A Bakony és a Vértes között, a Móri-árok mentén, a Bakony kapujában található Kisbér és környéke a 18. századtól a Batthyány család birtokában állt. Batthyány Tivadar, a kísérletező kedvű gróf, aki hajóépítéssel is foglalkozott, 1770-ben barokk stílusú kastélyt építtetett a birtokon, majd utódai az 1800-as évek elején gyönyörű, 42 hektáros angolparkot telepítettek az épület köré. Tivadar fia, Batthyány Kázmér a birtokon lovakat kezdett tenyészteni, császári engedéllyel – így jött létre a kisbéri Császári és Királyi Katonai Ménes. A hatalmas kerthez, majd a ménesparancsnoki funkcióhoz szolgálati lakás is járt: ebből a célból építették meg a 19. század elején az úgynevezett Kiskastélyt.
A pokol kapuja és a Vasember
Az angolkertben egy mészkősziklákból álló barlangrendszer található, fölé az angolpark kialakítói mesterséges dombot emeltek, amelynek bejáratát a helyiek Pokolnak nevezték el. A legendák szerint az alagútrendszer valójában a komáromi várig nyúlik, és a török kor idején rabok ezrei ásták évekig a komáromi várkapitány parancsára. „Az alagút bejáratát egy vasból készített páncélos vitéz »Vasember« állta el. Ha bárki a vitéz előtti lépcsőfokra hágott, a lépcső lesüllyedt, és a Vasember szorosan átkarolta a hívatlan idegent” – olvasható a ma helytörténeti múzeumként működő kisbéri Kiskastély honlapján.
A „Vasember” aztán további legendákkal gazdagította a helyi hagyományt. Vele ijesztgették egymást a birtokon lévő kishuszárok, és állítólag arra is volt példa, hogy valaki bement az alagútba, de pórul járt: a Vasember karjai között lelte halálát. A legenda szerint ezután került sor az alagút betemetésére, amelyből csak egy rövid szakaszt hagyott meg a ménesparancsnok.
A kisbéri ménes
A nagy hírű kisbéri ménes számtalan telivér versenylovat nevelt ki: a legmagasabb szintű lótenyésztést olyan szakemberekre bízták, mint Ritter Ferenc, Kozma Ferenc vagy Wenckheim Béla. A Buccanner nevű lovat – csontváza ma is látható a helytörténeti múzeumban – 1865-ben 2600 fontért vásárolták Angliából, utódai pedig sorra nyerték a lóversenyeket: a Kisbér névre keresztelt mén például az Epsom Derbyt is megnyerte 1876-ban. Egy másik nagyszerű ló, Kincsem is Kisbérről (bár más források szerint Tápiószentmártonról) származott: Európában Hungarian Wonder, Hungarian Miracle és Wunderstute néven emlegették a minden vetélytársát legyőző csodakancát.
Göring a Batthyány-kastélyban
A kisbéri ménes még a második világháború idején is vonzotta az érdeklődőket, így például Hermann Göringet is. A ménes vezetői készültek az előre bejelentett látogatásra: kisuvickoltak mindent, mielőtt bemutatták volna az illusztris vendégnek a válogatott versenylovakat. Köztük a City névre keresztelt ideges, rúgós mént, aki senkit nem tűrt meg maga mellett, csak a gondozóját. Göring látogatása előtt abból a megfontolásból, hogy ettől talán majd megnyugszik, City mellé beállítottak egy birkát. Nem úgy történt: az ideges City úgy megrúgta a birkát, hogy az a bokszból egyenesen Göring lába elé repült, aki viszont előre megtervezett merényletet sejtett az eset mögött.
Állítólag komoly mennyiségű badacsonyi bor kellett ahhoz, hogy elfeledje a történteket.
A világháború után mind a „nagy”, mind a Kiskastély állapota jelentősen leromlott. A szovjetek a Kiskastélyban rendezték be a parancsnokságot, majd szolgálati lakásokat alakítottak ki benne, az istállóból orvosi rendelő lett. A századfordulón még a Wenckheim család birtokában lévő „nagy” kastély sokáig kórházként működött, jelenleg üresen áll. A Kiskastély 2000-ben történt felújítása óta helytörténeti múzeumnak ad otthont.
A Pokol, élőzenével
És hogy mi lett a „pokollal”? Még a hetvenes-nyolcvanas években is sokan jártak az egész megyéből oda: a kerthelyiséggel is rendelkező, élőzenés Pokol nevű söröző igen népszerű volt. „Vasárnaponként a kirándulásból hazafelé igyekvők is gyakran betérnek, ha még találnak helyet. Fiatalok és idősebbek egyaránt szeretnek eljárni a »Pokolba«. Jó az ellátás. A hét különböző napjain halételek és gulyás is kapható” – írták róla a Dolgozók Lapjában 1979-ben. Bár a „Pokolba” ma már nem térhetünk be, ha Kisbéren járunk, érdemes szétnézni: a kastélyokon kívül a kisbéri tóhoz és a Mini-Magyarország Makettparkba is megéri ellátogatni.
Ha egy másik magyar kastélyt övező legendákról olvasnál, ezt a cikket ajánljuk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
