demi lovato bipoláris zavar pszichológia drog depresszió

Demi Lovato egy évvel ezelőtt megjelent dokumentumfilmjében családtagjaival és barátaival karöltve mesél kendőzetlen őszinteséggel a drog- és mentális problémáiról. A bárki számára YouTube-on hozzáférhető Dancing with The Devil (Tánc az ördöggel) című dokumentumfilm öt része végigvezet minket Lovato életének legsötétebb időszakain. A majdnem a halálát okozó drogtúladagolástól kezdve, étkezési zavarokon és szélsőséges hangulatingadozásokon át, a gyógyulásának és felépülésének lehetünk a szemtanúi, miközben az énekesnő egy kevésbé ismert arca bontakozik ki előttünk. Lovato egyébként már a dokumentumfilm megjelenése előtt is bátran és őszintén beszélt a nehézségeiről, mivel emberek millióinak a figyelmét szeretné felhívni a mentális egészség fontosságára, egyúttal pedig nem titkolt céllal a pszichiátriai kórképeket övező stigmákat is szeretné lerombolni. 

Érzelmi libikóka a végletek között

Demi Lovato hosszú éveket várt, míg megkapta a biztos választ arra, mi áll az olykor megzabolázatlannak tűnő érzelmei hátterében. Az énekesnőnél bipoláris zavart diagnosztizáltak, amelyet a köznyelvben általában mániás depresszióként emlegetünk.

A betegséget nem könnyű diagnosztizálni, mivel gyakran évekig tartó depressziós szakasz közé ékelődik be hirtelen az érzelmileg túlfűtött mánia periódusa. Emiatt nehéz elválasztani a depressziótól, holott a két betegség kezelése több ponton eltér.

Lovato esetében is sokáig rejtve maradt, mi áll a viselkedése és szélsőséges hangulatingadozásai hátterében. Hogy ezeket képes legyen elviselni, az énekesnő a drogokhoz nyúlt, amelyek majdnem a halálát is okozták. „Ha nem tudod, mi miért történik benned, nincsenek meg a megfelelő válaszaid, hajlamos lehetsz az »öngyógyításhoz« folyamodni. Én is pontosan ezt tettem” – emlékezett vissza függőségének kezdetére egy 2021-es interjújában Lovato. 

Egyszer fent, egyszer lent

A bipoláris zavarnak két típusa létezik. Az I. típusú bipoláris zavart szélsőséges magasságok jellemzik a mélységek mellett. A II. típusú zavar esetén a hosszú depresszív időszakok közé ékelődő rövidebb, kevésbé szélsőséges jókedvű időszakok jellemzők. 

Az I. típus szélsőségesen vidám periódusait mániás epizódnak nevezzük, amelynek hatására a betegek robbanékonynak vagy épp legyőzhetetlennek érzik magukat. Azonban ezek az euforikus epizódok nemcsak egyszerű feldobottságot, hanem aggasztó tüneteket is okoznak, mint az álmatlanság, felgyorsult beszéd, meggondolatlan döntések és cselekedetek. Demi Lovato így emlékszik vissza saját mániás időszakaira: „Rendszeresen hajnal 5-ig is ébren maradtam, és akár 7 dalt is megírtam egy éjszaka alatt. Ilyenkor legyőzhetetlennek éreztem magam, és a gondolataim megfékezhetetlenül cikáztak a fejemben.”

A depresszív szakaszt a rosszkedv, a csökkenő érdeklődés, az étvágytalanság és az értéktelenség érzése jellemzi. Nem ritka az sem, hogy a betegek nyugtalannak érzik magukat, és öngyilkos gondolataik is jelentkeznek.

A bipoláris zavar hátterében

Egészséges embereknél az agy a már feleslegessé vált vagy nem megfelelően működő idegsejtkapcsolatoktól folyamatosan megszabadul. Funkcionális MRI-vizsgálatok elvégzésével a tudósok felfedezték, hogy a bipoláris zavarban szenvedők esetében az agynak ez az öntisztító képessége károsodott. Ennek következtében az idegsejtek megzavarodnak, és áttekinthetetlenül bonyolult hálózatokba rendeződnek. Emiatt pszichotikus tünetek is előfordulhatnak a bipoláris zavar szélsőséges fázisaiban: zavaros beszéd és viselkedés, tévképzetek, üldözési mánia és hallucinációk. Ezeket a dopamin nevű neurotranszmitter fokozott jelenlétének tulajdonítják.

Ám ennek ellenére sem tudjuk a bipoláris zavart egyetlen okra visszavezetni. Valójában ez egy összetett probléma. A genetikai örökségtől a társadalmi traumákig számtalan tényező okozhat abnormális működést, és válthatja ki a bipoláris zavar tüneteit. Annyi viszont bizonyos, hogy a betegség gyakran öröklődik, így a genetika fontos szerepet játszik a kialakulásában.