A klímatudatosság nem azt jelenti, hogy le kell mondanod a boldogságról

GettyImages-1059619144

A filozófusok régóta úgy vélik, a boldogság vágya az, ami a legjobban hajt minket. Legyen szó kellemes tevékenységekről, a másokhoz való kapcsolódásról vagy a munkahelyi sikerek eléréséről, végső soron azért tesszük ezeket a dolgokat, hogy boldogok legyünk. Igen ám, de mi van, ha a személyes boldogság keresése ellentmondásba kerül egy fenntartható világ megteremtésével? A különböző termékek, elektronikai eszközök, ruhák folyamatos cserélgetésével egyre több hulladékot termelünk. A rengeteg utazással, a kalandokkal teli élettel szisztematikusan romboljuk a környezetünket. Lehet-e valaki egyszerre klímatudatos és boldog, vagy a természetvédelem óhatatlanul lemondásokkal jár?

Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen egyensúlyokat alakítunk ki a rövid és a hosszú távú céljainkra való fókuszálás között. Ha túlságosan átadjuk magunkat a fogyasztás adta örömöknek, és belemerülünk egyfajta hedonizmusba, azzal az utánunk jövő generációk sorsát kockáztathatjuk. A klímatudatos életmód ezzel szemben jelentős önkorlátozásokkal járhat. Legalábbis a közkeletű vélekedések szerint. 

Egy új kutatás eredményeiből viszont az derült ki, hogy a boldogság nem árt a fenntarthatóságnak. Sőt, valójában kéz a kézben járnak. A tanulmány legfontosabb megállapításait a Kaliforniai Egyetem lapja, a Greater Good Magazine összefoglalója alapján mutatjuk be.

Mitől függ egy ország lakóinak boldogsága? 

A dubaji Abu Dhabi Egyetem munkatársai, Yomna Sameer és csapata, 152 országra kiterjedő adatsorokkal tesztelték, hogyan függ össze a nemzetek lakosainak boldogságszintje a fenntarthatósági célokkal kapcsolatos viselkedésükkel. A boldogság mérésére a World Database of Happiness, valamint a World Happiness Report statisztikáit használták fel. Mindkét adatbázis a polgárok beszámolói alapján rendel boldogságpontszámokat az egyes országokhoz. Utóbbi például 6 tényezőt vesz figyelembe: 

  • az egy főre jutó GDP-t;
  • a társas-társadalmi támogatás mértékét;
  • a születéskor várható élettartamot;
  • a döntési szabadság becsült értékét;
  • a népesség körében tapasztalt nagylelkűséget, szolidaritást;
  • a korrupció észlelt szintjét.

Mindebből látszik, hogy egy ország boldogsága összetett kérdés: egészségügyi, gazdasági, jogállamisági vetületei egyaránt vannak, és az is fontos, hogy jól működjön az oktatás, a demokrácia, az igazságszolgáltatás. 

A korrupció magas szintje útját állja a társadalmi boldogságnak
A korrupció magas szintje útját állja a társadalmi boldogságnakGetty Images Hungary

Hol áll Magyarország? 

A 2021-es adatok szerint a legboldogabb ország ismét Finnország lett (7,8 pontot kaptak az elérhető maximum 10-ből), őket követi Dánia, Norvégia, Izland és Hollandia. Magyarország az 53. helyen végzett 6 ponttal, Európában Portugália (5,9), Görögország (5,7), Fehéroroszország (5,5), Ukrajna (4,9), Bulgária (5,3), Oroszország (5,5) és Horvátország boldogtalanabb nála – igaz, a horvátok 5,9 pontjukkal a legnagyobb fejlődést érték el a tavalyi évben. Azok a környező országok viszont, akikhez rendre mérni szoktuk magunkat – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – megelőznek minket, akárcsak Románia.   

Lehet több a fogyasztás, ha felelősségteljesebb

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az egyes országok mennyit fogyasztottak, hogyan teljesítettek az ENSZ által meghatározott fenntarthatósági célokban, mekkora volt az újrahasznosítás mértéke. Ezután megnézték a fogyasztás, a fenntarthatóság és az újrahasznosítás boldogsággal való kapcsolatát. Azt találták, hogy a boldogabb országok átlagban többet fogyasztanak, mint a kevésbé boldog országok, mégis jobbak voltak a fenntarthatósági célok elérésében és az újrahasznosításban is. „A boldogabb országokban az emberek élvezik az életet és fogyasztanak dolgokat, de felelősségteljesebben teszik ezt” – nyilatkozta a Greater Good Magazine-nak Yomna Sameer. „A kettő nem zárja ki egymást: a boldogság együtt járhat a fenntarthatósággal” – tette hozzá. 

Stabil összefüggés

Egy második elemzés során Sameer és kollégái azt is ellenőrizték, hogy az egy főre jutó GDP, a korrupció vagy az általános közbizalom magyarázza-e a boldogság és a fenntarthatóság kapcsolatát. De amikor az előbb felsorolt társadalmi és politikai tényezőket számításba vették, az első kutatásban kimutatott összefüggés újra megjelent. A boldogabb országok ismét jobban teljesítettek a fenntarthatóságban és az újrahasznosításban. „Meg akartunk győződni arról, hogy nem véletlenül alakult ki ez az együttjárás – magyarázta Sameer. – A második analízisben is azt tapasztaltuk, hogy minél boldogabb egy ország, annál fenntarthatóbb és felelősségteljesebb.” 

A harmonikus élethez hozzátartozik a másokhoz és a természethez való kapcsolódás
A harmonikus élethez hozzátartozik a másokhoz és a természethez való kapcsolódásDougal Waters / Getty Images Hungary

Mi állhat a háttérben? 

Sameer szerint elképzelhető, hogy a boldogabb emberek hálásabbnak érzik magukat az életükért, és ezért gondoskodni akarnak mindarról, ami gazdagítja azt: a környezetükről és a körülöttük lévő társadalomról. Az is lehet, hogy ha valaki depressziósabb, akkor inkább befelé összpontosít, vagy egyszerűen nincs energiája az újrahasznosítással vagy más természetvédő tevékenységekkel törődni. 

De ez mind csak hipotézis, a jelenség felderítéséhez további kutatásokra van szükség. Ráadásul a boldogság és a fenntarthatóság közötti kapcsolat sem egyértelmű. Előfordulhat, hogy nem a boldogság hat a fenntarthatóságra, hanem a fenntarthatóság a boldogságra, netán egymást kölcsönösen erősítő folyamatokról van szó. Mivel azonban úgy tűnik, egy ország boldogságszintje más tényezőkhöz – például a társadalmi igazságossághoz, a jól működő közszolgáltatásokhoz, az erősebb közösségi kapcsolatokhoz – is kötődik, lehetséges, hogy ezek azok a változók, amelyek a fenntarthatóságot is előmozdítják. 

A legfontosabb dolog viszont, hogy a boldogság nem szab gátat a fenntarthatóságnak – ez pedig egy olyan megállapítás, amiről az embereknek tudniuk kell. A klímatudatosság, a környezetre való odafigyelés nem egy csupa lemondással járó, kínkeserves dolog. Épp ellenkezőleg, az élet harmonikusabb lesz tőle. A boldog emberek nem önzők, hanem összhangban vannak a társas és természeti környezettel. Minél többen tudunk erről, annál többen fogjuk számonkérni a döntéshozókat, hogy tegyenek a zöld célokért.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra