Régi térképek alapján állítja azt Konstantin Borisov mérnök-informatikus az Archaeological Discoveryben közölt munkájában, hogy a jó és rossz tudás fája nem máshol, mint a gízai nagy piramis közelében állhatott – írja a Daily Star.
A tudós szerint a Teremtés második könyvében szereplő kert valóban létezett, de nem a Tigris és Eufrátesz folyók közében, hanem a Nílustól nem olyan messze, a tömegeket vonzó piramisok környékén.
A Bibliában az olvasható, hogy az édenkertből egy folyó indul, amely négy ágra válik: ezek a Gihón, a Pisón, a Tigris és az Eufrátesz. Eddig az volt a közmegegyezés, hogy mindez Mezopotámiát, azaz nagy részben a mai Irakot jelöli ki helyszínként, ám Borisov úgy véli, hogy
a Gihón a Nílus lehet más néven.
A bibliai éden turistaparadicsom lett
Elképzelése alátámasztására a 13. századi Mappa Mundi térképet is segítségül hívta, melyen a paradicsomot egy mitikus folyó, az Oceanus mellett láthatjuk. Titus Flavius Josephus történetírásait is említi, melyben a Gihón szerepel Egyiptomot átszelő folyóként – így a leírás illik a Nílusra.
A Biblia ismert fájával kapcsolatos megállapításait arra alapozza, hogy a piramis belső szerkezete egy fát idéz fel: egyenesen azt állítja, hogy a gízai nagy piramis a jó és rossz tudás fájának állít emléket. Ez azt jelenti, hogy a turisták tömege, akik a nagy piramisok miatt utaznak Egyiptomba, valójában az édenkert földjét tapossák.
Titokzatos, föld alatti várost rejt az ókor máig ép csodájaTöbb száz méter mélyen lehet a monumentális épületegyüttes.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
