Vannak olyan álhírek, amik egyik fülünkön be, másikon ki, terjednek azonban olyan tévhitek is, amik komoly veszélyeket hordoznak magukban. A társadalmat átjárja egy általános bizalmatlanság: van, aki a médiának, más a tudományban nem hisz. A Medium összeszedte a 13 leggyakoribb tévhitet a Covid-19-betegséggel kapcsolatban.
#1 Az 5G terjeszti a koronavírust
Az 5G körüli pánik nem újdonság, vannak azonban, akik biztosra veszik, hogy az 5G-tornyok sugározzák a vírust is, vagy hogy az 5G-s okostelefonok által generált elektromágneses mezők (EMF-ek) idézik elő és súlyosbítják a betegséget. Itt érdemes megjegyezni, hogy az 5G nem más, mint a 4G-nél magasabb frekvenciájú rádióhullám.
Az amerikai Mayo klinika orvosai egyértelműen fogalmaznak: „A vírusok nem utaznak rádióhullámokon.”
#2 A Covid-19-et mesterségesen állították elő
Március közepéig az amerikaiak csaknem negyede meg volt győződve arról, hogy a koronavírust szándékosan fejlesztették ki, további 6 százalékuk gondolta úgy, hogy egy laboratóriumi baleset következményeként született – derül ki a Pew Research Center felméréséből, amelynek a résztvevői között egyetlen fertőző betegségekkel foglalkozó orvos sem volt.
Ennek az elméletnek különböző változatai is szárnyra kaptak, például hogy egyenesen a WHO vagy maga Bill Gates áll a vírus mögött, de sokan azt gondolják, hogy az USA vagy Kína egyfajta biofegyverként hozta létre a Covid-19-et. Az igazság viszont az, hogy a koronavírusnak ez a fajtája, csakúgy, mint korábban már sok más vírus, az állatoktól indult, tőlük kapták el az emberek is. Számos tudós elemezte már a vírus útját, és mindannyian ugyanarra az eredményre jutottak: a vírus a denevérektől származik.
#3 Nem is olyan rossz
Sokáig nem volt tiszta képünk a Covid-19 súlyosságáról, de kutatások eredményei ma már alátámasztják, hogy akár ötször olyan súlyos is lehet, mint az influenza. A járvány indulása óta eltelt hónapok alatt több amerikai vesztette életét a vírus miatt, mint 1918 óta bármelyik járvány következtében egész évben.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Emellett fontos foglalkozni azzal a tévhittel is, hogy a koronavírus csak az idős emberekre veszélyes: bár a Magyarországon elhunytak átlagéletkora bőven 70 fölé tehető, a betegek között szerepelnek egészen fiatalok is. Az utóbbi hónapokban pedig több mint 12 ezer 55 év alatti amerikai vesztette életét a vírus miatt. Emellett sok fiatal küzd hetekig, hónapokig elhúzódó tünetekkel, kimerültséggel, zavartsággal vagy fajdalommal.
#4 A koronavírus valami sokkal veszélyesebbé mutálódik
Igen, a koronavírus mutálódott, mint ahogy a legtöbb már ismert vírus is. Ez azonban semmilyen módon nem befolyásolja a betegség komolyságát. „A vírusok állandóan mutálódnak, ezek legtöbbjének azonban igazából nincs jelentősége” – mondja Ashish Jha, a Harvard orvosa, majd hozzáteszi, hogy nem találkozott még arra vonatkozó információval, hogy a Covid-19 mutációjának bármilyen – pozitív vagy negatív – hatása lenne.
#5 Az alkohol megvéd a vírustól
Jó is lenne. A szomorú hír azonban az, hogy az alkoholfogyasztás valójában növeli a betegség kockázatát. A rendszeres alkoholfogyasztás ugyanis gyengíti az immunrendszert, ezáltal pedig a szervezet nehezebben birkózik meg a kórokozókkal. Azt pedig továbbra is hangsúlyozni kell, hogy az alkoholtartalmú kézfertőtlenítő elfogyasztása nemhogy nem nyújt védelmet, de azonnali halálhoz vezethet.
#6 A fokhagyma, a hidrogén-peroxid vagy a csípős paprika megöli a vírust
Menjünk végig ezeken egyenként. A legtöbb fehérítő hidrogén-peroxidot tartalmaz, amely nemcsak irritálja a bőrt, de a szervezetbe kerülve akár halált is okozhat. Egyik sem túl hatékony a koronavírus ellen.
A fokhagyma bár egészséges, de a koronavírus legyőzéséhez sajnos kevés. Csakúgy mint a csípős paprika, ami, ha eleget fogyasztasz belőle, fájdalmas is lehet. A vírusra viszont semmilyen hatással nincs.
#7 A hidroxiklorokin gyógyítja a betegséget
Nem számít, hogy hányszor futsz bele az információba a neten: a hidroxiklorokin-tartalmú gyógyszerek továbbra sem gyógyítják a Covid-19-et, viszont súlyos mellékhatásokat okozhatnak. A klorokinról és a hidroxiklorokinról ismert, hogy szívritmuszavart okozhatnak, amely súlyosbodhat, ha olyan gyógyszerrel kombinálják, amely hasonlóan hat a szívre. Ilyen gyógyszer például az azithromycin nevű antibiotikum.
#8 A gyerekek nem terjesztik a vírust
Nagyon sokan gondolják, hogy a gyerekek védettséget élveznek: májusban az amerikaiak 10 százaléka hitte ezt. Érdemes visszagondolni az elmúlt hetek, napok híreire. Nem egy olyan magyar intézmény van, ahol gyerekek is megfertőződtek, és több iskola zárta a vírussal a gólyatáborát.
#9 A gyerekek nem betegszenek meg
Az igaz, hogy a gyerekek és fiatalok nagyobb eséllyel ússzák meg a koronavírust enyhébb tünetekkel, de a kisebb kockázat ugyanúgy kockázatot jelent. És bár a gyerekek fertőzöttségét mutató számok arányaiban véve valóban alacsonyabbak, mégsem tűnnek annyira alacsonynak, ha a mi gyerekünk is a fertőzöttek között van. Ráadásul a korlátozások feloldása következtében egyre több fiatal kapta el a vírust, ez a szám pedig az iskolakezdéssel várhatóan tovább fog emelkedni.
#10 Az aranyszabály: másfél méter
Könnyű dolgunk lenne, ha a koronavírus köhögés, tüsszentés vagy beszéd esetén másfél méter után egyszerűen leesne a földre. És bár jó taktika a távolságtartás a fertőzés kockázatának csökkentésére, az 1930-as évek óta tudják a tudósok, hogy míg a nagyobb cseppek egy-két méteren belül valóban lehullanak a földre, a kisebb, koronavírust hordozó cseppek akár 8 méternél is messzebbre szállhatnak a levegőben. Minél távolabb vagyunk egymástól, annál nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat, de egy rosszul szellőző, zárt helyiségben igazából mindegy, hogy tartjuk-e a két métert.
#11 Felesleges maszkot hordani
Kétségtelen, hogy sokszor nem egyértelmű a kommunikáció a maszkokkal kapcsolatban. Elég-e a szánkat eltakarni? És azt is csak zárt helyen kell? Vagy az egész csak azoknak szól, akik félnek a betegségtől? Sokan sokféleképpen gondolkoznak erről, a tudomány álláspontja viszont egyértelmű: a megfelelően (orrot és szájat is takarva) viselt maszk csökkenti a fertőzés kockázatát.
#12 A csősál segíti a vírus terjedését
Nem mindenki használ maszkot, vannak, akik kendővel vagy csősállal takarják az arcukat. Természetesen ezek az eszközök sem növelik, hanem csökkentik a fertőzés kockázatát, hiszen a cseppek egy része fennakad rajtuk, így egyfajta szűrőként funkcionálnak. Gondolj csak az orvosokra és az ápolókra, akik egész álló nap maszkot viselnek. És van még egy jó hír: éppúgy, ahogy a maszk, a különböző alternatívák viselése sem vezet szén-dioxid-mérgezéshez vagy oxigénhiányhoz.
#13 A nyájimmunitás vethet véget a járványnak
Van igazság a dologban, de mielőtt vakon követni kezdenéd ezt az elméletet, gondolj végig pár dolgot. Ha sikerül kifejleszteni és sokak számára elérhetővé tenni a vakcinát, sokkal kevesebb beteg lesz, ez logikusnak hangzik. A nyájimmunitás azonban természetes módon is ki tud alakulni, ehhez azonban a társadalom nagyjából felének (más szakemberek szerint 70 százalékának) immunissá kellene válnia a koronavírusra. Ehhez az kell, hogy hagyjuk a vírust szabadon terjedni, hiszen csak így alakulhat ki a természetes immunitás. Igen ám, de ez nagy valószínűséggel több tízezer, akár millió ember életébe is kerülhet – ami túl nagy árat jelentene. Érdemes tehát óvatosnak lenni, csökkenteni a fertőzés kockázatát, figyelni magunkra és másokra is.
