tengeri mentők munkáját: a valóságban öt különböző, alaposan kiképzett és beidomított delfint láthattak a nézők a szerepben, akik közül egy Kathy névre hallgató nőstény bizonyult a legügyesebbnek. A képernyőn mindig vidám delfinek élete a valóságban állandó szenvedéssel telt, nehezen viselték a fogságot és a folyamatos egzecíroztatást – a sorozat végét követően Kathyt nyugdíjazták, és egy miami akváriumban helyezték el, ahol kiképzője, Richard O’Barry szerint állandó rezignáltságban és agóniában teltek a napjai.

Háromévi gyötrődést követően Kathy végül inkább a halált választotta, lélegzete szándékos visszatartásával öngyilkos lett – O’Barryt annyira sokkolta az általa befogott és beidomított állat tragikus halála, hogy a következő évtizedekben a delfináriumok elleni küzdelem élharcosa vált belőle, Delfinmosoly című könyve idehaza is sok olvasóra tett mély benyomást.

Szívelégtelenség vitte el a leghíresebb hollywoodi orangutánt

Az 1996-os Majomparádé című családi vígjátékot a kritikusok az évtized egyik legrosszabb alkotásaként tartják számon, az viszont biztos, hogy Sam, az orangután (aki a filmben Dunston névre hallgat) alaposan leiskolázza benne emberi kollégáit, köztük Faye Dunawayt és Rupert Everettet. A kivételesen tehetséges emberszabású számos hollywoodi produkcióban feltűnt a ’90-es években és a 2000-es évek elején, láthattuk például A Flintstone családban, a Tim Burton-féle Majmok bolygójában és a Baywatch egyik epizódjában is. Hosszú álomgyári karrierje végeztével 2004-ben Sam egy emberszabású majmok számára létrehozott floridai rezervátumba került, ahol hat évvel később szívelégtelenség következtében pusztult el, viszonylag boldog, nyugodt öregkort megérve.

Amputálni kellett a kosaras kutya lábát

Buddy, a kosárlabdázó csodakutya a ’80-as évek végén lett híres a tengerentúlon, miután trénere, Kevin DiCocco segítségével több tévéműsorban is elkápráztatta a közönséget különös tehetségével – a labdazsonglőr golden retriever útja a tévéből Hollywoodba vezetett, ahol megkapta az 1997-es Szájkosaras kosaras című Disney-vígjáték címszerepét. Ugyan Buddy már tízéves volt a forgatás idején, minden filmbeli trükköt tökéletesen bemutatott, nem sokkal később azonban a rák egy ritka típusa, szinovális szarkóma támadta meg a szervezetét, minek következtében amputálni kellett az egyik lábát. Az operáció nem állította meg a betegség terjedését, alig fél évvel később a négylábú kosárlabdasztár elpusztult a kórban.

„Lassie” siketen és vakon élte le utolsó éveit

Eric Knight híres ifjúsági regénye, a Lassie hazatér számtalan filmes feldolgozást ért meg az idők során, a legismertebb azonban máig az első, 1943-ban bemutatott változat, melynek címszerepére a készítők eredetileg – a regénynek megfelelően – egy nőstény hosszúszőrű collie-t választottak, azonban mivel az állat nem tudott rendesen úszni, végül egy Pal névre hallgató kan fajtársával helyettesítették. A film sikere nyomán Pal igazi hollywoodi sztár lett, aki hat további Lassie-filmben és egy tévésorozatban is szerepelt, idővel azonban látás- és hallásproblémái keletkeztek, ezért 1954-ben, 14 éves korában visszavonultatták a show-bizniszből. Négy évvel később igazi kutyamatuzsálemként, siketen és vakon hunyt el kiképzője, Rudd Weatherwax farmján, ahol egy különleges síremlék alatt helyezték örök nyugalomra.

Nyugtató-túladagolás végzett a beszélő lóval

Idehaza nem ismert, Amerikában azonban óriási sikerrel futott, és hat évadot megért a Mister Ed című vígjátéksorozat, melynek címszereplője egy beszélő ló, aki folyamatos kalamajkába keveri gazdáját – az 1961 és 1966 között forgatott széria főhősét egy Bamboo Harvester névre hallgató palomino ló alakította, aki a megfelelő kondicionálás hatására képes volt szájával az emberi beszédet imitáló mozdulatokat tenni. A sorozat elkaszálását követően Mister Ed még sokáig népszerű maradt, Bamboo azonban kiöregedett a szerepből, ezért idővel más lovak helyettesítették őt a nyilvános megjelenések alkalmával: a sitcomsztár paripa végül tragikus véget ért, 1970-ben egy véletlen nyugtató-túladagolás küldte őt az örök vadászmezőkre.