Szófejtő: Miért kap szarvat a megcsalt férj?

Olvasási idő kb. 2 perc

Felszarvazták, szarvat visel, szarvai nőttek, mondják arra a szerencsétlenül járt férfira, akinek felesége hűtlenséget követett el. De mi köze lehet az állatvilágból és a mitológiából ismert szarvaknak a házastársi hűséghez, illetve annak hiányához?

A közismert szólás a 18. század közepe óta ismert Magyarországon, és minden valószínűség szerint a németből került át hozzánk – írja O. Nagy Gábor –, azonban a németbe is máshonnét érkezhetett: különféle változatai szinte minden európai nyelvben megtalálhatók, a görögök pedig már az 1–2. században használták. A szólás annyira régi, hogy szinte lehetetlen meghatározni a pontos eredetét, ugyanakkor rengeteg különféle magyarázat született az idők során.

Az egyik legismertebb teória egy ókori adomára vezeti vissza a szólás keletkezését: Andronikosz görög császár állítólag úgy tartotta távol a várostól az általa kiszemelt szépséges asszonyok férjét, hogy vadászati jogot adott nekik, amit a házukra felrakott szavastülök jelzett. Egy másik monda szerint egy Virgilius nevű varázsló különleges ércszobrot alkotott, amely képes volt jelezni, ha egy asszony megcsalta a férjét: a vádlottnak be kellett dugnia az ujját a szobor szájába – ha bűnös volt, a szobor leharapta az ujját, férjének pedig szarva nőtt.

Megint mások úgy vélik, az ókorban a szarvakat a hatalom, az erő kifejezésének tekintették és eredetileg azt fejezték ki gúnyosan a szólásmondással, hogy a hűtlen asszony „hőssé” teszi balul járt férjét. Egy kevésbé erőltetett elmélet szerint az asztrológiában keresendő a magyarázat: a bak csillagjegyű ember ugyanis az ősi hiedelem szerint szerencsétlen a házaséletben, így könnyen számíthat rá, hogy megcsalja őt a társa.

A legegyszerűbb magyarázat hívei úgy vélik, a megcsalt férj homlokára rakott szarvak az ökörre, kosra jellemző türelmes butaságot jelképezik – O. Nagy szerint talán ez a teória áll a legközelebb az igazsághoz, hiszen egy annyira mindennapi, bárki számára világos összefüggést jelez, ami Európa-szerte hosszú évszázadokon át evidenciának számított.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el  sorozatunk előző részeit  is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek