Evita Peron diktátor feleség

1944. január 22-én a Buenos Aires-i Luna Park stadionban nagyszabású jótékonysági rendezvényre került sor. Néhány héttel korábban ugyanis pusztító erejű földrengés rázta meg San Juan városát: a település gyakorlatilag megsemmisült, az áldozatok számát 5000 és 20 000 fő közé tették. Ezen a jótékonysági esten vett részt a kevéssé ismert, 25 éves színésznő, María Eva Ibarguren is, aki számára sorsdöntőnek bizonyult az esemény: megismerkedett a befolyásos politikussal, Juan Perónnal, aki a katonai junta vezetője volt Argentínában.

Evita nehéz gyerekkora

María Eva egy földbirtokos és annak háztartási alkalmazottja kapcsolatából született 1919-ben, ötödik gyerekként. A kislány mindössze hatéves volt, amikor apja egy autóbaleset következtében életét vesztette, a „törvényes” feleség pedig mindent megtett, hogy távol tartsa a szeretőt és annak „törvénytelen” gyerekeit a temetéstől és a környéktől egyaránt. Apja halála után másik városba költöztek, a szegénység és nélkülözés évei következtek Eva és testvérei számára. Eva arról álmodozott, hogy színésznő lesz, és 15 évesen elérkezettnek látta az időt arra, hogy Buenos Airesbe költözzön álmait megvalósítani. Egyes források szerint az édesanyjával érkezett, mások úgy emlékeznek, hogy egy énekes-zeneszerző férfi társaságában. A fővárosban néhány kisebb szerepet kapott, rádióbemondóként és modellként dolgozott, de az átütő siker váratott magára.

Így lett a diktátor felesége

Juan Perón megismerkedésükkor már 49 éves volt, és jelentős politikai pályafutás állt mögötte. Katonai karrierje gyorsan ívelt fölfelé, attaséként szolgált különböző latin-amerikai országokban, ahol megismerkedett (és rokonszenvezett) a fasiszta eszmékkel. Két elnök megbuktatásában is részt vett, majd az ő hatáskörébe tartoztak azok a munkaügyi rendeletek, amelyek fizetésemelést, pihenőnapot, szociális ellátásokat biztosítottak a dolgozóknak. Hadügyminiszterként is rendkívül népszerű volt Argentínában, Evával való megismerkedése után ez pedig csak fokozódott. Hamarosan az alelnökségig vitte, Eva pedig támogatta mind a politikában, mind a magánéletben.

Az argentin first lady

Egy évvel később azonban Perón hívei felgyújtották egy újság szerkesztőségét, ami miatt a politikusnak távoznia kellett a hatalomból, sőt: letartóztatták, és egy börtönszigetre szállították. Eva nem maradt tétlen: Perón támogatóit összegyűjtve tüntetést szervezett, és a tömeg elérte, hogy a politikust szabadon bocsássák. Ezt követően házasodtak össze, majd amikor Perón indult az elnökségért, Eva fáradhatatlanul kísérte, lelkesítő beszédeket mondott a rádióban és vidéken egyaránt. Amikor Perón a választásokon abszolút többséget szerzett, Eva immár first ladyként segíthette férjét. Perón politikai megítélése ellentmondásos: a politikus rokonszenvezett a fasizmussal, és elnökségének ideje alatt Argentína jó néhány náci bűnösnek nyújtott búvóhelyet, ugyanakkor nem hozott létre totális diktatúrát a szó szoros értelmében.

Náci hálapénzből jótékonykodott?

Evita hihetetlenül népszerű volt az országban: ingyenes kórházakat, iskolákat, árvaházakat hozott létre, valamint egy alapítványt, amely könyveket, cipőt, edényeket és varrógépeket osztott ki a legszegényebbeknek. Gyorsan legendává vált az elesettek körében, annak ellenére, hogy ő maga nem vetette meg a luxust: Párizsból hozatta bundáit, ékszereit és kosztümjeit. Ma már az is gyanítható, hogy az alapítvány (és Evita ) vagyonának egy része a második világháború után Argentínába érkezett náciktól származott. Ő volt az első aktívan politizáló nő Argentínában, és nagy részben az ő elszántságának köszönhető, hogy az argentin nők választójogot kaptak.

Halála és emlékezete

1951-ben alelnöknek jelöltette magát, végül azonban visszalépett: méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, és 1952-ben, alig 33 évesen meghalt. Halálakor egész Argentína gyászba borult. 

Holttestét 1955-ben, Perón bukása után puccsisták rejtélyes körülmények között ellopták, Buenos Aires különböző pontjain rejtegették, majd titokban Milánóban temették el. Az argentin kormány – szintén titokban – exhumáltatta és Spanyolországba vitette. Perónt 1973-ban újra elnökké választották, harmadik felesége került az alelnöki pozícióba, majd Perón halála után ő vehette át az elnökséget és intézkedhetett Evita testének visszaszállításáról Argentínába. A szegények védelmezője a Buenos Airesben található recoletai temetőben lelt örök nyugalomra. „Visszajövök, és millióké leszek” – mondta állítólag a halála előtt, és nem tévedett: filmek, musicalek, könyvek születtek róla, emlékét bankjegy, múzeum és egy 31 méter magas, vasból készült portré őrzi Argentínában.