Idehaza is népszerűek a bolhapiacok, melyek jellegzetessége, hogy elsősorban magánemberek árulják feleslegessé vált használati cikkeiket, „ami az egyiknek kacat, a másiknak kincs” jelmondattal. A szemfüles érdeklődő könnyen értékes holmikra bukkanhat a színes forgatagban, legyen szó régi könyvekről, bútorokról, festményekről, fotókról, apróságokról, de a különböző hobbik köré épülő tematikus bolhapiacok is népszerűek (melyek például vasútmodellezéssel vagy magazinokkal, poszterekkel foglalkoznak). A bolhapiac másik népszerű magyar elnevezése a zsibvásár.
De vajon honnan ered ez a két kifejezés? Tényleg bolhákat árultak egykor a piacokon, és a zsibvásáron gyakori a zsibongás?
Hasonló piacok az idők kezdete óta léteztek szerte a világban, a modern, európai értelemben vett bolhapiac fogalma azonban Párizsban jelent meg az 1800-as évek derekán. III. Napóleon császár uralma alatt, amikor a francia főváros régi nyomornegyedeit, szűk sikátorait felszámolták, és a helyükre széles sugárutakat terveztek, a gettókban élő árusok, akik gyakran ócska, elhasznált, sokadkézből származó portékákkal kereskedtek, tovább folytatták tevékenységüket – így jöttek létre és váltak népszerűvé az első ócskapiacok.
A párizsi szleng ezeket a helyeket marché aux puces, vagyis bolhapiac néven emlegette, ugyanis az ott árult használt bútorok és ruhák olykor annyira ócskák voltak, hogy bolhákat is tartalmaztak. Ezt a kifejezést vette át és fordította le szó szerint a világ legtöbb nyelve, a magyar mellett például az angol (flea maket), a német (flohmarkt) vagy az olasz is (mercato delle pulci). Egy másik elmélet szerint a kifejezés az 1700-as évekből, New York városából ered, ahol egy híres-hírhedt manhattani ócskapiacot neveztek fly marketnek, vagyis légypiacnak hasonló okokból.
Az efféle piacokra használt zsibvásár, illetve az ott tevékenykedőkre értett zsibárus kifejezés – bár logikus lenne – nem a vásárok zsibongó jellegére utal. A Magyar etimológiai szótár szerint a zsib egy tisztázatlan eredetű régi magyar szóval, a sibbel azonos, melynek jelentése: tolvaj, gazember, komédiás. Nem éppen hízelgő becenévvel illették tehát őseink a portékáikat árusító vásári embereket.
Ha érdekel egy-egy szó eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
