Szintén jól látható tünetekkel és komoly kellemetlenségekkel jár a pikkelysömör is. A túlzott gyulladáskészség gyerekeknél és felnőtteknél is hosszan elhúzódó betegségként jelentkezhet. Mind a két bőrgyógyászati betegségre létezhet megoldás, ezen dolgozik a Szegedi Tudományegyetem HCEMM bőrgyógyászati kutatócsoport professzora, Kemény Lajos, aki közel két évtizede foglalkozik bőrbetegségek patogenezisének megismerésével. Az akne és a pikkelysömör kutatásában is jelentős eredményeket ért el, csapatával azért dolgozik, hogy segítsen a betegeken.
Miért pont ezzel a két bőrbetegséggel foglalkoznak?
Elsősorban a gyakori és bőrgyulladással járó betegségek érdekelnek, ezek közül azok állnak az érdeklődésünk fókuszában, amelyek jelentősen rontják a betegek életminőségét. A pikkelysömör Magyarországon kétszázezer embert érint. Ez egy olyan, gyulladással járó bőrbetegség, amelynek kezelésében nagyon sok újdonságnak örülhetünk, ám a betegség megismerésében bőven van még mit kutatni. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a hámsejtek mennyire tehetők felelőssé a gyulladás kifejlődéséért, illetve azt, hogy a bőrünkben lévő gyulladásos folyamatokra mennyire emlékezik utána szervezetünk. Amennyiben egy területen a bőr meg is gyógyul, ugyanazon a helyen nagyobb eséllyel tud kialakulni gyulladás a későbbiekben, ennek a pontos hátterét szeretnénk feltérképezni.
Mi a másik bőrbetegség, amit kutatnak?
A másik a súlyos pattanásos bőrbetegség, más nevén akne. Tinédzserkorában szinte mindenkinek van enyhe formájú aknéja, de a betegek 10-20 százalékánál súlyos hegeket hátrahagyó, a mellkasra és a hátra is kiterjedő gyulladt csomók alakulnak ki, amelyek az életminőségüket is befolyásolják. Azt vizsgáljuk, hogy a bőrön lévő mikrobák mennyire tehetők felelőssé ezért, és hogy ezeknek a hatására a hámsejtekben, a faggyúmirigyekben milyen immunológiai folyamatok alakulnak ki. A hámsejtekkel közvetlen kontaktusba kerülő mikrobák, amelyek egészséges embereknél is jelen vannak, bizonyos esetekben miért segítenek hozzá a súlyos gyulladásos csomók kialakulásához?
Milyen eredményeket értek el?
Kutatócsoportunk mutatta ki először, hogy a bőrön levő mikrobákban szaporodási képességükben és anyagcseretermékeik termelésében is különbségek vannak: egyes baktériumok gyorsabban nőnek, és olyan metabolitokat termelnek, amelyek gyulladást eredményeznek. Ugyanannak a baktériumnak eltérő variánsai vannak jelen az aknés betegek bőrén, és ezek a pici különbségek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyik egyénnél gyulladás alakul ki, a másiknál kevésbé.
A pikkelysömör esetében az elmúlt tíz év arról szólt, hogy egyre-másra jelentek meg az egyre hatékonyabb gyógyszerek, amelyek között biológiai természetű, azaz élő sejtekben termelt anyagok, elsősorban antitest típusú gyógyszerek kiemelkedő eredményeket értek el. Ezek célzottan azokat a gyulladásért felelős molekulákat űzik ki, amelyek a betegség fenntartásában szerepet játszanak, és fontos még, hogy a korábbi gyógyszerekhez képest jobban hatnak és kevesebb a mellékhatásuk. A pikkelysömörös betegek közel száz százaléka szinte teljesen tünetmentesíthető. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy megoldottuk a betegséget. A tünetek néhány héttel vagy hónappal a terápia után ismételten jelentkeznek a betegeken, a gyógyszerek éves költsége pedig több millió forintot jelent.
Milyen irányban kutatnak?
A bőr emlékezete nagyon fontos irány, mivel a jelenlegi elképzeléseink szerint a korábbi gyulladt terület könnyen újragyullad. Amennyiben ezt a fajta fokozott gyulladásos hajlamot csökkenteni tudnánk, akkor nagy eséllyel a terápiák is hatásosabbak lehetnének. Arra is indokot adnának, hogy miért érdemes jóval a súlyos tünetek megjelenése előtt beavatkozni az immunológiába a biológiai gyógyszerekkel – akár az egész betegség lefolyásán változtatni lehetne. A laboratóriumban az in vitro vizsgálatoknál tartunk, azaz a bőrben szeparált hámsejteket különféle módon aktiváljuk, a sejtkultúrát ismételten aktiváljuk, és azt látjuk, hogy egy ilyen ismételt stimulációra a hámsejtek másképp, fokozott érzékenységgel válaszolnak. Ennek a pontos mechanizmusát most kutatjuk. Az alkalmazott kutatásokban azt vizsgáljuk, hogyan tudunk közvetlenül segíteni a betegeken. A Szegedi Tudományegyetemhez kötődik egy új típusú lézeres kezelés bevezetése, a fényterápiában is jelennek meg újdonságok, legutóbb pedig olyan gélt fejlesztettünk ki, amivel a fényterápia hatásfoka erősíthető.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Hogyan tervezik a jövőt?
Alapvetően a fő fókuszunkban ez a két irány áll, és ezek elég sok munkát adnak a következő évekre. A két projekt egybeér azon a ponton, amikor a hámsejtek különféle gyulladást keltő anyagokra adott válaszkészségét vizsgáljuk. A pikkelysömörnél a beteg tünetmentes bőréből kivett hámsejtek eltérően válaszolnak az egészséges emberekéhez képest – ez önmagában is nagyon érdekes, és azzal tovább tudjuk fűszerezni, hogy a korábban gyulladt, de most tünetmentes területekről származó sejteket összehasonlítjuk az ép terület hámsejtjeivel, és adott esetben itt is máshogy fognak reagálni. Azt reméljük, hogy ha sikerül az emlékezetet valahogy törölni, akkor hosszabb távon tudunk tünetmentességet eredményezni.
Az aknénál egy bakteriális stimulációt követően az ismételt találkozás ugyanazzal a baktériummal viszont olyan epigenetikai változásokat okoz az immunsejtekben, amelyek lefelé viszik a gyulladást, a szervezet fokozatosan megszokja azt a baktériumot. Ennélfogva az ismételt találkozások hatására mindig egy kicsit kisebb gyulladás alakul ki. Azért alakul ki akne tinédzserkorban, mert ezek a baktériumok akkor szaporodnak el, de idővel a bőr immunrendszere megszokja őket, és később nem okoznak gyulladást az emberek döntő többségében.
