Neki legyél hálás, ha utálsz lépcsőzni

Azt hinnénk, hogy liftre csak akkor lett szükség, amikor a városokban elkezdtek többemeletes házakat, irodaépületeket felhúzni. A felvonó azonban sokkal előbb létezett, az ókori rómaiak már i. e. 236-ban említést tesznek Arkhimédész első liftjéről, ami dob köré tekert emelőkötelek segítségével működött, és emberi erővel mozgatták. Szükség is volt ezekre a szerkezetekre, amikor gladiátorokat, vadállatokat hoztak fel az arénába a Colosseum alatt létrehozott alagútrendszerből. A liftgyártás később az 1600-as években lendült fel, a francia és angol paloták szintjei között már gépekkel lehetett közlekedni. 1743-ban XV. Lajos francia király azért építtetett „repülő széket”, hogy egyik szeretője könnyebben feljusson a versailles-i palota harmadik emeletén található szerelmi fészekbe. A lift segítségével megterített, étkekkel gazdagon megrakott asztalt is át tudtak emelni egyik szobából a másikba, így a király és belső köre a szolgák nélkül is kényelmesen vacsorázhatott.

Ezért látod Otis nevét a legtöbb liftben

1823 ismét fontos év volt, Burton és Hormer építészek ekkor üzemelték be az „emelő szobának” nevezett liftet egy gazdag londoni házban. Ez már a látogatókat is vonzotta, akik hajlandóak voltak fizetni az így megkapott panorámáért cserébe. 1846-tól, a hidraulikus daru feltalálását követően a liftek is más szerkezetet kaptak, később pedig megpróbálkoztak a gőzzel és vízzel hajtott felvonóval is. Az igazi áttörést azonban Elisha Otis hozta el, aki 1852-ben feltalálta a biztonságos felvonót. Nagy szükség volt rá, hiszen a liftekhez használt kötelek idővel elkoptak használat közben, és attól kezdve nem volt egy életbiztosítás a felvonókon közlekedni. Otis találmánya képes volt lefékezni a „járószéket” akkor is, ha a kötél elszakadt. Az 1854-es világkiállításon be is mutatta újítását: látványos magasságban egyszerűen elvágta a tartókötelet, ám a lift, találmányának köszönhetően, mégsem zuhant le. Három évvel később az Otis Elevator Company beépítette az első szerkezetet egy New York-i házba a Broadway 488. szám alatt. A gép öt emelet között közlekedett biztonságosan, az építőiparban pedig elkezdtek egyre magasabb házakat építeni.

Önműködő ajtók és elektromos hajtás

Az Otis feliratot azért látod oly gyakran még a mai napig is, mert az Otis Elevator Company napjainkban is a világ egyik legnagyobb felvonógyártó vállalata. Ehhez persze szükség volt arra is, hogy annak idején a versenytársak ötleteit, vállalkozásait megvásárolják – így tettek az elektromos hajtást feltaláló és alkalmazó Frank Sprague amerikai feltaláló üzletével is. Az önműködően záródó ajtókat Alexander Miles amerikai feltalálónak köszönhetjük, a hidraulikus felvonókat pedig a London Hydraulic Power Company cégnek, amely Londonban majdnem négyszáz kilométernyi nagynyomású hidraulikus csőhálózatot épített ki a Temze két oldalán. 

Hogyan működnek a mai liftek?

A köteles hajtású liftnél még mindig nem igazán találtak ki jobbat, ezért ezt az elvet alkalmazzák a legtöbb felvonónál ma is. A kötél – ami persze rég nem a könnyen elhasználódó fajtából készül – egy hajtótárcsában foglal helyet, magáról a hajtásról pedig villanymotor gondoskodik. A fékezéshez önműködő elektromágneses féket alkalmaznak, a zuhanás ellen beépített fogókészülék véd. Maga az akna acélsínekkel bélelt, ezekhez kapcsolódva közlekedik a fülke, oly módon, hogy ha minden kötél szakad – szó szerint –, a fülke akkor is csak megfelelő lassulás után áll meg, és megtartja a saját súlyát. A sebességhatároló készülék arról gondoskodik, hogy amennyiben a lift túllépi a megengedett gyorsaságot, külön le lehessen fékezni. A húsz méternél kisebb függőleges távolságok esetén hidraulikus felvonót is lehet működtetni, ezek csendesebbek, és sokak szerint megbízhatóbbak.

A rekorderek mind Kínában vannak

A világ legnagyobb liftje egyébként Kínában található, de nem embereket emelget, hanem teherhajókat. 120 méter hosszú, 18 méter széles, és akár 3000 tonna hordképességű hajókat is megmozgat. A világ leghosszabb kültéri liftje, a Száz Sárkány Felvonó szintén Kínában szállítja az utasokat a Zhangijiajie Nemzeti Parkban. Egyszerre ötven embert repít 330 méter magasra, méghozzá kevesebb mint két perc alatt. Ezzel a világ leggyorsabb liftjének rekordját is tartja. A legnagyobb szintkülönbséget a Guinness-rekordok Könyve szerint a dél-afrikai Mponeng aranybánya liftje szeli át: 2283 méteren át szállít bányászokat. Ezen a ponton további 3597 métert ereszkedhetnek tovább a dolgozók egy második lift segítségével. A leggyorsabb lift rekordját azonban nem tudták elhódítani Kínától: a Hitachi Building Systems Co. épületében 75 km/h-val száguld a felvonó. Ehhez képest a világ legmagasabb épületének számító, 828 méter magas  Burdzs Kalifa liftjei csak a harmadik leggyorsabbak a világon. A liftek fejlődése azonban nem áll meg: az Otis, a Toshiba, a Mitsubishi, a Schindler és a Kone cégek egyre halkabb, gyorsabb, olcsóbban működtethető, nagyobb távolságokra ívelő és egyre inkább környezetbarát liftek megépítésén törik a fejüket. 

Mi szavatolja az utasok biztonságát?

Azok, akik még pár emeletet is csak szorongva tudnak megtenni lifttel, mert tartanak a meghibásodástól, nem túl örvendetes hír, hogy a mozgó kapszulák több száz métert is meg tudnak tenni az aknákban. A jó hír viszont az, hogy minél modernebbek a liftek, annál inkább ügyelnek a biztonságra is. A fülkékben villamos vészjelzők találhatók, amiken keresztül segítséget tudunk kérni és szakemberrel tudunk beszélni. Elméletileg az épületekben kötelessége ott tartózkodni olyan embernek, aki ért a lifthez, és menteni is képes, ám a legtöbb helyen megelégszenek távfelügyeleti vészjelző beépítésével. Amennyiben az áram megy el az egész épületben, a lift valószínűleg szintén megáll. Több felvonónál azonban gondolnak erre az eshetőségre is, és tartalék generátorokat építenek be, amelyek elég áramot szolgáltatnak a segélyhíváshoz, vagy akár a következő emelethez való eljutáshoz. A statisztikák szerint annak, hogy beragadjunk egy liftbe, heti öt nap felvonóhasználat mellett csupán 0,02 százalék a valószínűsége, azaz ötezer az egyhez. Amennyiben mégis bent ragadnánk egy liftben, ne utánozzuk Bruce Willist, és ne próbáljuk lefeszegetni a panelt, hogy kijussunk a fülke tetejére. A gyártók nem véletlenül zárják ezt gondosan: sokkal nagyobb a baleset lehetősége akkor, ha a lift csak szakemberek számára fenntartott részén kóválygunk. A fülkében nem fogy el az oxigén, mert a felvonókat szellőzőkkel látják el, és a zuhanást is megakadályozza a fékrendszer.

Mi történik, ha mégis lezuhan a lift?

További nyugalomra ad okot, hogy a legtöbb liftbaleset nem átlagos utasokat érint, hanem az építőiparban dolgozók és karbantartók körében szedi áldozatait. A fent már részletezett sebességérzékelő észleli, ha a lift zuhanni kezd, és működésbe lépteti a fékezőrendszert. Ez nem jár olyan hirtelen megállással, ami balesetet okozna, ráadásul maguk az acélkábelek sem könnyen szakadnak el. A biztonság kedvéért 4-8 van belőlük, amelyek mindegyike egyedül is képes megtartani a lift teljes súlyát.

A hidraulikus liftek biztonsági rendszere másképp épül fel. Ha egy ilyen fülkében kezdenénk zuhanni, akkor nem érdemes a becsapódás előtt felugrani (ahogy ezt sokan tanácsolják vészhelyzet esetére), mert nem jelent akkora segítséget, mint ahogy azt az elmélet kidolgozói megálmodták. Példának okáért az első emeletről lezuhanó lift esetén 0,8 másodpercünk van arra, hogy egyáltalán felugorjunk, bár ha elég magasra sikerül és pont jókor, a háromméternyi zuhanás helyett alig egyméternyit kell elszenvednünk. Sajnos a hatodik emettől felfelé tulajdonképpen mindegy, felugrunk-e a kabinban, vagy sem, mert nem jelent akkora előnyt, amivel érdemes lenne számolni. A másik gyakran ajánlott módszer, miszerint feküdjünk a hátunkra kinyújtott lábakkal, és a karunkkal védjük a fejünket a törmeléktől, szintén erősen vitatható. Az ütközés ereje ugyan eloszlik az egész testen, ám a lágy szövetek – például az agy és a belső szervek – a teljes erőhatással szembesülnek. A legjobb, amit tehetünk, hogy biztonságos lifteket használunk, lehetőleg rendeltetésszerűen, és ha félelmeink vannak, legalább az vigasztalhat, hogy a lépcsőzés tényleg szépen formálja az alakot.